Donald Trump gereblyére lépett Iránban, az egészen pedig Putyin nevet a leginkább

Tovább vágtáznak az olajárak, a cikk írásakor a Brent hordója közel 109 dollárt ér, az amerikai WTI 95-öt, az orosz Ural pedig kirívóan magasra szúrva 110 dollárt – a nemrég még a nyugati szankciókkal hivatalosan 60 dollár alá szorított áru döbbenetes módon drágább lett, mint az USA terméke. Robognak a gázárak is, a holland TTF gáztőzsdén csütörtökön 20 százalék feletti ugrás következett be, megawattóránként 66 euróra, ahonnan péntekre is csak 60 euróig csökkentek le az árak.

Ez az egész annak köszönhető, hogy Donald Trump Izrael közreműködésével lőni kezdte Iránt, mely válaszként lőni kezdte az egész közel-keleti régiót, és lényegében lezárta a Hormuzi-szorost, blokkolva a globális nyersolaj- és cseppfolyósgáz-kereskedelem ötödének szállítási útvonalát. A katonai célpontok mellett a régió olaj- és gázinfrastruktúrája is találatokat kapott, Donald Trump pedig szóban még tovább eszkalálta a helyzetet, azzal fenyegetőzött, hogy egy az egyben lebombázza a világ legnagyobb, iráni-katari résztulajdonú gázmezőjét.

A száguldó fosszilis árak világszerte rögtön feltolták az üzemanyag-árakat is, ami hamarosan megjelenik az össz-inflációs adatokban is. Ebben a helyzetben egyetlen ember biztosan örül: Vlagyimir Putyin, akinek ugyan a szövetséges Teherán lerombolása biztosan nem esik jól, az viszont már annál inkább, hogy Trump váratlanul és feltehetően szándékán kívül mentőövet dobott az utóbbi hónapokban már tényleg egyre jobban megroggyanó orosz gazdaság nyakába.

Ajándék a békeelnöktől

Az iráni bombázások előtt borús volt az orosz gazdaság horizontja, a fő tartóoszlopaként funkcionáló olaj- és gázbevételek nagyban visszaestek, miután tavaly novembertől fogva – összhangban a Lukoilt és a Rosznyeftyet sújtó amerikai szankciók élesedésével – a két legnagyobb kuncsaft, Kína és India is visszafogta a vásárlásait. Az exportvolumenek februárra éves összevetésben ötödükkel zsugorodtak, miközben mind az olaj, mind a gáz világpiaci ára alacsony volt, ráadásul a kínai és indiai piacon csak extra árkedvezmények kínálatával tudtak megmaradni. A Kreml fosszilis bevételei közel 45 százalékkal zuhantak be az egy évvel korábbihoz képest.