Március 24-én, kedden aláírta a 2023-ban megakadt és összességében nyolc évig tárgyalt kereskedelmi megállapodást az Európai Bizottság és Ausztrália.
Minderről a két érintett fél, az ausztrál kormány nevében Anthony Albanese, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen számolt be egy közös sajtótájékoztatón Canberrában, később pedig az Európai Bizottság elnöke az ausztrál parlament előtt is felszólalt.
A megállapodás értelmében a felek fokozatosan vezetik majd ki az egymás termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó vámterheket, miközben például az EU könnyebben hozzáfér Ausztrália kritikus nyersanyagjaihoz, míg az ausztrálok olcsóbban vehetnek majd európai termékeket.
Az Európai Bizottság számításai szerint az elkövetkezendő tíz évben akár a harmadával nőhet az EU és Ausztrália közötti kereskedelem
– az EU 2024-ben összesen 63 milliárd euró értékben exportált Ausztráliába különböző termékeket.
Régóta húzódó tárgyalásokat zártak le a felek
A tárgyalásokat még 2018 májusában kezdték meg a felek, amit 2023-ban a véleménykülönbségek miatt felfüggesztettek, ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök visszatérése a Fehér Házba újabb lendületet adott.
Az EU ugyanis Trump vámjaira és a megváltozott, protekcionista amerikai kereskedelmi politikára azzal reagált, hogy más országokkal és régiókkal csökkentette a kereskedelmet visszafogó vámterheket
– januárban sikerült aláírni a több mint 20 évig tárgyalt kereskedelmi megállapodást az ún. Mercosur országokkal, most pedig Ausztráliával.
Az Európai Bizottság közleménye szerint amint a felek ratifikálják a kereskedelmi megállapodást, az EU-ból exportált termékek 97,6 százaléka lesz mentes a vámterhektől, míg további közel két százaléknyi exporttermék esetén öt éven belül vezetik ki fokozatosan a vámterheket.
A megállapodás egyik legnagyobb nyertese az európai autóipar, ugyanis az eddigi 5 százalékos vámteher megszűnik, ráadásul a luxusautókra vonatkozó adóterhek küszöbét is megemeli Ausztrália – eddig 80 ezer ausztrál dollár (jelenlegi árfolyamon nagyjából 18,7 millió forint) értékű autókra 33 százalékos vámtarifa volt érvényben, ami a megállapodás ratifikálása után majd csak 120 ezer ausztrál dollár felettiekre (közel 28,1 millió forint) fog vonatkozni.
Ezenkívül eltörlik az európai ruhákra, vegyipari termékekre, műanyagokra, valamint bizonyos agrártermékekre vonatkozó vámterheket is. Az Európai Bizottság számítása szerint az Ausztráliába áramló kereskedelem volumene 33 százalékkal nőhet, addig az európai exportőrök egymilliárd eurót spórolhatnak majd évente.
Ugyanakkor csak úgy, mint a Mercosur-államokkal kötött megállapodásoknál, a farmerek elképzelhető, hogy megint nem lesznek elégedettek: ugyan az erről kiadott tájékoztatóban megjegyzik, hogy a jövőben az európai tésztát, zöldségekeket, gyümölcsöket, csokoládét, bort és sajtot (előbbikre 5, utóbbira körülbelül 11 százalékos vámtarifa vonatkozik) vámmentesen lehet majd exportálni, amivel szerintük sokat nyerhetnek az európai termelők,
azonban tíz év alatt növelni fogják az ausztrál marha EU-ba áramló importját.
Évente közel 30 600 tonna ausztrál marhát importálhatnak az EU-ba, aminek 55 százalékát tehermentesen érkezhet, a fennmaradó mennyiségre pedig 7,6 százalékos vámtarifa fog vonatkozni.
Ez egyébként az EU-ban egy év alatt elfogyasztott marhahús 0,5 százaléka, míg a teljes ausztrál marhaexport kevesebb, mint két százaléka, azonban ahogy már a Mercosur-megállapodás kapcsán, így valószínűleg most sem fog ez tetszeni a farmereknek és az agrárlobbinak, noha a bizottság azt ígéri, az EU-ba érkező termékekre ugyanazok az európai előírások fognak vonatkozni, mint az EU-ban termelt javakra.
Ezenkívül Ausztráliának nagy győzelem, hogy több uniós, földrajzi jelzéssel ellátott termék nevét továbbra is használhatják, így az ausztrál termelők továbbra is nevezhetik fetának vagy parmezánnak a termékeiket – ezt a felek azzal magyarázták, hogy sok, Európából érkező, vagy onnan származó termelőnek ez egyfajta kapocs volt európai szülőföldjével. Ugyanakkor 165 mezőgazdasági termék és 231 alkoholos termék kapcsán ezt tiszteletben tartják, amik kapcsán a felek fenntartják a jogot, hogy a jövőben a listát növelhetik.
Amennyiben túlzottan megnőnének az Ausztráliából érkező agrártermékek, abban az esetben az EU akár ideiglenesen ismét vámokat vezethet be,
miközben az európai farmerek számára érzékeny termékeket (például tejtermékek, vagy rizs) továbbra is csak vám megfizetése után lehet majd Európába importálni.
Kiállni a nemzetközi jogon alapuló világ mellett egy azt egyre inkább elhagyó világban
A most aláírt megállapodás ugyanakkor nemcsak a kereskedelemre vonatkozik, hanem ezzel egyidőben aláírtak egy védelmi és biztonsági együttműködésről szóló megállapodást is, miközben megkezdik a tárgyalásokat arról, hogy Ausztrália is részt vehessen a kutatóknak szóló Horizon Europe programban.
A védelmi együttműködés értelmében a felek vállalják, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek, miközben fokozzák például a tengeri biztonság, a kiberbiztonság érdekében, vagy a hibrid fenyegetések és külföldi dezinformáció ellen tett közös erőfeszítéseiket.
A megállapodásokról Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, Ausztrália és az EU már régóta partnerek és együttműködnek, azonban a most aláírt dokumentumok ezt még szorosabbá fűzik. Továbbá azok egy tartós, bizalmon alapuló struktúrán alapulnak, ami előmozdítja a békét, valamint a jólétet állampolgáraik számára, miközben ígéretük szerint segítik a nemzetközi intézmények fennmaradását is.
Azonban ahhoz, hogy a megállapodások hatályba lépjenek, azt még a feleknek ratifikálniuk kell: az ausztrál parlament mellett azt az Európai Parlamentnek, valamint az uniós tagállamok kormányaiból álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) is meg kell szavaznia.
(Borítókép: Maros Sefcovic, az Európai Unió kereskedelmi biztosa (balról), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke és Don Farrell, Ausztrália kereskedelmi minisztere Canberrában, Ausztráliában, 2026. március 24-én. Fotó: Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!