Dick Van Dyke szerint a hosszú élet titka az optimizmus – a tudomány is alátámasztja
Dick Van Dyke, a legendás amerikai színész és komikus – aki olyan klasszikus filmekben szerepelt, mint a Mary Poppins és a Chitty Chitty Bang Bang – december 13-án töltötte be 100. életévét. A közkedvelt művész figyelemre méltó élettartamát saját bevallása szerint pozitív életszemléletének és annak köszönheti, hogy soha nem haragszik.
Az optimizmus és a hosszú élet kapcsolata
Bár a hosszú élet számos tényezőn múlik – többek között a genetikán és az életmódon –, a tudományos kutatások részben igazolják Van Dyke állítását.
Számos vizsgálat kimutatta, hogy az alacsony stressz-szint és a pozitív, optimista gondolkodás összefügg a hosszabb élettartammal.
Egy, még az 1930-as évek elején indult kutatás során 678 fiatal apácát kértek meg arra, hogy kolostorba lépésükkor – átlagosan 22 évesen – írjanak önéletrajzot. Hat évtizeddel később a kutatók elemezték ezeket az írásokat, és összevetették a szerzők egészségi állapotával.
Az eredmények szerint azok a nők, akik fiatalon több pozitív érzelmet fejeztek ki – például hálát a neheztelés helyett –, átlagosan tíz évvel tovább éltek, mint azok, akik írásai inkább negatív hangvételűek voltak.
A kutatások egy irányba mutatnak
Egy brit vizsgálat arra jutott, hogy az optimisták 11–15 százalékkal hosszabb életre számíthatnak, mint pesszimista társaik. Egy 2022-es kutatás pedig, amely mintegy 160 ezer, különböző etnikai hátterű nőt vizsgált, azt találta, hogy az optimistább résztvevők nagyobb eséllyel érték meg a 90 éves kort.
A harag hatása a szervezetre
Az egyik lehetséges magyarázat a harag szív- és érrendszerre gyakorolt hatásával függ össze. Az optimistább emberek általában jobban képesek kezelni indulataikat, ami kulcsfontosságú, hiszen a harag jelentős élettani következményekkel jár.
A düh hatására adrenalin és kortizol szabadul fel – ezek a szervezet fő stresszhormonjai. Már rövid ideig tartó harag is ronthatja a szív- és érrendszer állapotát.
A tartós stressz és a gyakori dühkitörések növelik többek között a szívbetegségek, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ezek a betegségek az idő előtti halálozások mintegy 75 százalékáért felelősek.
A sejtek szintjén is mérhető hatás
A stressz nemcsak a szervekre, hanem sejtszinten is hat. Ennek egyik kulcsa a telomerek működése. A telomerek a kromoszómák végén található védő „sapkáknak” tekinthetők.
Fiatal és egészséges sejtekben ezek hosszúak és stabilak, ám az öregedéssel fokozatosan rövidülnek. Amikor túlzottan elkopnak, a sejtek már nem képesek megfelelően osztódni és regenerálódni, ami az öregedés felgyorsulásához vezet.
A kutatások szerint a stressz felgyorsítja a telomerek rövidülését, így a kontrollálatlan érzelmek – például a düh – hozzájárulhatnak az öregedési folyamat gyorsulásához.
Ugyanakkor olyan módszerek, mint a meditáció, amelyek csökkentik a stresszt, kedvezően hatnak a telomerek hosszára, és ezzel közvetve az élettartamra is.
Az életmód szerepe
Az optimisták gyakrabban folytatnak egészséges életmódot is: többet mozognak, és tudatosabban étkeznek. Ez tovább csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Dick Van Dyke például ma is igyekszik hetente legalább háromszor edzeni, ami szintén hozzájárulhat kivételes fizikai állapotához.
Mit tehetünk a hosszabb életért?
A szakértők szerint a harag „kiengedése” – például ütögetéssel vagy kiabálással – nem segít, sőt, fenntartja a szervezet feszültségét. Ehelyett a nyugodtabb módszerek hatékonyabbak.
A lassú, tudatos légzés, a számolás vagy a relaxációs technikák – például a jóga – segíthetnek megnyugtatni a szervezetet, és csökkenteni a szív terhelését.
Fontos az is, hogy tudatosabban éljük meg a mindennapokat. Ha például egy közös vacsorára készülünk, érdemes figyelmet fordítani a részletekre: olyan helyet választani, amely valóban örömet okoz, és időt hagyni a beszélgetésre.
A játék és az öröm szerepe
A pozitív érzelmeket az is erősítheti, ha időt szánunk a játékra. Felnőttként ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységeket végzünk, amelyeket pusztán örömből csinálunk, nem pedig valamilyen cél érdekében.
Ez az élmény növeli a pozitív érzelmek arányát, ami hosszú távon az egészségre is kedvezően hat.
Egy egyszerű, de fontos tanács
Dick Van Dyke tanácsa tehát nem alaptalan. Bár nem minden tényezőt tudunk befolyásolni, a stressz és a harag kezelése, valamint a pozitív életszemlélet kialakítása jelentősen hozzájárulhat a hosszabb és egészségesebb élethez.