Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi uniós vétója után ma arról nyilatkozott, hogy dögönyözések, szurkálódások és trancsírozások dacára sem tekerték őt szőnyegbe Brüsszelben (ami egy nem túl finom utalás ifjabb Horty Miklós németek általi elrablására), de ennek csak az oka szerinte, hogy Ukrajna mellett az Európai Unió vezetése is az ő áprilisi bukásában érdekelt – és azt várja.
Valószínűsíthetően ezen a kialakult helyzeten nem segített a tegnapi uniós csúcs sem.
A EU-csúcson Orbán Viktor vétóját több uniós vezető élesen bírálta. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint a vétó aláássa a közös döntéshozatali folyamatot és lényegében az uniós intézmények zsarolása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, de egy tagállam blokkolja a hitelt – idézte fel az Economx érdelkődésére Jávor Balázs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Mint mondta, a vitában egyedül Robert Fico szlovák miniszterelnök állt ki Orbán Viktor mellett, és a csúcs után még Georgia Meloni olasz miniszterelnök is csak úgy fogalmazott, hogy részben érti meg Orbán álláspontját, miszerint a helyzet megváltozott az olajvezeték kérdésével kapcsolatban, ugyanakkor Olaszország a unió többségével együtt támogatja az Ukrajnának nyújtandó hitelt.
Az elemző hangsúlyozta, Orbán Viktor azt mondta, hogy nem szegte meg a szavát, hanem a hitel elutasításával a megváltozott helyzetre reagált. Azzal érvelt, hogy az olajvezeték Magyarország számára létfontosságú, amit Ukrajna szerinte politikai okokból blokkol, és bírálta az uniós intézmények problémára adott lassú és hatástalan reakcióját is. Azt is hozzátette, hogyha decemberben is fennállt volna az a helyzet, ami most, hogy nem jön az olaj Ukrajnán keresztül, már akkor ellenezte volna a hitelnyújtást.
Mivel a másfél órás, heves vita érdemi eredmény nélkül zárult, a tagállami vezetők végül abban maradtak, hogy az ügyet legközelebb a magyar országgyűlési választásokat követően, az április végi, ciprusi informális uniós csúcson tárgyalják tovább
– mutatott rá a legfontosabb eseményre Jávor Balázs, hozzátéve:
Magyarország és Szlovákia kivételével a többi tagállam által elfogadott zárónyilatkozatban felszólították az Európai Bizottságot, hogy addigra dolgozzon ki alternatív jogi és pénzügyi megoldásokat a hitel biztosítására.
Amennyiben a magyar vétó április végén is maradna, a megoldást a korábban felvetett javaslatok alapján egyes tagállamok által Ukrajnának nyújtott kétoldalú hitelszerződések jelenthetnék. A hitelnyújtást a decemberi tervek szerint áprilistól, a jelenlegi tervek szerint májustól biztosítaná az Európai Unió Ukrajna számára – mutatott rá hazánk megkerülésének módjára az Oeconomus munkatársa.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy végülis mire mondott nemet Orbán Viktor. Ukrajnának valóban létfontosságú ez a 90 milliárd euró?
Jávor Balázs először arra tért ki, hogy hosszas huzavona után a 2025 decemberi csúcstalálkozón az Európai Unió vezetői abban állapodtak meg, hogy Ukrajna számára 2026-ban és 2027-ben 90 milliárd eurónyi pénzügyi segítséget biztosítanak. A támogatás formája kedvezményes hitel, amit az ukrán államnak csak a háború lezárást követően, az Oroszország által részére fizetett jóvátételből kell visszafizetnie.
Mivel kétséges, hogy Oroszország hajlandó lesz-e háborús jóvátételt fizetni Ukrajnának, a megállapodás kritikusai szerint a 90 milliárdot az EU soha nem kapja vissza, a mostani segítségnyújtás minden terhét végül a későbbi uniós adófizetők lesznek kénytelenek viselni.
Szerinte a megállapodás másik szépséghibája, hogy egyéb megoldás híján az Európai Unió a hitelnyújtást közös hitelfelvételből finanszírozza. A hitelfelvétel költségei, amik a jelenlegi becslések szerint éves szinten körülbelül 3 milliárd eurót tesznek ki, az EU költségvetését terhelik. Három közép-európai tagállam: Csehország, Szlovákia és Magyarország azzal a feltétellel járult hozzá az uniós megállapodáshoz, hogy ők kifejezetten nem vesznek részt a hitelfelvétel kötelezettségeiben.
Ukrajna 2026 májusában kaphatja meg a támogatás első részleteit
– mutatott rá.
Szintén fontos szempont, hogy a teljes támogatási összegből 30 milliárd eurót költhet az állam működtetésének költségeire, 60 milliárd eurót katonai kiadásokra. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna éves szinten hasonló mértékű pénzügyi támogatásra számíthat az Európai Uniótól 2026-2027-ben, mint amiben a 2022-2025-ös időszakban részesült. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a háború kitörése óta eltelt négy évben az Európai Unió intézményei és a tagállamok összesen 193 milliárd euró értékű támogatást nyújtottak Ukrajna számára. A katonai támogatások aránya 2022-2025 között a teljes támogatás 36 százaléknak adódott, 2026-2027-re ezt 66 százalékosra tervezik. A megállapodás lehetőséget ad a támogatási arányok áttervezésére, ha közben véget érne a háború – magyarázta az elemző.
„Ukrajna számára idén és jövőre létkérdés a 90 milliárd eurós uniós támogatás. Egyrészt finanszíroznia kell a háború folytatásához szükséges hadászati eszközöket, fegyvereket, lőszereket. De kell az uniós pénz az ukrán állam működőképességének biztosításához is: a közszolgáltatások, így az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer fenntartásához. Ennek a támogatásnak a hiányában Ukrajna nem tudná kifizetni a közalkalmazottak bérét, a honvédő háborút vívó katonák juttatásait és a nyugdíjakat” – magyarázta Jávor Balázs.
Az sem mindegy a jelenlegi helyzetben, hogy Ukrajna legbőkezűbb pénzügyi támogatója egyértelműen az Európai Unió volt az elmúlt 4 évben, így a további segítséget is elsősorban innen remélheti, miközben az Egyesült Államok 2022-től 2025 júniuság 187 milliárd dollárt különített el Ukrajna érdekében, de ennek csak a felét, 94 milliárd dollárnyi segítséget bocsátottak ténylegesen rendelkezésre. Az amerikai támogatás értéke az európai uniós támogatási volumennek alig több mint 40 százaléka.
Érdekes, hogy az azóta is blokkolt SAFE programmal együtt, elméletileg a 90 milliárd euróból közvetlenül is részesülhetne hazánk, a védelmi iparon keresztül.
Ahogy arról az Oeconomus elemzője is beszélt portálunk érdeklődésére: Magyarország a 2016-ban elindított Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásával a régió meghatározó védelmi ipari központjává vált. A védelmi kiadások szintje GDP-arányosan a kevesebb mint 1 százalékról mostanra 2 százalék fölé emelkedett.
A fejlesztési program zászlóshajója a zalaegerszegi Rheinmetall gyár, aminek vezérterméke a Lynx gyalogsági harcjármű. A világ egyik legmodernebb páncélosa iránt Ukrajna is komolyan érdeklődik. A magyar védelmi ipar számos, nemzetközi piacokon is versenyképes termékkel rendelkezik, ide sorolható például a Gidrán taktikai harci jármű, a modern tüzérségi lőszerek, a hazai fejlesztésű mobil radarrendszerek és felderítő eszközök. Ukrajna alapértelmezésben európai uniós gyártóknál költheti el a 60 milliárd eurós uniós támogatást, ez érdemi piaci lehetőséget jelent a hazai védelmi ipari szereplők számára – tette hozzá.
Folytatása valószínűleg április 13-án következik.