Az Eurostat magasabb inflációt számolt Magyarországra, mint a KSH

Az Európai Unió egészét tekintve az infláció éves alapon 2,1 százalék volt – írja jelentésében az Eurostat. Az áremelkedés üteme így valamelyest gyorsult januárhoz képest (akkor kereken 2 százalék volt). Az eurózóna inflációja 1,9 százalék volt a januári 1,7 százalék után.

Az uniós országok között jelentős különbségek voltak. Romániában 8,3 százalék volt az infláció, bár emögött elsősorban a víz- és csatornadíjak drasztikus emelése állt. Szlovákiában (4 százalék) és Horvátországban (3,9 százalék) is meglehetősen magas volt a pénzromlás üteme.

A sor végén Dániában, Cipruson és Csehországban egyszázalékos, illetve az alatti inflációt mértek.

A magyarországi adat uniós módszertan szerint számolva 1,6 százalék volt, ami a hetedik legalacsonyabb érték. A hazai módszertan szerint a KSH 1,4 százalékos inflációt számított februárra, ami 2016 óta a legalacsonyabb adat. Néhány tized százalékpontos eltérés elő szokott fordulni.

A két módszertan közti fontos különbség, hogy az uniós HICP (harmonizált fogyasztóiár-index) a szolgáltatásokat igénybe vételük idejében, míg a hazai módszertan a kifizetésük idejében veszi figyelembe. Ez különösen a rezsi és egyéb havi szolgáltatások esetében okozhat különbséget. Fontos különbség, hogy a kettős rezsirendszerben az uniós módszertan szerint nem változik hónapról hónapra a két díjsáv közti súlyozás, míg a hazai módszertanban igen.