Kedden az EU-ügyekkel foglalkozó miniszterek rendes ülésén megelőzően egy informális miniszteri találkozót tartottak az ukrán (és a moldáv kormány) képviselőivel, ahol a résztvevők világossá tették: a politikai akadályok ellenére a technikai előkészítés teljes erővel halad, és Kijev már most igyekszik teljesíteni a tagsághoz szükséges feltételeket. Erről teljesen más véleménye van a magyar kormánynak. Bóka János a megbeszélés után így fogalmazott: „Ahogy haladunk előre, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Ukrajna egyetlen európai uniós csatlakozási feltételnek sem felel meg, és felvétele az Európai Unióba nagyon komoly biztonsági kockázatot jelentene, szerintem a kételyek azokban a tagállamokban, amelyek Ukrajna csatlakozását támogatták, egyre erősödnek.”
Az ülés után tartott sajtótájékoztatón az uniós és ukrán vezetők egyaránt hangsúlyozták, hogy Ukrajna a háborús körülmények ellenére is jelentős reformeredményeket ért el. A ciprusi elnökséget képviselő Marilena Rauna szerint „Ukrajna rendkívüli elkötelezettséget mutatott a legnehezebb körülmények között is”, és már most előrehaladást ért el mind a hat tárgyalási klaszterben.
Az Európai Bizottság képviseletében Marta Kos bővítési biztos hangsúlyozta, hogy a munka nem állt le:
Most mind a hat klaszter informálisan nyitva van. Nem veszíthetünk időt, és nem is veszítünk.
Hozzátette, hogy a reformok közvetlen hatással vannak az ukrán emberek mindennapi életére, a munkahelyektől kezdve az energiaellátáson át a vidéki térségek támogatásáig.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Tarasz Kacska egyértelművé tette, hogy Kijev nem tekinti akadálynak a jelenlegi helyzetet.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen napot is elveszítsünk Ukrajna uniós csatlakozásában
– fogalmazott. Kacska külön kiemelte az úgynevezett „front loading” megközelítés jelentőségét, amelynek lényege, hogy Ukrajna már a hivatalos tárgyalások előtt végrehajtja a szükséges reformokat. „Ez egy forradalmi lépés, nagyon európai módon” – mondta, majd hozzátette:
a háború nem kifogás arra, hogy ne hajtsuk végre a reformokat.
Az ukrán politikus szerint az ország az elmúlt években különösen sikeres volt a korrupció elleni küzdelemben és az igazságszolgáltatás átalakításában, és ezek az eredmények nemzetközi bizalmat is kiváltottak.
Kacska arra is utalt, hogy a jelenlegi technikai előrehaladás lehetővé teheti a gyors politikai döntéseket a jövőben. „Most már minden fél – a tagállamok, a Bizottság és Ukrajna – pontosan tudja, mi a teendő. Ha teljesítjük a feltételeket, a klaszterek megnyitása és lezárása akár nagyon gyorsan is megtörténhet” – fogalmazott.
A magyar vétó kérdése természetesen előkerült. A válaszokból kiderült, hogy a csatlakozási folyamat két szinten zajlik: miközben a politikai döntések a tagállamok kezében vannak, addig a technikai előkészítés gyakorlatilag teljes mértékben folytatható. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna még a hivatalos tárgyalási fejezetek megnyitása nélkül is egyre közelebb kerül az uniós joganyaghoz és működéshez.
Az energiaszektor helyzete szintén kiemelt téma volt, különösen az orosz támadások által okozott károk miatt. Marta Kos elmondta, hogy az Európai Bizottság eddig mintegy 3 milliárd eurót fordított az ukrán energiarendszer helyreállítására és modernizálására. „Azt szeretnénk, hogy Ukrajna ne éljen át még egy olyan nehéz telet, mint az előző volt” – mondta, hozzátéve, hogy a támogatás célja az energiaellátás biztonságának növelése és az Oroszországtól való függetlenedés. A blokkoló magyar álláspont számos kritikát kapott.
Nagyon csalódást keltő, hogy egy EU-tagállam blokkol három nagyon fontos döntést: egyrészt a 90 milliárd eurós kölcsönt, másrészt a 20. szankciós csomagot, harmadszor pedig a csatlakozási tárgyalások megnyitását Ukrajnával és Moldovával
– jelentette ki Sigitas Mitkus lett külügyminiszter-helyettes. Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter pedig így fogalmazott:
a magyar vétó még mindig jelen van, vagyis nem tudunk továbblépni a formális tárgyalásokkal, de nem engedhetjük meg, hogy Orbán bokszzsákként használja Ukrajnát a választások során.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.