A szlovéniai küzdelmes politikai csata a mai parlamenti választáson csúcsosodik ki. A kis ország az európai politikai közhangulat fontos jelzőjeként is ismert. A választók most eldöntik, hogy kitartanak-e a balközép kormánypárt mellett, vagy újra felemelik Janez Jansát, a harcias korábbi miniszterelnököt, aki Donald Trump lelkes csodálója és Orbán Viktor szövetségese.

 

Jansa, akinek 2022-es választási veresége lefékezte az akkoriban Európa-szerte erősödő populista hullámot, a közvélemény-kutatások szerint jó eséllyel indult a hatalomba való visszatérésért. Lendülete azonban megtört az utóbbi időben, miután megvádolták, hogy pártja felfogadott egy privát izraeli hírszerző ügynökséget, a Black Cube-ot, hogy járassa le a kormányzó Szabadság Mozgalom pártot. (A Black Cube egy hírhedt, volt Moszad-ügynökökből álló magáncég, amely világszerte politikai és üzleti lejárató akciókban bukkan fel.)

 

Orbán Viktor szövetségese, a jobboldali populista Janez Jansa a választási kampány idején 

 

A 67 éves Jansa fiatalon kommunista volt, majd az 1990-es évek elején, Jugoszlávia szétesésekor vált nacionalistává. Évek óta harcias fellépést tanúsít bírálóival szemben. Miniszterelnöksége idején megvonta az állami támogatást a „hűtlennek” ítélt médiumoktól, a migránsokat pedig egzisztenciális fenyegetésként bélyegezte meg. Ragaszkodott hozzá, hogy Trump nyerte a 2020-as választást, és „igazságtagadóknak” nevezte azokat, akik szerint Trump vesztett. Pártjának, a Szlovén Demokrata Pártnak a választási plakátjain egy harmonikázó kisfiú látható, a szavazóktól pedig azt kérik: támogassák a pártot, „hogy az unokájuk is énekelhessen szlovén dalokat” – írja a The New York Times.

 

A verseny most annyira szoros, hogy a felmérések szerint sem Jansa pártja, sem Robert Golob miniszterelnök – korábbi üzletember – kormányzó pártja nem fog valószínűleg elég helyet szerezni a 90 fős szlovén parlamentben ahhoz, hogy kisebb pártok segítsége nélkül kormányt alakítson. Több mint tucatnyi, a politikai paletta minden részéről érkező párt verseng a bejutásért.

 

A mai szavazás három héttel azelőtt történik, hogy Magyarországon választást tartanak. Ott a közvélmény-kutatások szerint véget érhet Orbán Viktor miniszterelnök 16 éves uralma, aki Jansa közeli szövetségese és az európai nacionalista politikusok egyik vezéralakja.

Szlovénia – Trump feleségének, Melaniának a hazája – a legstabilabb és leggazdagabb ország, amely Jugoszlávia felbomlásából született. Ám a kétmilliós nemzetet még mindig kísértik a második világháborúig visszanyúló megosztottságok. A polarizált a társadalom a liberálisok (akik az EU-t jó hatásnak látják) és a nacionalisták közül (akik attól tartanak, hogy a hagyományos értékeket és a kultúrát kívülállók veszélyeztetik) választ.

 

Szlovénia

 

A kampány utolsó napjait titokban rögzített videók uralták, amelyeken egy volt miniszter, egy ügyvéd és más, a kormányhoz köthető személyek dicsekednek politikai kapcsolataikkal, és azzal, hogyan tudnának segíteni egy külföldi üzletembernek. A felfedezések eleinte Jansa pártjának adtak muníciót, hogy korruptnak bélyegezze a kormányt, de később teherré váltak, miután szlovén újságírók és a Március 8. Intézet nevű jogvédő csoport bizonyítékokat találtak: a videók a Black Cube által vezényelt piszkos trükkök részei voltak, az ellenzék megbízásából.

 

A volt izraeli hírszerzők által irányított Black Cube ügyfelei között korábban ott volt a kegyvesztett hollywoodi producer, Harvey Weinstein is, és a cég több egykori kommunista országban is feltűnt már. 2022-ben három izraeli alkalmazottjuk felfüggesztett börtönbüntetést kapott Romániában, mert megpróbálták megfélemlíteni a korrupcióellenes ügyészt. A céget összefüggésbe hozták magyarországi lejárató akciókkal is, amelyeket Orbán bírálói ellen követtek el.

 

Marko Milosavljevic, a Ljubljanai Egyetem újságírás professzora és Jansa nyílt kritikusa szerint a videók kiszámíthatatlanná tették a választást. „A feszültség rendkívül magas. Nem tudjuk, mi történhet ma, holnap vagy vasárnap: új videók, új állítások, új dezinformációk” – mondta. Hozzátette: egy Jansa-győzelem Szlovéniát az Orbán-féle Magyarország vagy a Vucic-féle Szerbia útjára állíthatja, és fennáll a veszélye, hogy az ország „bajkeverővé válik az EU-ban és a NATO-ban”.

 

Robert Golob szlovén miniszterelnök a múlt héten segítséget kért az európai vezetőktől az ellen, amit az Európai Uniót érő „egyértelmű hibrid fenyegetésnek” nevezett. Hozzátette: „Sajnos a szélsőjobboldalunk minden lehetőséget kihasznál, hogy lejárassa Szlovéniát külföldön. Ebben az esetben egyértelművé vált, hogy készek a legszélsőségesebb magán hírszerző ügynökségekkel szövetkezni egyetlen cél érdekében: hogy hatalomra kerüljenek. Még ha ez azt is jelenti, hogy semmitől sem riadnak vissza.”

 

Robert Golob szlovén miniszterelnök a választási kampány idején 

 

Emmanuel Macron francia elnök támogatta Golob beszámolóját, és csütörtökön kijelentette, hogy a szlovén miniszterelnök „egyértelmű beavatkozás, dezinformáció és harmadik országok akcióinak áldozatává vált.”

 

Jansa kezdetben tagadta, hogy bármi köze lenne a Black Cube-hoz, sőt, azt állította, nem is hallott róluk. Később azonban elismerte, hogy találkozott a képviselőjükkel, Giora Eilanddal, az izraeli Nemzeti Biztonsági Tanács korábbi vezetőjével. Azt mondta, évek óta ismeri Eilandot, és a Közel-Keletről beszélgettek, nem a szlovén politikáról.

Jansa régóta Izrael elkötelezett támogatója. Amikor 2020 és 2022 között harmadszor is miniszterelnök volt, elrendelte, hogy a kormányzati épületekre tűzzék ki Izrael zászlaját a szolidaritás jeleként. Utódja, Robert Golob bírálta Izraelt: kormánya 2024-ben elismerte Palesztinát önálló államként, tavaly pedig betiltott minden olyan terméket, amely a megszállt területeken lévő izraeli telepekről származik.

 

 

A valamivel kevesebb mint 1,7 millió választásra jogosult szlovén a 90 fős szlovén parlament 88 képviselőjéről dönt, míg egy-egy mandátumot a magyar és az olasz nemzeti közösség képviselője szerez. A választáson 1179 jelölt indul 17 listán. A hivatalos kampány péntek éjfélkor lezárult, ezt követően kampánycsend lépett életbe, amely a szavazóhelyiségek vasárnap esti zárásáig tart. A kampánycsend idején tilos minden olyan tevékenység, amely a választókat valamely jelölt vagy párt támogatására ösztönözné. Az előzetes szavazást – amelyen a választók a hivatalos választási nap előtt, kijelölt szavazóhelyeken adhatják le voksukat – kedden és csütörtök között tartották; ezen a választók 4,8 százaléka vett részt. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel hét órától este hét óráig lesznek nyitva mintegy háromezer belföldi szavazókörben. A voksolás diplomáciai képviseleteken és levélben is lehetséges. Az első nem hivatalos eredmények az urnazárást követően, vasárnap késő este várhatók. Az új parlamentnek a választás után legkésőbb húsz napon belül kell megalakulnia, ezt követően az államfő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére – írja a ma7.sk.

 

 

Borító kép: Robert Golob szlovén miniszterelnök és kihívója, a jobboldali populista Janez Jansa (a fotók forrása: a politikusok Facebook-oldala)