A motorsportol.hu portál főszerkesztője 2007-ben találkozott először Dávid Sándorral, aki hatalmas rajongója volt Ayrton Sennának. Ez pedig közös pont volt náluk, ami még könnyebbé tette közöttük a kommunikációt a kezdetekben, aztán persze még rengetegszer találkoztak, nagyokat beszélgettek.
Vámosi Péter úgy fogalmazott, Dávid Sándor a kardvívásból „igazolt át” a sportújságírók közé, és nagyon hamar a motorsportoknál kötött ki, bár más sportokról is nagyszerűen írt vagy közvetített egyedülálló stílusban sporteseményeket. Kiemelte, hogy részt vett 1976-ban az első magyar nyelvű Forma–1-es közvetítésben, ott volt a helyszínen, Ausztriában. A közvetítés nagyon jól sikerült, óriási nézettséget hozott, de lekeverték a végét, amiből hatalmas közfelháborodás lett.
A szakíró szerint mindenképpen ki kell emelni, hogy Dávid Sándor „ott bábáskodott a kezdeteknél”, és természetesen ő is nagyon szerette volna, hogy F1-es futamot rendezhessen Magyarország, ami 1986-ban meg is valósulhatott. A legendás sportújságíró, kommentátor sokat kardoskodott ezért, amiért a sorozat szerelmesei hálásak lehetnek neki.
Dávid Sándor hosszú időn keresztül volt a Hungaroring sajtófőnöke, és mindig támogatta, segítette a kollégáit, a fiatalokhoz pedig volt valamilyen lelkesítő, bátorító szava. Vámosi Péter szerint sokszor „határokon is túlment”, és sokaknak segített, hogy valahogy bejuthassanak a Hungaroringre, amikről sok-sok legendás történet is született az évek során.
Nagyjából 20 könyvet írt a Forma–1 világáról, és bár Vámosi Péter szerint lehet vitatkozni azon, miben tévedett esetleg, azt viszont nem lehet kétségbe vonni, hogy az 1980-as évek óta Dávid Sándor „hagyta a legnagyobb lábnyomot a magyar autósportos, motorsportos újságírásban”.
Rendkívül nyitott, szókimondó ember volt igazán egyedi látásmóddal, és mindig megfogalmazta a saját véleményét akár a pilótákról, akár bizonyos szituációkról. Ahogy Vámosi Péter mondta, sohasem rejtette véka alá a mondandóját, bár a tévés közvetítésekben azért visszafogottabb volt. Aktívan jelen volt a közösségi médiában, és nemrég Abraham Lincolnt idézte, ami utólag tekinthető egy búcsúüzenetnek is tőle: „jobb csendben maradni, és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk, mint megszólalni, és minden kétséget eloszlatni efelől”. Vámosi Péter szerint Dávid Sándort nagyon sokan éppen a különcsége miatt kedvelték, de akadtak olyanok is, akiknek nem biztos, hogy belopta a szívébe magát a különböző megnyilvánulásaival. Egy biztos: óriási veszteség érte a magyar sportújságírást Lapaj távozásával.