Donald Tusk miniszterelnök nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország kilépése az EU-ból valós veszélyt jelent, miközben az országban erősödnek a szélsőjobboldali és populista pártok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az X-en közzétett bejegyzésében Tusk azt mondta, hogy Oroszország, az amerikai MAGA támogatói és az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által vezetett európai jobboldal „el akarja pusztítani” az EU-t.
A blokk elhagyása „katasztrófa lenne” Lengyelország számára – mondta, hozzátéve: „mindent megteszek, hogy megállítsam őket”.
A miniszterelnök azt követően nyilatkozott, hogy Karol Nawrocki elnök – aki korábban a jobboldali populista Jog és Igazságosság párthoz (PiS) tartozott – megvétózta azt a jogszabályt, amely lehetővé tette volna Lengyelország számára, hogy a SAFE program keretében közel 44 milliárd euró uniós védelmi kölcsönhöz jusson.
Tusk lépéseket tett Nawrocki döntésének semmissé tételére. A volt történész Tusk fő ellenfeleként pozicionálta magát, mivel Tusk azon dolgozik, hogy Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatokat erősítse, miután a PiS előző kormánya alatt évekig feszült volt a viszony.
Tusk figyelmeztetései miatt a közösségi médiában sokan megkérdőjelezték, hogy Varsó valóban az uniós kilépési eljárás megindításának küszöbén áll-e, miközben ellentmondásos narratívák is kialakultak azzal kapcsolatban, hogy a lengyelek valóban ki akarnak-e lépni az EU-ból.
Ezek alengyel tényellenőrzők által leleplezett, mesterséges intelligencia által generált TikTok-videók sorozatát követika oldalon, amelyekben fiatal nők Lengyelország kilépése mellett érvelnek, és tipikus szélsőjobboldali beszédtémákat ismételgetnek.
A videók több ezer megtekintést gyűjtöttek össze, és úgy tűnik, hogy a fiatalabb generációt célozzák meg az euroszkepticizmus erősítése érdekében.
Közeleg a „Polexit”?
Egyszerűen fogalmazva, nem, nincs azonnali jogi lépés Lengyelország EU-ból való kilépésére. Mint azt a Brexit napjai óta tudjuk, az EU-ból kilépni kívánó tagországnak a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával kell ezt megtennie – Lengyelország ezt nem tette meg.
Valójában maga Tusk volt az, aki megkapta az Egyesült Királyság 50. cikkre hivatkozó levelét, amikor még 2017-ben az Európai Tanács elnökeként tevékenykedett.
Az viszont igaz, hogy a lengyel jobboldali ellenzék megpróbálja megakadályozni a további uniós integrációt és megkérdőjelezni az uniós jogot.
Nawrocki és a Jog és Igazságosság párt a „nemzetek Európája” mellett érvel, ahol az EU továbbra is olyan kereskedelmi blokk marad, amely nem sérti Lengyelország szuverenitását, míg a kisebbik, szélsőjobboldali Szövetség tisztán euroszkeptikus, és sokkal hangosabban hangoztatja, hogy ki akar lépni.
Egyes elemzők ezért egy lehetséges „jogi Polexit”-ről beszélnek, ahol Lengyelország az EU-ban marad, de nem ismeri el többé az uniós jog tekintélyét.
Ennek egyik jelentős példája volt a 2021-es „szupremáciai” döntés, amikor a lengyel alkotmánybíróság kimondta, hogy bizonyos uniós jogszabályok alkotmányellenesek, és hogy Lengyelország vonatkozó jogszabályai uralkodnak. A következő években további hasonló, az EU tekintélyét megkérdőjelező döntések születtek.
A lengyelek ki akarnak lépni?
Bár egyes hírek szerint a közvélemény is meginoghat, a felmérések általában azt mutatják, hogy a lengyelek továbbra is az EU-ban maradás mellett vannak.
A lengyel Közvélemény-kutató Központ nemrégiben készült tanulmánya (forrás: angol) szerint a polgárok 82%-a támogatja az uniós tagságot, míg 14% ellenzi azt. Ezek az adatok gyakorlatilag nem változtak a tavalyi évhez képest.
A lengyelek azonban megosztottak abban a kérdésben, hogy mennyire szeretnék, ha országuk még jobban integrálódna az EU-ba: 26%-uk mélyebb kapcsolatokat, 23%-uk pedig nagyobb autonómiát szeretne. Mintegy 32%-uk azt szeretné, ha minden maradna a régiben.
Ugyanez a tanulmány azt is megállapítja, hogy a lengyel polgárok 62%-a úgy véli, hogy egy feltételezett Polexit több veszteséggel járna, mint haszonnal, és csupán 9%-uk szerint az országnak általában véve előnyös lenne.
Bár Tusk figyelmeztetései a politikai konfliktus eszkalálódását tükrözik, úgy tűnik, hogy a kilépéshez nincs szükség politikai felhatalmazásra vagy parlamenti többségre.