Nem politikus, nem celeb, mégis mindenki látni akarta. Kapu Tibor londoni látogatása nagy érdeklődést váltott ki a brit főváros magyar közösségében. Kumin Ferenc londoni nagykövet szerint az űrhajós rövid idő alatt amolyan „szupersztárrá” vált, aki képes összekapcsolni a magyarokat – függetlenül attól, ki milyen világnézetet vall.
Londonban jelentős magyar diaszpóra él, ezért a nagykövet szerint különösen fontos volt, hogy személyesen is találkozhassanak Kapu Tiborral. A látogatás egyik legjobban várt eseménye egy nagyszabású nyilvános rendezvény volt, ahol az érdeklődők nemcsak meghallgathatták az űrhajóst, hanem kötetlenül beszélgethettek is vele.
Ritka alkalom egy olyan emberrel találkozni, aki nemrég még a világűrben járt. „Ahogy otthon, Magyarországon, úgy az itt élő magyarok körében is hatalmas az érdeklődés iránta” – mondta a nagykövet, aki szerint az ilyen találkozások különösen sokat jelentenek a diaszpórában élőknek: „ritka pillanat, amikor egy siker mindenkit összekapcsol.”
A magyar űrkutatás Londonban is reflektorfénybe került
A látogatás egyik fő apropója Európa egyik legnagyobb űripari rendezvénye, a Space-Comm Expo Europe volt, ahol Magyarország önálló standdal mutatkozott be.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a konferencián a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatói és a HUNOR-program űrhajósai mutatták be a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérleteket, valamint az ezekből származó lehetséges gazdasági és technológiai hasznosításokat. A rendezvény több mint ötezer szakembert – kutatókat, ipari szereplőket és kormányzati döntéshozókat – vonzott, akik közül sokan felkeresték a magyar standot.
A látogatók személyesen is találkozhattak Kapu Tiborral, a HUNOR-program kutatóűrhajósával és Cserényi Gyulával, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósával.
A magyar standon innovatív sugárzásmérő technológiákat, űrben használt műszereket, valamint az űrben növeszthető növényekkel kapcsolatos kutatásokat is bemutattak. A HUN-REN delegációjának vezetője, Szalay Zsolt szerint a magyar kutatók iránt jelentős érdeklődés mutatkozott.
Más súlya lett a magyar szónak
Kumin Ferenc szerint a HUNOR-program sikerének egyik legfontosabb következménye, hogy Magyarország új pozícióból tud beszélni az űripar szereplőivel.
Teljesen másképp lépünk be a szobába azáltal, hogy egy hús-vér űrhajósunk fenn volt az űrben, kutatásokat végzett, és egy sikeres misszión van túl.
Az űripar sajátos terepe a nemzetközi együttműködésnek: gyakran olyan országok dolgoznak együtt egy műhold vagy kísérlet fejlesztésén, amelyek a földi politikában inkább riválisnak számítanak.
A nagykövet szerint ez a diplomácia működését is átalakítja. A klasszikus politikai találkozók mellett egyre fontosabbak azok az együttműködések, amelyek konkrét technológiai vagy tudományos projektek köré szerveződnek.
Természetes, hogy a politikai vezetők is megjelennek mellette
Kapu Tibor hazai szereplései során többször együtt jelent meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ez időnként vitákat váltott ki, Kumin Ferenc azonban azt mondja, az ilyen helyzetek teljesen természetesek.
Ha valaki ennyire ismertté válik egy nemzeti közösségben, mint egy űrhajós, akkor természetes, hogy együtt jelenik meg a vezetőkkel.
A nagykövet szerint ez világszerte így működik. Az űrhajósok mindig kiemelt figyelmet kaptak a politikai vezetőktől, függetlenül attól, milyen politikai rendszerben működött az adott ország.
„Ez így volt a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, és ma is így van.”
Úgy látja, az űrhajósok könnyen válhatnak nemzeti szimbólummá.
Egy közösségnek szüksége van hősökre és egyesítő szimbólumokra.
A HUNOR-program szerinte ilyen történetté vált: ritkán volt olyan ügy Magyarországon, amely ennyire széles körű büszkeséget váltott volna ki.
„A TikTok és az Instagram világában különösen fontos, hogy a gyerekek valódi példaképeket lássanak” – mondta az Indexnek Gyöngyösi Balázs író-újságíró, aki új mesekönyvében Kapu Tibor űrhajós történetén keresztül próbálja megmutatni, hogyan válhat egy álomból valóság.
Könyve, az Űrhajós leszek – Kapu Tibor, az én hősöm megmutatja, hogyan válik egy nyírségi kisfiúból olyan példakép, akire egy ország büszkén néz fel.
Nem most kezdődött a magyar űrtörténet
Magyarország űrkutatási jelenléte jóval a HUNOR-program előtt kezdődött. A nagykövet Bay Zoltánt említette példaként, aki 1946-ban radarjeleket küldött a Hold felé, és elsőként mutatta ki azok visszaverődését a Hold felszínéről.
Azóta számos magyar fejlesztés jutott el a világűrbe.
A sugárzást mérő Pille dózismérő például a Mir űrállomáson és a Nemzetközi Űrállomáson is szolgálatot teljesített, és ma is fontos szerepet játszik az űrhajósokat érő sugárzás mérésében.
A nagykövet szerint a magyar tudásbázis mindig is adott volt. „A siker két dologtól függ: a szellemi képességeinktől, és attól, hogy az anyagi lehetőségeink mit engednek meg.”
Az űr már nem a szuperhatalmak játszótere
A hidegháború idején az űrkutatás szinte kizárólag az Egyesült Államok és a Szovjetunió versenyéről szólt. Ma azonban egyre több ország jelenik meg ambíciókkal a területen. A szakirodalom ezt „New Space Nationsnek”, vagyis új űrnemzeteknek nevezi. A nagykövet szerint Magyarország is ebbe a körbe lépett be.
A különbség jól látszik a két magyar űrrepülés összevetésében. Farkas Bertalan 1980-ban a szovjet Interkozmosz-program részeként jutott az űrbe. A HUNOR-program azonban már teljesen más korszakban született.
Ha pedig egy ország egyszer belép ebbe a világba, onnan ritkán lép vissza. Magyarország most éppen egy új űrkorszak küszöbén áll.
(Borítókép: Kapu Tibor 2025. október 30-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!