Szijjártó Péter közösségi oldalán számolt be az Orbán Viktor által vasárnap reggel összehívott Energetikai Tanács ülésének eredményeiről. Világossá tette: az „ukránok úgy döntöttek a héten, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarországra”, ezt politikai zsarolásnak tekintik, amellyel az ukránok 1000 forintos benzinárat és ellátási zavart akartak kialakítani Magyarországon.
Szijjártó szerint ezt a támadást sikerült kivédeni az olajtartalék felszabadításának egy részével, valamint elkezdték beszerezni tengeri úton a kiesett mennyiség pótlását. A dízelüzemagyag-szállítást leállították Ukrajna felé, valamint a 90 milliárd eurós „hadikölcsön” kifizetését is blokkolják – mint ahogy blokkolni fognak minden, Ukrajnával kapcsolatos döntést a Barátság vezetéken keresztüli kőolajszállítás visszaindításáig.
A külügyminiszter arra is kitért, hogy a hétfői külügyminiszteri ülésen tervezték elfogadni a 20. szankciós csomagot, viszont Magyarország ezt is blokkolni fogja.
Eddig egyébkén Görögország és Málta ellenállása miatt nem sikerült elfogadnia a 20. szankciós csomagot az EU-nak – írja a Unian. A két ország ugyanis nem ért egyet az orosz gyártmányú olaj és olajtermékek szállításának megtiltásával. Januárban úgy tűnt, hogy minden európai ország egyetért a új szankciós csomag bevezetésével.
Az ülésen áttekintették az ukrán energiabiztonság kérdéseit, ugyanis Ukrajna villamos energiájának 40 százaléka származik Magyarországról. A külügyminiszter szerint azonban „nagyon óvatosan kell eljárni”, ugyanis ha ezt lekapcsolnák, akkor ez főleg a kárpátaljai magyarokat érintené, azt pedig nem szeretnék, ugyanis nekik nem az emberekkel, hanem az ukrán vezetőkkel van problémájuk.
Lassan egy hónapja nem jön orosz olaj
A horvát–magyar kőolajvita középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország hagyományosan orosz nyersolajhoz jut. Január 27-én leállt a szállítás, a magyar kormány szerint azonban ennek nincs műszaki akadálya – az ukránok szerint azonban még nem teljesen ép a vezeték az orosz bombázások után –, a rendszer működőképes, így a kiesés politikai döntés következménye. A kabinet álláspontja szerint Ukrajna nem engedélyezi a tranzit újraindítását, és
ezzel nyomást gyakorol Magyarországra az ukrán EU-csatlakozás és a támogatások ügyében.
A kormány számára készült, titkosszolgálati információkra hivatkozó jelentés szerint az ukrán vezetés tudatosan készült a szállítás leállítására mint politikai eszközre. A dokumentum szerint a Lviv megyei Brodi térségében történt orosz támadás nem okozott olyan mértékű kárt, amely indokolná a hosszabb leállást, és a rendszer alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A jelentés arra is kitér, hogy Ukrajna felkészült a leállítás jogi következményeire, és számol azzal, hogy Magyarország és Szlovákia jogi útra terelheti az ügyet.
Az ügy belpolitikai dimenziót is kapott, miután a kormány szerint a Tisza Párt vezetői a Müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében ukrán és német közvetítéssel egyeztettek a vezetékről. Orbán Viktor szerint egy Brüsszel–Kijev–Tisza Párt-tengely formálódott, amely geopolitikai és választási jelentőséggel is bírhat.
Válaszlépések
A vita tovább éleződött, amikor Horvátország jelezte: nem támogatja, hogy orosz eredetű olaj érkezzen az Adria-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába. A horvát gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy az orosz olaj importja a háborút finanszírozza, ugyanakkor a Janaf rendszere képes lenne más forrásból származó kőolaj szállítására. A Mol ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az Adria-vezeték jelenleg csak kiegészítő szerepet tölt be, és önmagában nem biztosít teljes értékű alternatívát a Barátság kiesése esetén. A vállalat szerint a horvát szakasz kapacitása és állapota nem kellően átlátható, így
a finomítók legfeljebb 80 százalékos hatékonysággal működhetnének.
Válaszul Magyarország leállította az Ukrajnába irányuló dízelexportot, és 250 ezer tonna olajat szabadított fel a stratégiai készletekből, ami a teljes tartalék mintegy 40 százaléka. Szlovákia hasonló lépést tett, a Slovnaft szintén nem küld dízelt Kijevnek. Az ügyben az Európai Bizottság is rendkívüli egyeztetést hívott össze az ellátásbiztonság és az alternatív lehetőségek megvitatására. A magyar kormány azt várja Brüsszeltől, hogy az uniós szabályokat érvényesítve biztosítsa a tagállamok energiabiztonságát a kialakult helyzetben.
Ukrajna visszautasítja és elítéli a szlovák és a magyar kormány „ultimátumát és zsarolását” az Ukrajna felé irányuló energiaszállítmányokkal kapcsolatban – közölte szombaton Ukrajna külügyminisztériuma. „Ultimátumokat inkább a Kremlnek és semmiképpen sem Kijevnek kellene címezni” – állt a tárca közleményében.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton azt közölte: „Amennyiben hétfőig nem indul újra az olajszállítás (a Barátság vezetéken) Szlovákiába, megkéri az illetékes áramszállító vállalatot (SEPS), hogy állítsa le az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti áramszállítást.” A kijevi külügyminisztérium azt közölte: az ilyen intézkedések „provokatívak, felelőtlenek, és a teljes régió energiabiztonságát fenyegetik”.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, mellette Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Energiabiztonsági Tanács ülésén Budapesten 2026. február 22-én. Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!