Jordan Peele filmjét egy Eddie Murphy-poén ihlette.
Az ötlet
Jordan Peele-t, aki korábban elsősorban komikusként volt ismert (a Key & Peele duó tagjaként) A stepfordi feleségek (1975) című szatíra és Eddie Murphy egyik stand-upos poénja ihlette meg a Delirious (1983) című albumról. Ebben a komikus a horrorfilmeken viccelődött, köztük a Poltergeist – Kopogó szellemen (1982) és A rettegés házán (1979), és azt kérdezte, miért nem maradnak a fehérek egy olyan házban, ahol szellem van. Murphy viccelődött azzal, ha egy fekete férfi, akit egy gyönyörű házban vezetnek körbe, hallaná, hogy a szellem azt suttogja: „Tűnj el!”, azonnal azt mondaná a feleségének: „Kár, hogy nem maradhatunk, bébi!”.
A cím arra is utal, amit gyakran hallani a fekete mozinézőktől, amikor horrorfilmeket néznek, és azt kiabálják a szereplőknek, hogy „Tűnj el!”. Ebben a filmben Rod és Andre is ezt mondja Chrisnek.
Peele 2008-ban kezdte írni a forgatókönyvet, az Obama-korszak idején, amikor sokan azt hitték, Amerika egy fekete elnök megválasztásával olyan társadalommá vált, amely sikeresen túllépett a faji megosztottságon.
Azt akartam, hogy a film rávilágítson: a rasszizmus nemcsak a gyűlölködő déli redneckek sajátja, hanem a kedves, liberális értelmiségieké is lehet, akik „harmadszor is Obamára szavaztak volna’”
– nyilatkozta később a rendező.
Peele eredetileg több mint 200 vázlatot írt, mire elkészült az a forgatókönyv, amelyet a végső változatban használtak.
7 film, ahol tényleg meglepődtünk azon, hogy ki a gonosz
A cikk természetesen csurig van spoilerekkel, különben hogyan is írhatnánk meg, ki az adott történet valódi gonosza!
Casting
Jordan Peele-nek eleinte kétségei voltak a brit Daniel Kaluuya becastingolásával kapcsolatban, akit a Black Mirror egyik epizódjában fedezett fel. Tartott tőle, hogy egy nem amerikai színész nem tudja majd hitelesen átadni azt a specifikus, generációs traumát és feszültséget, amit egy afroamerikai férfi érez ilyen helyzetben.
Kaluuya egy Skype-meghallgatáson győzte meg a rendezőt. Amikor az „elsüllyedt hely” (Sunken Place) jelenetet próbálták, Kaluuya képes volt ötször egymás után pontosan ugyanabban a pillanatban kipréselni egyetlen könnycseppet a szeméből. Peele ekkor tudta, hogy megvan az embere.
Peele azért választotta Allison Williamst Rose szerepére, mert a nézők a Csajok című sorozatból egy ártatlan, fehér, liberális lányként ismerték, és ezt a bizalmat akarta a film végén fegyverként használni a közönség elvárásai ellen.
Yasuhiko Oyama, aki Hiroki Tanakát (a kerti partin megjelenő japán férfit) alakítja, nem színész, hanem jó nevű karatemester. A mellékszereplők castingját helyben hirdették meg, és a kisváros környékén nem találtak idősebb japán színészt. Oyama az alabamai Birminghamben él, ahol a World Oyama Karate Organizationt vezeti, és egyben Peele egyik barátjának az apósa.
Forrás: UIP-Duna Film
Ennyiből és így forgott
A film költségvetése mindössze 4,5 millió dollár volt, ami Hollywoodban aprópénznek számít, így a stáb elképesztő tempóban dolgozott.
A filmet mindössze 23 nap alatt vették fel az alabamai Mobile városában.
Technikai szempontból az „elsüllyedt hely” volt a legnagyobb kihívás. Azt a hatást, hogy Chris a sötét semmibe zuhan, egyszerű drótkötelekkel és egy teljesen feketére festett szobával érték el. A jelenet annyira nyomasztó volt, hogy Kaluuya a felvételek között valóban elszigeteltnek érezte magát.
A Chris legjobb barátját, Rodot alakító Lil Rel Howery a vicces szövegeinek nagy részét rögtönözte.
Ilyen is lehetett volna
Az eredeti befejezésben Chris nem menekül meg. A rendőrök elkapják őt, börtönbe kerül, és amikor Rod meglátogatja, csak annyit mond: „Megállítottam őket.” Peele végül azért változtatta meg a finálét a tesztvetítések után, mert úgy érezte, a közönségnek szüksége van egy katartikus, pozitív hősre a sok feszültség után.
Peele több más befejezést is fontolóra vett, köztük egy olyat, amelyben Rod megtalálja Christ a birtokon, de rájön, hogy a barátja már nem önmaga.
A film nyitójelenetét részben a Halloween – A rémület éjszakája (1978) nyitánya ihlette, amelyet Jordan Peele „a tökéletes fehér lakókörnyezet” felforgatásaként írt le.
Easter egg: aki nagyon figyel, az már előre megtudhatja a nagy csavart, mi szerint a gazdag déli fehérek úgy tartják magukat és szeretteiket (feltehetőleg) örökké életben, hogy színesbőrű áldozatokat rabolnak el, és azok testét használják hordozóként. Egy ilyen felhasznált test Georgináé (Betty Gabriel), az üres tekintetű, ezért meglehetősen ijesztő házvezetőnőé, akiben az Armitage család matriarchája „lakik”. A családfő pedig tulajdonképpen a film elején elárulja a nagy titkot azzal, amikor azt mondja: „Az édesanyám imádta a konyhát, épp ezért egy darabkáját itt tartjuk” – majd a kamera egyenesen Georginára szegeződik.
Forrás: UIP-Duna Film
Instant klasszikus
A Tűnj el! a 4.5 milliós büdzséjére 255 millió dollár profitot hozott, de nemcsak anyagilag lett hatalmas siker, hanem a kritikusok is az évtized egyik legjobb filmjeként ünnepelték, mint metsző társadalomkritika és izgalmas horrorthriller tökéletes keveréke. A Rotten Tomatoes-on 98%-on, a Metacriticen 85 ponton áll.
Ezzel Jordan Peele lett az első afroamerikai forgatókönyvíró, producer és rendező, aki olyan debütáló filmet írt és rendezett, amely az inflációval ki nem igazított világszintű jegybevételek alapján több mint 200 millió dollárt hozott.
A film ritka bravúrt hajtott végre: horrorfilmként nyert Oscar-díjat a Legjobb eredeti forgatókönyv kategóriájában, de jelölték a legjobb film, rendező és férfi főszereplő kategóriákban is. Korábban csak három horror kapott jelölést legjobb filmként – Az ördögűző, A bárányok hallgatnak és a Hatodik érzék).
A Writers Guild of America 2021-ben összeállította a 101 legjobb forgatókönyv listáját, és az élen Jordan Peele szkriptje végzett.
via: IMDb / Wikipedia