A közelmúlt fejleményei arra is rámutatnak, hogy az iráni események gyorsan képesek hatást gyakorolni a pakisztáni belső folyamatokra. Pakisztán lakosságának mintegy 15-20 százaléka síita, és Irán – mint a síita világ meghatározó vallási központja – kiemelt jelentőséggel bír számukra. Ennek következtében az iráni instabilitás közvetlen hatással lehet Pakisztán felekezeti viszonyaira, ahol a vallási identitás korábban is politikai-biztonsági vonatkozásokkal bírt. A legfelsőbb vezető, Ali Hámenei halálhírét követően több pakisztáni városban erőszakos megmozdulások voltak: tüntetők amerikai diplomáciai képviseletek ellen léptek fel Karacsiban, Lahorban és Iszlámábádban, és a tömeget a hatóságok kényszerítő eszközökkel oszlatták fel.
A mostani háború ráadásul egy már eleve feszült határ menti környezetbe illeszkedik. Teherán és Iszlámábád kapcsolatát történetileg az együttműködés és a feszültség váltakozása jellemezte, különösen a határ menti fegyveres csoportok tevékenysége kapcsán. A Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg (BLA) – egy etnonacionalista fegyveres szervezet, amely Pakisztán beludzsisztáni tartományának függetlenségét támogatja – rendszeresen hajt végre támadásokat kormányzati létesítmények és a biztonsági erők ellen.
Még bezavarhatnak a beludzsok és a kurdok
A beludzs kérdés tehát jól mutatja, hogy az iráni konfliktus etnikai dimenziója nem kizárólag belpolitikai jelentőségű, hanem regionális összefüggésekben is értelmezendő. Hasonlóan összetett dinamikák figyelhetők meg a kurd közösségek esetében is, amelyek a térség több államában jelen vannak, és hosszú ideje meghatározó szereplői a közel-keleti biztonsági folyamatoknak.
A kurdok a Közel-Kelet egyik legnagyobb, államisággal nem rendelkező etnikai csoportját alkotják, mintegy 30-35 milliós lélekszámmal. Főként Törökország, Irán, Irak és Szíria területén élnek, gyakran összefüggő, határon átnyúló térségekben. A kurd kérdés az elmúlt évtizedekben visszatérően megjelent a regionális politikában, különösen fegyveres konfliktusok és állami gyengülés időszakaiban.
A jelenlegi háborús környezet ebből a szempontból nem jelent kivételt. Irakban és Szíriában a kurd erők korábban is kulcsszerepet játszottak a biztonsági folyamatokban, miközben Irán esetében a kurd közösségek jelenléte szintén érzékeny belső kérdésnek számít. A mostani konfliktus kapcsán a kurd szereplők bevonásának lehetősége is megjelent a nemzetközi diskurzusban, különösen az Irakban működő iráni kurd szervezetek esetében. Bár ezt a lehetőséget egyelőre politikai szinten visszafogják, a kurd dimenzió továbbra is potenciális eszkalációs tényezőként van jelen.
A térség kurd szereplői ugyanakkor jelenleg nem érdekeltek a közvetlen részvételben. Az iraki Kurdisztáni Regionális Kormányzat a status quo fenntartására törekszik, míg az iráni kurd szervezetek mozgástere alapvetően attól függ, hogy mennyiben gyengül a központi állami kontroll. Ebben a visszafogottságban szerepet játszanak a korábbi tapasztalatok és a regionális eszkaláció kockázatai is.
Irán eközben kiemelt figyelmet fordít a kurd térségekre és a határon túli csoportokra, amit a célzott műveletek is jeleznek. A kurdok esetleges részvétele így nem csupán belpolitikai kérdés, hanem határon átnyúló biztonsági kockázat is. Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi kurd politikai diskurzusban nem az önálló államiság igénye dominál, hanem egy decentralizált berendezkedés iránti törekvés, amely nagyobb autonómiát biztosítana számukra Iránon belül. A regionális állami szereplők részéről is megjelenik a visszafogottság szándéka: Bagdad egyértelmű jelzéseket küldött arra vonatkozóan, hogy az iraki területen működő kurd csoportok ne kapcsolódjanak be az iráni konfliktusba. A kurd dimenziót tovább árnyalja a politikai és szervezeti fragmentáció, amely korlátozza az egységes fellépés lehetőségét.
Az biztos azonban, hogy egy elhúzódó konfliktus, amely leköti az állami erőforrásokat, és gyengíti a központi kontrollt, növelheti a perifériák mozgásterét, és ezzel együtt a kurd kérdés újrapolitizálódását is előidézheti.
A szerző a Gefyra alapítója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem külső szakértője.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!