A nevét mindenki ismeri, de kevesen tudnának felidézni tőle akár egyetlen irodalmi vagy képzőművészeti alkotást. Pedig Kassák Lajos írói és képzőművészeti életműve rendkívül jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye, aminek talán az is az oka, hogy saját tevékenységét is nagyon szigorú mércével mérte.
A magyar avantgárd atyja egy gyógyszertári laboráns és egymosónő gyermekeként született a felvidéki Érsekújváron. Bár szülei taníttatni akarták, 12 évesen félbehagyta a gimnáziumi tanulmányait, hogy lakatosinasnak állhasson. 1904-ben Budapestre költözött, angyalföldi gyárakban dolgozott. Részt vett a szakszervezetek politikai harcaiban, sztrájkot is szervezett, emiatt többször elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment.
Forradalmi stílusirányzatok
A műveltség- és helyesírásbeli hiányosságok ellenére szívósan küzdött a megjelenésért. Első verse 1908-ban látott napvilágot, a párizsi út meghatározó élményét az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében dolgozta fel.
A művészet bármelyik területén képes volt gyors fejlődésre, igazi maximalista volt.
Úgy gondolta, hogy a műalkotás nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükörnek kell lennie, hanem önálló tevékenységnek. A korban indultak a munkásosztály forradalmi törekvései, Kassák ezzel egyidőben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is.
Ez a törekvése találkozott az 1910-es években kibontakozó forradalmian új stílusirányzatokkal, amelyekkel külföldi utazásai során ismerkedett meg. Erre az időszakra esett az avantgárd, az expresszionizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, a konstruktivizmus kialakulása. A magyar művészetben nincs még egy olyan alkotó, akinek munkássága annyira elválaszthatatlan lenne ezektől a mozgalmaktól, mint Kassáké.
Szökés álruhában
Kassák is azon írók, művészek közé tartozott, akikért a felségük kitette a lelkét, és ezért vajmi keveset kaptak cserébe. A Tanácsköztársaság bukása után Kassák börtönbe került, az – akkor még – élettársa, Simon Jolán közbenjárására engedték ki. Végül álruhában (haját rövidre nyírva, védjegyszerű fekete oroszingét mandzsettás-galléros fehérre cserélve, „polgárosan” kiöltözve),
egy gőzhajó kéményének tövében lévő forró vasládába bújtatva szökött Bécsbe,
ahol 1926-ig nagy nélkülözések közepette is folytatta az írói és szerkesztői munkát.
Az elismerés nélkül töltött évei alatt Simon Jolán tartotta el, szerény keresetéből támogatva a költő folyóiratainak kiadását. A feleség 1938-ban öngyilkos lett – a tragédiában nem kis szerepe volt Kassák zilált szerelmi életének, más nőkhöz írt költeményeinek. Az író ezután az édesanyjával élt a lakásban, Budapest ostroma alatt a ház pincéjében húzták meg magukat. 1945-ben Békásmegyerre költöztek sváb kitelepítettek házába, amit az államtól kaptak.
Kassák második feleségével Kárpáti (Karpeles) Klárával 1946-ban kötött házasságot. Az izraelita nő Kassák kedvéért felvette a római katolikus vallást, és Kárpátira magyarosította a nevét. Matematikatanár feleségétől az író később elhidegült, ám az asszony végig kitartott mellette – a költő halála után az emlékéhez sem maradt hűtlen.
A rendszerváltás előtt népszerű Kassák Klubban író-olvasó találkozók, filmklubok, táncházak, alternatv színházi előadások zajlottak. A Kassák Múzeum pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként kiállításoknak, múzeumpedagógiai és közművelődési programoknak ad helyet.
Születése napján Kassák Lajost kvízzel köszöntjük.
(Borítókép:Kassák Lajos. Fotó: Fortepan / Hunyady József)
Weiler Péter képzőművész munkássága és portfóliója mesterséges intelligenciával fűszerezve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!