A társaság legfrissebb javadalmazási jelentése szerint Hernádi Zsolt teljes javadalmazása 11 százalékkal emelkedett 2024-hez képest. A vezérigazgató 2025-ben minden javadalmazási elemet számításba véve mintegy bruttó 1,45 milliárd forintot keresett.
Az összeg több elemből állt össze:
210 millió forint alapbérből,
394 millió forint rövid távú bónuszból (ami egyrészt a 2023-as, másrészt a 2024-es évhez kapcsolódik),
744 millió forint hosszú távú ösztönzőből,
1,1 millió forint béren kívüli juttatásból,
valamint 99 millió forint igazgatósági díjazásból.
A vezetők javadalmazása ugyanakkor eltérően alakult a menedzsmenten belül.
Molnár József teljes javadalmazása 22 százalékkal csökkent,
Simola Józsefé 20 százalékkal mérséklődött (igaz, ő 2025. augusztus 15-től átvette a Mohu vezetését, tehát időarányosan láthatjuk a juttatását),
Világi Oszkáré 1 százalékkal csökkent,
míg Bacsa György esetében 5 százalékos növekedés volt látható.
Molnár József, a vállalat vezérigazgatója például 814 millió forintot keresett tavaly. Ebből 146 millió forint volt az alapbér, 163 millió a rövid távú, 426 millió a hosszú távú bónusz, 1 millió forint a béren kívüli juttatás, valamint 78 millió forint az igazgatósági díjazás.
A kimutatott összegek minden esetben az adott vezető valamennyi pozíciójához kapcsolódó javadalmazást tartalmazzák – ideértve az nyrt.-nél betöltött vezetői munkakört, az igazgatósági tagságból származó díjazást, valamint ahol releváns, más kapcsolódó vállalatnál betöltött tisztségeket is. Világi Oszkár esetében például a Slovnaft elnök-vezérigazgatói kompenzációs csomagja is része a teljes javadalmazásnak.
Az ösztönzők időzítése mozgatta a számokat
A kifizetett javadalmazás alakulását minden évben elsősorban a rövid távú ösztönzőprogram eltérő kifizetési struktúrája befolyásolja.
A vállalatnál a rövid távú ösztönző kétféle rendszerben működik a kifizetési ütemezés tekintetében:
az egyik lehetőség az MRP Rövidtávú Részvénytulajdonosi Program (Munkavállalói Részvénytulajdonosi Program – Short-term Incentive, MRP STI),
a másik a készpénzbónusz; ezek eltérő időhorizontú programok eltérő kifizetési időponttal.
Az egyes bónuszévek teljesítménymutatói is eltérőek, ami az éves kifizetések alakulásában szintén jelentős különbségeket okozhat. A 2025-ben kifizetett rövid távú ösztönzők vállalati teljesítménymutatói alacsonyabbak voltak a korábbi években kifizetett ösztönzők vállalati teljesítményszorzóihoz képest.
Eltérően alakult az igazgatóság és a felügyelőbizottság díjazása
A Mol igazgatósági tagjainak a javadalmazása ugyanakkor 2,4 százalékkal csökkent 2024-hez képest, ami az alkalmazott euró-forint árfolyam és a Mol-részvényárfolyam változásainak tudható be. A társaság felügyelőbizottsági tagjainak javadalmazása átlagosan mintegy 5,5 százalékkal nőtt 2025-ben.
A 2024-es évhez képesti növekedés több tényezőre vezethető vissza:
a kifizetésekhez alkalmazott euró-forint árfolyam változása,
egy rendkívüli felügyelőbizottsági ülés megtartása 2025-ben,
valamint az igazgatóság és annak bizottságai ülésein való részvétel számának változása az elnök és az alelnök esetében.
Nemzetközi összevetésben egészen más a nagyságrend
A vezetői javadalmazás a nemzetközi energiaszektorban jóval magasabb nagyságrendeket ér el. A napokban derült ki például, hogy a Shell vezérigazgatójának, Wael Sawannak a fizetése úgy emelkedett jelentősen, hogy közben a társaság profitja csökkent. A vezető átszámítva 6 milliárd forintot keresett 2025-ben.
A régióban is hasonlóan magas számok láthatók. A OMV vezérigazgatója, Alfred Stern például már a 2024-es jelentés szerint is mintegy 1,6 milliárd forintnak megfelelő javadalmazást kapott. A román OMV Petrom igazgatósági elnöke, Christina Verchere tavaly körülbelül 702 millió forintnak megfelelő összeget keresett.
A brit BP vezérigazgatója, Murray Auchincloss esetében pedig még jelentősebb nagyságrendről beszélhetünk: javadalmazása mintegy 2,5 milliárd forintnak megfelelő összeg volt.
A kulcsemberek határozzák meg a vállalat stratégiáját
Szabó Vilmos, a Korn Ferry International globális tanácsadó cég ügyvezető partnere szerint a nagyvállalatok vezetői javadalmazását mindig a vállalat súlya és a globális verseny határozza meg.
Az átlagemberek számára elérhetetlen jövedelmek csak első pillantásra tűnnek soknak – a nagy energiacégek felső vezetése valójában nem egy ország, hanem a nemzetközi munkaerőpiac logikája szerint működik. A juttatási csomagoknak egyszerre kell tükrözniük a vezetők felelősségét és azt a versenyt, amely a régió és Európa nagyvállalatai között zajlik a tapasztalt menedzserekért
– mondta a szakértő.
Hozzátette: a javadalmazási rendszerekben egyre nagyobb szerepet kapnak a teljesítményhez kötött ösztönzők és a részvényalapú programok, amelyek miatt az éves kifizetések jelentősen ingadozhatnak.
(Borítókép: Hernádi Zsolt 2025. augusztus 1-jén. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!