Négy éve még nagy győzelmet ünnepelhetett Robert Golob a szlovéniai választáson, azóta viszont botrányok sora ásta alá a kormány hitelességét. Ezért a választás előtti felmérések szerint Janez Jansa vezet a közvélemény-kutatásokban.
Március 22-én parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában, a lakosság a 90 tagú képviselőház összetételéről dönt. Natasa Pirc Musar köztársasági elnök január 6-án írta ki a voksolást, és az indulókat arra kérte, hogy kampányukban inkább a társadalom előtt álló kihívások megoldásaira koncentráljanak, semmint a megosztásra.
Botrány botrány hátán a kormánypárt oldalán
A 2022-es választásokon Robert Golob Szabadság Mozgalma (GS) legyőzte a Janez Jansa vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártot. Golob a Szociáldemokratákkal és a Baloldallal kötött koalíciót, így 53 mandátummal kényelmes parlamenti többsége volt. Azóta azonban a kormány szinte folyamatosan botrányok kereszttüzében állt.
A legkomolyabb ügy az úgynevezett Litijska-affér volt, ennél az esetnél 2022 decemberében merültek fel kérdések egy bírósági épület megvásárlásának átláthatóságával kapcsolatban, és a miniszterelnököt is korrupcióval, valamint befolyással való visszaéléssel vádolták. Ugyanabban az évben Tatjana Bobnar belügyminiszter lemondott, miután összekülönbözött Golobbal a rendőrfőnök személyéről – a miniszterelnököt azzal gyanúsították, hogy beavatkozott a rendőrségi kinevezésekbe. 2023 és 2025 között a kormányfő pedig többször átalakította a kormányt, amely az instabilitás benyomását keltette.
A sort 2025 októberében egy romákkal összefüggő gyilkossági ügy zárta, amelynek nyomán a parlament gyorsan elfogadott egy törvényt, helyi rendőri jogköröket bővítve egyes városrészekben. Az intézkedést az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Amnesty International is elítélte, mondván, hogy szükségtelenül céloz meg egy amúgy is hátrányos helyzetű kisebbséget – miközben a szélsőjobb éppen a kormány erélytelenségét vetette a szemére.
Golob védekezésképpen leszögezte: „Hiszek a jogállamiságban, ezért minden vádra jogi úton fogok válaszolni” – a közvélemény azonban más következtetésre jutott. A felmérések egyértelműen mutatják a Szabadság Mozgalom és koalíciójának látványos népszerűségvesztését.
Negyedszerre is jöhetnek a demokraták?
A másik oldalon Janez Jansa és a Szlovén Demokrata Párt áll, amely a 2024-es európai parlamenti választások óta egyre növelte népszerűségét. A jobboldali politikus korábban már háromszor is betöltötte a kormányfői pozíciót. Kampányában kemény fellépést ígért a bevándorlással szemben, valamint gyakran támadta a sajtót. Az egykori liberális ellenzéki politikus ma inkább jobboldali populistának tűnik, és Orbán Viktor, Robert Fico és Andrej Babis szövetségese, viszont következetesen támogatja Ukrajnát és NATO-párti.
Janez Jansát Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke személyesen látogatta meg Ljubljanában, és reményét fejezte ki, hogy a Szlovén Demokrata Párt kap felhatalmazást a választóktól március 22-én. Ez pedig azt jelzi, hogy Brüsszel számára sem mindegy, ki győz Szlovéniában.
Külföldi befolyásolási kísérlet az ellenzék részéről
Ugyanakkor néhány nappal a voksolás előtt újabb botrány rázta meg az országot, ugyanis Robert Golob szerint egy izraeli hírszerző cég beavatkozott a szavazási folyamatba, amelyről titokban rögzített hang- és videófelvételek kerültek elő.
A szlovén hírszerzés szerdán megerősítette ezt a hírt, Vojko Volk, a miniszterelnöki hivatal nemzetbiztonsági államtitkára elmondta, hogy a Black Cube izraeli magánhírszerző cég képviselői többször is jártak az országban, ekkor készültek az említett felvételek.
Robert Golob emiatt élesen bírálta az ellenzéket, szerinte egyes politikai szereplők készek külső szereplőkkel együttműködni a hatalom megszerzése érdekében. Janez Jansa ugyan elismerte, hogy találkozott a cég egyik képviselőjével, de tagadta az ügyben való érintettségét. Damjan Petric, a szlovén rendőrség vezetője pedig közölte: a rendőrség vizsgálja a felvételek hitelességét, keletkezésük körülményeit és terjesztését, az eljárás jelenleg információgyűjtési szakaszban van.
Ismét koalíciós kormány alakulhat, de összetétele még kérdéses
Szlovénia kétkamarás parlamenttel rendelkezik, a felsőház 40 tagból áll, és csupán tanácsadói szerepet tölt be. A törvényhozói hatalom a 90 tagú képviselőház kezében összpontosul. Az alkotmány pedig külön helyet biztosít az olasz és a magyar kisebbség egy-egy képviselőjének. Az ország nyolc választókerületre osztott, amelyek mindegyiket 11 képviselőt küld a parlamentbe, és a pártoknak 4 százalékot kell elérniük a bejutáshoz.
A február közepén közzétett közvélemény-kutatás szerint Janez Jansa pártja vezet a kormánypárt, a Szabadság Mozgalom előtt.
E két formáción kívül további öt pártnak van esélye bekerülni a törvényhozásba. Ugyan az előrejelzések azt mutatják, hogy a Szlovén Demokrata Párt nyerhet március 22-én, azonban, hogy kivel fog koalícióra lépni, az már nem olyan egyszerű kérdés.
Három forgatókönyv tűnik reálisnak: egy jobbközép, egy színtisztán jobboldali és egy nagykoalíció, amelyben a jelenlegi kormánypárt is benne lenne. Emiatt kulcsszerep hárul két kisebb pártra, illetve pártszövetségre, az ő eredményeik szabják meg, hogy Szlovéniát ismét jobboldali politikus irányítja-e.
(Borítókép: Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke 2026. február 21-én. Fotó: Borut Zivulovic / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!