Pedig érdemes újra elővenni ezeket az alulértékelt modern klasszikusokat!
Sean Penn rendezőként vett részt Friedrich Dürrenmant régi krimidekonstrukciójának modern feldolgozásban, amelyben Jack Nicholson egy nyugdíjba készülő rendőrt alakít, aki egy gyászoló édesanyának esküszik meg arra, hogy mindenképp elkapja lánya gyilkosát. A remek krimi sportot űz abból, hogy felforgassa a néző elvárásait, a főszerepben pedig az idős Nicholson élete egyik legjobb alakítását nyújtja. A rendező exe, Robin Wright pedig a szükséges érzelmeket is hozza remek mellékszerepében. Az ígéret megszállottja az egyik legegyedibb befejezést kapta minden krimi közül, de az odáig vezető úton is érdemes végighaladni.
Elérhető a Netflixen.
Alexander Payne boros-legénybúcsús dramedyje egy elvált, depressziós borőrült (Paul Giamatti) és legjobb barátja (Thomas Haden Church) legénybúcsújáról szól, amelyet egy kaliforniai borvidéken tartanak. A nyugis, kóstolós program hamarosan azonban egyre kaotikusabbá válik. Egyrészt azért, mert a vőlegény nem tud viselkedni, másrészt azért, mert két elmés, gyönyörű nő (Virginia Madsen és Sandra Oh) is bonyolítani kezdik a dolgokat. A végeredmény pont olyan vicces, mint amennyire megható, a Kerülőutak pedig talán a legjobb legénybúcsús filmmé válik, amit valaha készítettek. Giamatti meg élete alakítását nyújtja a főszerepben: nem véletlen, hogy később is dolgozott közösen a rendezővel.
Elérhető a Disney+-on és az Apple TV-n.
Tarsem Singh nagyot vállalt, amikor úgy döntött, hogy számítógépes effektek nélkül, tisztán praktikus megoldásokkal viszi filmre ezt a nagyszabású fantasyt, amely egy sebesült katona és egy kislány barátságáról szól. A mesés, alternatív univerzumokban játszódó, semmi máshoz nem hasonlítható filmet valamiért nem tartjuk számon korszakalkotó mesterműként, pedig illene. Az évtized egyik legegyedibb, legizgalmasabb alkotásáról van szó, amelyben nemcsak a fiatal Lee Pace csodás játékát élvezhetjük, hanem egy teljesen új alternatívát kapunk a hollywoodi látványfilmekre. Bárcsak még több ilyen film készült volna azóta!
Elérhető az HBO Max-on.
Darren Aronofsky kevésbé ismert korai sci-fije a három idősíkon játszódó A forrás, amelyben Hugh Jackman egy konkvisztádort, egy jelenkori doktort, valamint egy jövőbéli űrutazót alakít, akik mind a halhatatlanság kulcsát keresik, és mindegyikőjük életében ugyanaz a nő (Rachel Weisz) tölti be a legfontosabb szerepet. A forrás nemcsak látványorgia, hanem mély, spirituális mese az elmúlásról is, amelyet bemutatójakor valamiért nem zabáltak se a kritikusok, se a közönség. Manapság már viszont ki vagyunk éhezve az efféle merész, okos sci-fikre, olyannyira, hogy érdemes még egy esélyt adni A forrásnak is. Nem fogjuk megbánni.
Elérhető az HBO Maxon és az Apple TV-n.
A bárányok hallgatnak-ot is jegyző Jonathan Demme a kétezres években egy apró volumenű, személyes drámával tért vissza, amely egy függőről (Anne Hathaway) szól, akit elengednek a rehabról, hogy részt vehessen nővére, Rachel esküvőjén. A film remek kameramunkával, feledhetetlen alakításokkal és ízléses rendezéssel mutatja be a lakodalom hétvégéjét, amikor olyan dolgok is felszínre kerülnek a diszfunkcionális családban, amelyeket legszívesebben mind lesöpörnének az asztalról. Akinek nem szimpatikus Hathaway, csak ebben az egy filmben adjon neki új esélyt, és sanszos, hogy meg fogja szeretni a színésznőt, aki élete alakítását nyújtja.
Elérhető az Apple TV-n és a Rakuten TV-n.
Andrea Arnold nevét komolyabbnál komolyabb drámákról ismerjük, de a brit rendező talán soha nem találta annyira fején a szöget, mint ebben a 2009-es filmben, amely egy zavaros családi hátterű, külvárosbéli lányról (Katie Jarvis) szól, aki beleszeret anyja pasijába. Az érzékeny témát érzékeny szemmel tálalja Arnold, miközben komfortzónájából is kitessékeli a nézőt. Nem a világ legjobb érzése az Akváriumot nézni, de tagadhatatlan, hogy egy mesterművet látunk, amely egyszerre folytatja az angol munkásosztálybéli drámák hagyományát, és egyszerre tör magának új utat az új évezred új szorongásaival és kínjaival.
A Coen testvérek 2007-es Oscar-tarolásuk után csinálták meg ezt a visszafogott, de elejétől a végéig tökéletes kosztümös komédiát, amely a századközepi amerikai családi idillt, az egzisztenciális szorongásokat és a zsidó mitológiát ötvözi, hogy elmesélje az összeomló családapa, Larry Gopnik (Michael Stuhlbarg) történetét. A film talán Coenék legszemélyesebb, és egyik legokosabb alkotása, amely apró rezzenéseken és egy család háziasan bizarr ügyes-bajos dolgain keresztül mond el fontos dolgokat az életről. A főszereplő mellett veterán karakterszínészek sziporkázásait láthatjuk a partvonalakon is, a végkifejletbe pedig egyetlen szóval sem vagyunk képesek belekötni.
Elérhető az Apple TV-n.
10 alulértékelt true crime film
Hatalmas reneszánszát éli a true crime műfaj, szóval ne feledkezzünk meg róla, hogy nem csak mostanában készültek remek darabok. Mutatjuk az elmúlt húsz év legjobbjait.