Sok közös kalanddal a hátunk mögött azért gondoltunk Mauritániára, mint felfedezendő helyre, mert ez egy olyan projekt, ahol mindketten teljesen ki tudunk teljesedni. Bulcsú a filmforgatás területén, én pedig a sajátomon, ami az extrém túrázás vagy hegymászás. Már tavaly tavasszal tervben volt, hogy Mauritániába utazunk, de pont akkor alakult át az ország vízumrendszere, így idén februárra halasztottuk a túrát
– kezdte beszámolóját Molnár Ábel, aki legutóbb – tavaly márciusban – az Index Sportcast műsorában vendégeskedett – akkor a majdnem hétezer méter magas aktív vulkán, a chilei Ojos del Salado meghódításáról mesélt.
Molnár Ábel és Bodnár Bulcsú régóta jó barátok, az egri Eszterházy Károly Katolikus egyetemen ismerték meg egymást – Bulcsú mozgóképkultúrát, Ábel földrajzot tanul. Terveik között szerepelt, hogy Mauritánába utaznak, és kalandjaikról dokumentumfilmet forgatnak. Végül az, hogy nem tavaly, hanem idén februárban indulhattunk csak útnak, még jól is jött szerintünk, mert így több idejük volt a felkészülése.
Mindenből alaposan felkészültünk, tervet készítettünk, hogy mikor hol kell lennünk, mert az időnk – és költségvetésünk – szoros volt, két hétre terveztünk az utazást. Az egyik legfontosabb pontja túránknak a 915 méter magas Kediet ej Jill hegy meghódítása volt, amely tudomásunk szerint első magyarként sikerült számunkra
– folytatta Ábel, hozzátéve, hogy a hegy legmagasabb pontját megtalálni nagyon nehéz volt, mert területén nem volt növényzet, így végig a tűző napon kellett tájékozódni.
8
Bodnár Bulcsú és Molnár Ábel két hetet töltött februárban Mauritániában. A két fiatal első magyarként feljutott a 915 méter magas Kediet ej Jill hegy legmagasabb pontjára, végig zakatolt a legendás szaharai vasércvonaton, és rengeteg természeti csodával találkozott. Bulcsú és Ábel mauritániai utazásukból dokumentumfilmet készítenek, ameddig viszont azzal elkészülnek, néhány képen mutatják be élményeiketGaléria: Mozgalmas Mauritánia(Fotó: Bodnár Bulcsú)
A két magyar fiatal végig zakatolt a híres szaharai vasércvonaton, valamint rengeteg természeti csodával találkozott, amelyeket természetesen videóra vettek, megörökítették a pillanatokat. Ugyan rengeteg nem várt nehézséggel találkoztak, mint például a teljesen káoszos, szervezetlen közlekedés, vagy a reméltnél sokkal rosszabb körülmények, tudták tartani menetrendjüket, és teljesítették küldetésüket.
Két csodás hetet töltöttünk Mauritániában, és a hamarosan elkészülő dokumentumfilm segítségével szeretnénk megmutatni a nézőknek a világ egy újabb, viszonylag ismeretlenebb pontját. Mondhatom, hogy nincs olyan utazás, vagy kaland, amely után ugyanúgy érkezik haza az ember. Az ott tapasztalt lakhatási körülmények, szegénység, vagy csak az, hogy nem biztosított a tiszta ivóvíz, átértékeli élet szemléletünket. Abszolút felértékelődött bennünk minden, amit a mindennapokban természetesnek gondoltunk
– mesélte Bulcsú és Ábel.
A dokumentumfilmen Bulcsú már dolgozik, nyárra tervezik a megjelenést, Ábelnek következő kalandja pedig ősszel következik a terve szerint: egy kínai vulkánkutató expedíció. Addig is képek formájában kaphatunk exkluzív bepillantást a két fiatal mauritániai kalandjába.
Nagyon szegény ország, minimális turizmussal
Mauritánia rendkívül szegény ország. Területének nagy részét a Szahara nyugati része foglalja el, amely teljesen alkalmatlan a földművelésre. A sivatag nagy része lakatlan, és a települések között olykor hatalmas, több száz kilométeres távolságok vannak. Az országnak alig létezik turizmusa, évente mindössze néhány ezer kalandvágyó turista látogatja az országot – többek között ezért is volt olyan vonzó ez a hely Ábelnek és Bulcsúnak, és mindazoknak, akik hozzájuk hasonlóan a kihívásokat keresik, és ezen belül az ismeretlen, a „felfedezésre” váró terepet. Ahol ebből fakadóan sok a váratlan, előre nem látható helyzet, ami helyszíni megoldást jelent.
Mi a fővárostól északra fekvő területet jártuk be, ahol szinte minden nevezetességet felfedeztünk. Ebből is látszik, hogy nincs kimondottan sok látványosság az országban, de azokhoz abszolút érdemes ellátogatni, legalább egyszer az életben. Emellett a fővárostól keletre/délre is húzódnak települések, amik talán még kevésbé vannak feltárva a nagyvilág számára. Az ország éghajlata sivatagi, nagy forróság jellemzi egész évben. Készültünk ugyan erre a klímára, de a folyamatos napsütés és a porral teli levegő feladata a leckét
– tette hozzá a két kalandvágyó fiatal.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!