Európa lakossága ugyan még növekszik, de a kontinens demográfiai folyamatai egyre komolyabb kihívások elé állítják az országokat. Az Eurostat legfrissebb, 2026-os demográfiai kiadványa szerint az uniós népesség ötöde már betöltötte a 65. életévét, miközben a születések száma tartósan elmarad a népesség fenntartásához szükséges szinttől. Magyarország több mutatóban is az uniós mezőny kedvezőtlenebb végén szerepel.
Miközben Európa népessége az elmúlt két évtizedben összességében növekedett, a kontinens korösszetétele alapvetően átalakulóban van.
hirdetés
X
Az Európai Unióban 2025. január 1-jén 451 millió ember élt, ami nagyjából egymillióval haladta meg az egy évvel korábbi adatot.
A teljes népesség azonban egyre idősebb: a 65 éves és annál idősebbek aránya a 2005-ös 17 százalékról 2025-re 22 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy már csaknem minden negyedik uniós lakos időskorú. Összesen 99 millióan tartoznak ebbe a korcsoportba, miközben a 15 év alatti gyermekek mindössze 65 millióan vannak, vagyis a lakosság 14 százalékát teszik ki.
Az idősebb generációk súlyának növekedése nem csupán statisztikai változás: az egészségügyi ellátórendszerek, a nyugdíjrendszerek és a munkaerőpiac számára is egyre nagyobb alkalmazkodási kényszert jelent.
Az elöregedés egyik legbeszédesebb mutatója a medián életkor
– olvasható a statisztikában.
Az EU-ban ez 2005-ben még 39,6 év volt, 2025-re viszont 44,9 évre emelkedett. Vagyis az uniós lakosság egyik fele ennél idősebb, a másik fele fiatalabb. A legmagasabb értéket Olaszországban mérték 49,1 évvel, de Bulgária és Portugália is 47 év feletti medián életkorral szerepel a statisztikában. A legfiatalabb népesség Írországban él, ahol ez a mutató mindössze 39,6 év.
Dobogós a magyar halálozási ráta
A magyar demográfiai helyzetet több olyan adat is árnyalja, amely az uniós összehasonlításban kedvezőtlen képet mutat. Az egyik legfontosabb a halálozási arány: 2024-ben ezer lakosra 13,4 haláleset jutott Magyarországon. Ennél magasabb értéket az uniós országok közül csak Bulgáriában és Lettországban regisztráltak. Az EU egészében ezer lakosra 10,7 haláleset jutott, vagyis a magyar mutató jelentősen meghaladta az uniós átlagot. A legalacsonyabb halálozási arányt Írországban, Luxemburgban és Cipruson mérték. A halálozások és a születések különbsége szintén sokat elárul egy ország népesedési kilátásairól. Az Európai Unióban 2012 óta több ember hal meg, mint ahány gyermek születik. 2024-ben ezer lakosra vetítve 2,8-cal több halálesetet regisztráltak, mint élveszületést.
A legnagyobb természetes fogyást Lettországban, Bulgáriában és Litvániában mérték, miközben Írországban, Cipruson és Luxemburgban még mindig többen születtek, mint ahányan meghaltak. A születések száma egyébként az egész unióban csökkenő tendenciát mutat. 2024-ben ezer lakosra átlagosan 7,9 élveszületés jutott, és valamennyi tagállamban alacsonyabb volt ez az érték, mint húsz évvel korábban.
Egyre később vállalnak gyermeket a nők
A népességfogyás mögött nemcsak a születések számának csökkenése, hanem a gyermekvállalás időzítésének megváltozása is meghúzódik. Az Eurostat adatai szerint az első gyermeküket világra hozó nők átlagéletkora az EU-ban a 2014-es 28,9 évről 2024-re 29,9 évre emelkedett. A legidősebb első anyák Olaszországban voltak, ahol átlagosan 31,9 évesen született meg az első gyermekük. Luxemburgban 31,6, Spanyolországban pedig 31,5 év volt ez az életkor. A másik végletet Bulgária, Románia és Szlovákia jelentette, ahol 27 év körül alakult az első gyermek vállalásának átlagéletkora. A negyvenéves vagy annál idősebb anyák aránya is látványosan megváltozott.
2024-ben az uniós születések 6 százaléka származott ebből a korcsoportból, miközben húsz évvel korábban még csak 3 százalék volt az arányuk.
Görögországban már az újszülöttek 11 százaléka, Spanyolországban 10 százaléka született legalább negyvenéves anyától.
A teljes termékenységi arányszám ugyanakkor továbbra is messze elmarad a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges szinttől. Az EU-ban 2024-ben egy nőre átlagosan 1,34 gyermek jutott, szemben a 2004-es 1,46-os értékkel. A népesség hosszú távú fenntartásához hozzávetőleg 2,1-es termékenységi ráta lenne szükséges. A tagállamok között Bulgária állt a legjobban 1,72-es értékkel, míg Máltán mindössze 1,01 volt az egy nőre jutó születések száma.
A magyar nők várható élettartama az uniós lista végén
Az európai népesség öregedésének egyik oka, hogy az emberek egyre tovább élnek. Az EU-ban 2024-ben a születéskor várható élettartam átlagosan 81,5 év volt, ami 3,2 évvel haladta meg a húsz évvel korábbi értéket. Az országok között azonban jelentős különbségek vannak. Spanyolországban 84 év, Svédországban 83,8 év, Olaszországban pedig 83,7 év volt a születéskor várható élettartam. A lista másik végén Bulgária, Lettország és Románia szerepelt. Magyarországon különösen a nők várható élettartama marad el az uniós élmezőnytől.
A magyar nők 79,9 évre számíthatnak, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban. A férfiaknál a helyzet még kedvezőtlenebb: az uniós átlag 78,9 év, miközben a magyar férfiak 73,7 évig élnek, ami még a magyar nők várható élettartamától is jelentősen alacsonyabb.
A nők egyébként valamennyi tagállamban tovább élnek, mint a férfiak. Uniós szinten a különbség 5,2 év: a nőknél 84,1, a férfiaknál 78,9 év a születéskor várható élettartam. A legnagyobb eltérést Lettországban mérték, ahol csaknem tíz évvel élnek tovább a nők.
A házasság már nem feltétele a gyermekvállalásnak
A családalapítási szokások is jelentősen átalakultak az elmúlt húsz évben. Az EU-ban 2024-ben a gyermekek 41 százaléka házasságon kívül született. Ez azt jelenti, hogy az újszülöttek jelentős részének szülei nem házasságban élnek. A tagállamok között ezen a téren is jelentős különbségek vannak. Bulgáriában a gyermekek 62 százaléka, Franciaországban 60 százaléka, Portugáliában pedig 59 százaléka született házasságon kívül. Magyarországon ez az arány 24 százalék volt, amivel a tagállamok között a második legalacsonyabb értéket regisztrálták. Csak Görögországban volt ennél kisebb, mindössze 10 százalékos a mutató. A házasságkötések száma eközben Európa nagy részén visszaesett. 2024-ben mintegy 1,7 millió házasságot kötöttek az EU-ban, ezer lakosra átlagosan 3,9 esküvő jutott. A húsz évvel korábbi adatokhoz képest a házasságkötési arány 18 tagállamban csökkent, Magyarország azon négy ország közé tartozott, ahol emelkedett. Az első házasságkötés időpontja is kitolódott: az uniós országokban a nők és a férfiak is idősebb korban házasodnak, mint két évtizeddel ezelőtt.
A bevándorlás tartja növekedésben Európa népességét
A demográfiai folyamatok egyik legfontosabb ellensúlyozó tényezője a bevándorlás. 2024-ben közel hatmillió ember érkezett az uniós tagállamokba. Közülük 4,2 millióan az EU-n kívüli országokból költöztek Európába, míg 1,5 millióan egyik tagállamból egy másikba települtek át. A legtöbb bevándorlót Spanyolország fogadta, több mint 1,28 millió embert, Németországba pedig csaknem 1,08 millióan érkeztek. A két ország együtt az összes uniós bevándorló közel 42 százalékát fogadta. A bevándorlók jellemzően fiatalabbak, mint a fogadó országok állampolgárai. A 20 és 49 év közötti korosztály aránya a nem állampolgárok között jóval magasabb, mint a helyi állampolgárságú népességben. Ez a korösszetétel a munkaerőpiac szempontjából is fontos, hiszen a bevándorlók jelentős része aktív korú felnőtt.
Az Eurostat 2026-os demográfiai kiadványa összességében azt mutatja, hogy Európa népességének jövőjét egyre inkább a természetes fogyás, az elöregedés és a migráció együttes hatása alakítja.
A kontinens lakossága még növekszik, de egyre kevésbé a születéseknek köszönhetően. A következő évtizedek egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy az országok miként tudnak alkalmazkodni egy olyan társadalomhoz, amelyben egyre kevesebb fiatalnak kell gondoskodnia egyre több idősről.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!