Március 18-án, szerdán mutatta be az Európai Bizottság az EU Inc.-nek keresztelt javaslatát, amely a sarokköve a bizottság úgynevezett 28. rezsim javaslatcsomagjának. Ennek célja, hogy fejlessze az európai versenyképességet, és könnyebbé tegye a 27 tagállamban működő cégek és vállalkozások működését az egész Európai Unió területén az egységes piacon – az EU Inc. ezen belül elsősorban a cégalakítással és a cégek működtetésével foglalkozik.
A javaslatot Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mutatta be röviden szerdán délben, a biztosi kollégium ülése után, és a javaslattal kapcsolatosan arról az ambiciózus célról is beszélt.
Ez a döntő lépés csak a kezdet, célunk egyértelmű: 2028-ra egy Európa, egy piac legyen.
Az Európai Unió már régóta próbál javítani a versenyképességen. Ezzel kapcsolatosan még 2025 januárjában mutatta be az Európai Bizottság úgynevezett Versenyképességi Iránytűnek nevezett stratégiáját, amelyben felvázolta, milyen javaslatokat kell kidolgoznia, majd elfogadnia az Európai Uniónak, hogy javítson gazdaságán és növelje a versenyképességét.
Ekkor Von der Leyen egyértelműen kifejtette, hogy mi a három pillére e stratégiának:
csökkenteni az innovációs különbséget az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között;
egyszerre dekarbonizálni és versenyképesebbé tenni az európai gazdaságot;
valamint csökkenteni az EU kiszolgáltatottságát más szereplőkkel szemben, és ellenállóbbá tenni a gazdaságát.
Az ún. EU Inc. részint mindegyiket érinti, hiszen ennek célja,
hogy létrehozzanak az EU-n belül egy egységes, harmonizált vállalati jogi keretet a vállalatok számára, amellyel könnyebben jöhetnek létre és működhetnének az Európai Unión belül.
Így a 27 nemzeti jogrendszer és több mint 60 társasági forma helyett opcionálisan választhatnak egy, a javaslat szerint majd minden tagállamban érvényes vállalati formát.
Ugyan a javaslatot elsősorban a startup- és feltörekvő techvállalatok igényeire szabták, de majdnem minden vállalat élhet az általa kínált előnyökkel. Az EU Inc. egyrészt lehetőséget adna a vállalkozóknak, hogy gyorsan és olcsón alapítsanak cégeket: a cél, hogy egy uniós rendszeren keresztül hozhassák létre az egész egységes piacon belül működő európai vállalatukat. A cégbejegyzés átfutási ideje mindössze 48 óra lenne, és legfeljebb 100 euróba kerülne.
A javaslat alapján amikor a cégek benyújtanák a céginformációikat egy uniós rendszeren keresztül, az minden tagállam cégnyilvántartásában megjelenne, így nem kellene ismét ezzel a papírmunkával törődni, amikor egy másik tagállamokban is működni szeretnének – ráadásul az ígéret szerint mindez teljesen digitálisan történne.
A javaslat szerint ez csökkentené a bürokratikus terheket, ami megkönnyíti a cégalapítást, a későbbiekben pedig a vállalatok működését is.
Ráadásul az Európai Bizottság érve szerint az egységes piachoz való könnyebb hozzáférés és az egységes jogi környezet megkönnyítené a befektetést is, akár az EU-n belüli, akár EU-n kívüli tőke számára, ami szintén segítené az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázását. Emellett megkönnyítenék a különböző tagállamokból a tehetségek vonzását is azzal, hogy az egész EU-ra terjedő munkavállalói részvényopciót hoznának létre.
A bizottság továbbá bejelentette, hogy ugyanezen a napon egy olyan közleményt fogadott el, amelyben felvázolják a 28. rezsim más szakpolitikai kezdeményezéseit is, így például a Megtakarítási és Beruházási Unióra tett javaslatukat. De javaslatot tesznek egy székhely szerinti adózásra, vagyis hogy a kkv-knak megengednék, hogy a külföldi telephelyeik adóját is a székhelyük szerinti szabályok alapján számíthassák ki, így nem kell 27 különböző adójoggal foglalkozniuk. Ez megkönnyítené az adminisztrációt, ugyanakkor a bizottság szerint a jogi kiskapukat és visszaéléseket ellehetetlenítenék.
Ezenkívül a bizottság azt is szeretné, ha a tagállamok meg tudnának állapodni egy olyan szakosodott bíróság létrehozásában, amely az EU Inc. társasági jogával kapcsolatos vitákat kezelné, és lehetővé tenné a javaslatban foglalt szabályok alkalmazását.
A bizottság hangsúlyozza, hogy
a javaslat nem érinti a munkavállalók jogait – a munkaügyi, adózási vagy egyéb jogszabályokról továbbra is a tagállamok határoznak –, inkább a vállalatok létrehozására és irányítására összpontosít.
A startupok már régóta várják, hogy uniós szinten is foglalkozzanak az iparágra jellemző problémákkal – leginkább a jogi környezetet, valamint a finanszírozást értve ezalatt –, hiszen az európai startupok emiatt komoly lemaradásban vannak az amerikai vagy a kínai riválisaikkal szemben.
Ugyan az Európai Unió területén mintegy 35 ezer startupcég működik, ezen cégek elindulása után komoly problémával néznek szembe, ha más tagállamokban is működni szeretnének, valamint tőkét emelni, új munkavállalókat szerződtetni. Hiszen ekkor a 27 tagállamban 27 különböző szabályozáshoz, valamint 27 különböző tőkepiachoz kell alkalmazkodniuk, ennek következtében gyakran könnyebb nekik máshol, például az Egyesült Államokban működni.
az elmúlt egy évtizedben csaknem 700 milliárd euró értékű techcég hagyta el az európai piacot emiatt
– írja a Politico egy tanulmányra hivatkovza.
A most bemutatott javaslatnak a célja, hogy ezeket a problémákat orvosolja. A Politicónak megszólaló szakértők szerint ugyanakkor lehet, hogy ez a kezdeményezés egy kissé már megkésett, és nem biztos, hogy az ebben foglaltak elegendő segítséget nyújtanak.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha erről a két társjogalkotó, az Európai Parlament és a tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsa még az év végéig meg tudna állapodni. A javaslatról most külön-külön a parlament és a tanács is kialakítja saját álláspontját, majd ezután kezdenek tárgyalásba egymással.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a médiához beszél a Berlaymont Building épületében, 2026. március 18-án Brüsszelben. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!