Február végén még egészen más kép rajzolódott ki a magyar gazdaságról. Akkor a jegybank 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, miután az infláció látványosan mérséklődött, és a forint is stabilan erősödött.
A Portfolio szerint ez a döntés akkor még teljes mértékben indokoltnak tűnt, hiszen a gazdasági környezet támogatta a lazítást.
Azóta azonban gyakorlatilag minden megváltozott.
Az elmúlt három hét minden forgatókönyvet átírt.
A közel-keleti háború kitörése után az olaj- és gázárak emelkedni kezdtek, ami azonnal megjelent a pénzpiacokon is.
A forint gyors gyengülésnek indult, és rövid időre megközelítette a 400-as euróárfolyamot is. Bár azóta valamelyest korrigált, a 390 feletti szint így is jelentős romlást jelent a korábbi állapothoz képest.
A piaci feszültségek közben globálisan is átrajzolták a kamatpályákat. A befektetők egyre inkább az infláció visszatérését árazzák, nem pedig annak további csökkenését.
Ebben a helyzetben a korábbi optimista forgatókönyvek gyakorlatilag érvényüket vesztették. A hangsúly a növekedésről ismét a stabilitásra helyeződött át.
„A kamatvágás előtti ajtók bezáródtak”
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi környezetben a kamatcsökkentés már nem reális opció. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője úgy fogalmazott a Portfoliónak: „A kamatvágás előtti ajtók bezáródtak, és egyelőre kérdés, mikor nyílnak ki újra.”
A szakértők szerint a háború nemcsak rövid távú sokkot okoz, hanem az inflációs várakozásokat is felfelé tolja.
Ez különösen veszélyes, mert a jegybankok mozgásterét jelentősen szűkíti. A Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki sem számít további kamatcsökkentésre a közeljövőben.
Sőt, egyes vélemények szerint már a kamatemelés lehetősége is napirendre került.
Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője például arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi környezetben már indokolttá válhat a szigorítás. A szakértők ugyanakkor egyelőre nem azonnali lépést várnak, hanem kivárást.
A jegybank számára kulcskérdés, hogy az energiaársokk mennyire bizonyul tartósnak. Ha a magas árak hosszabb ideig fennmaradnak, az közvetlenül is beépülhet az inflációba. Ez pedig újra szigorúbb monetáris politikát kényszeríthet ki.
A forint védelme lett az egyik legfontosabb cél
A jelenlegi helyzetben a kamatszint már nemcsak az infláció miatt fontos, hanem a forint stabilitása miatt is.
Az elemzők szerint a magasabb kamatkörnyezetre most elsősorban azért van szükség, hogy a magyar deviza ne gyengüljön tovább.
Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint utóbbi hetekben látott gyengülése önmagában is jelentős inflációs hatással járhat, mivel az árfolyamváltozás több mint egy százalékponttal emelheti az árindexet.
Hozzátette: az energiaárak emelkedése ezt a hatást tovább erősíti, különösen az olaj esetében gyorsabban, a földgáznál pedig lassabban gyűrűzik be a fogyasztói árakba.
A piaci szereplők már kamatemelést áraznak az év második felére, ami jól mutatja a hangulat változását.
Ha a jegybank nem követné ezeket a várakozásokat, az további nyomást helyezhetne a forintra. Ez pedig közvetve az energiaimport drágulásán keresztül tovább növelné az inflációt. A szakértők szerint ezért a jegybank mozgástere jelentősen beszűkült.
A következő hónapokban minden döntésnél kiemelt szerepet kap majd a devizapiac alakulása. Emellett a friss inflációs és növekedési előrejelzések is kulcsfontosságúak lesznek.
Az elemzők arra számítanak, hogy a jegybank lefelé módosíthatja a GDP-növekedési kilátásokat, miközben az inflációs pályát felfelé korrigálhatja.
A bizonytalanság miatt az is elképzelhető, hogy több forgatókönyvet is bemutatnak. Egy biztos: a mostani helyzetben a gazdasági pálya sokkal kiszámíthatatlanabbá vált, mint akár egy hónappal ezelőtt.
(Borítókép: Füst emelkedik az izraeli támadások után Libanonban 2026. március 12-én. Fotó: Raghed Waked / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!