Az RTL megcsinálta a saját régiség-realityjét, ahol igyekeztek egyértelművé tenni, hogy nem a konkurens csatornát másolták, de így sem sikerült saját, markáns arculatot teremteniük.  

A TV2 évek óta legjobb műsora a Kincsvadászok, ahol valahogy minden összejött. Van egy fantasztikus műsorvezető Tilla személyében, két szimpatikus és nagy tudású szakértő és öt nagyon szórakoztató, hiteles műgyűjtő, akik között remek a kémia, akiknek jól áll a kamera. A műsor ráadásul egyfajta kultúrmissziót is betölt, edukál, tájékoztat, olyan tárgyakat mutat meg közelről, amiket ismerünk, de csak keveset tudunk róluk. Ennek fényében nem meglepő, hogy ilyet az RTL is szeretett volna, de nyilván nem készíthettek egy pontosan ugyanolyat. Meg is csinálták A legjobb ajánlatot.


Sváby András – Forrás: RTL

 

A két nagy „kertévé” a kezdetek óta másolja egymást, ezzel nincs semmi gond, ha jól csinálják. Itt is adott volt a feladat: más arcok kellettek, másfajta stúdió és látvány, kicsit más formátum, más elnevezések, más műsorvezető és főleg más hangulat. Mindez ki is lett pipálva, de az embernek pont az az érzése, hogy mentek ezzel a listával, lelkiismeretesen ki is húztak rajta minden pontot, de azzal már kevésbé foglalkoztak, hogy mindez tényleg működik-e egységesen. Kezdjük Sváby Andrással, aki a műsor beharangozója szerint elvileg szerte az országban kutatja fel a ritka, értékes tárgyakat. Hogy ez a kutatás miként történik, az nem derül ki, de Sváby ellátogat az eladókhoz, meghallhatja a történetüket – amit akár a stúdióban is megtehetne.


Ez nyilván sok pluszmunka a stábnak, de nem sokat tesz hozzá a műsorhoz, sőt egy kicsit el is vesz a hasznos időből.

Svábyn nem igazán érződik, hogy sok köze lenne a régiségekhez vagy műtárgyakhoz, pedig édesapja, Sváby Lajos elismert festő volt. Tillának a Kincsvadászokban óriási előnye volt, hogy nem csak saját festői múltja miatt kapcsolódik a műsorhoz, hanem őszintén érdekli a téma, amihez meglepően jó érzéke is van.


Ószeres Frici – Forrás: RTL

 

Az eladók megismerése után jönnek a szakértők, a veterán Ószeres Frici és a magát „kulturális svájci bicskaként” aposztrofáló Pándi Balázs, és kettejük közül meglepő módon a kissé kívülálló,


a szakmát csak néhány éve gyakorló Pándi az, aki sokkal érdekesebb.

És itt van – kicsit előreszaladva – A legjobb ajánlat nagy paradoxonja.

Ez a műsor sokkal modernebb, kortársabb, mint a konkurenciáé, de nem biztos, hogy pont ez kellett ide.

Pándi, akit sokan Beton.Hofi  dobosaként ismernek, szimpatikus, jól kommunikál, érdekes, amit mond, de valahogy üres térben mozog, akárcsak a műkereskedők, akiket valamiért jó ötletnek tartottak „Felfedezőknek” elnevezni. Tudom, apró részlet, de annyira túlgondolt, izzadtságszagú az, hogy egy rosszul kitalált elnevezéssel különböztessék meg őket egy másik műsor pontosan ugyanilyen funkciót betöltő szereplőitől, ami sokat elárul arról, mit akartak itt megvalósítani – és mit NEM sikerült összehozni.


Forrás: RTL

 

A szakértők itt is felbecsülik a behozott tárgyakat, itt is elhangzik egy álomár. Mindez jókora kihívás lehetett, már csak azért is, mert a Kincsvadászok annyira „lerabolta” a piacot, hogy ott sincs annyi újdonság, mint az elején volt. A műtárgyakkal – írógép, kerékpár, egy hamis Czigány Dezső festmény, egy különleges Salvador Dali tárgy vagy egy aláírt Ronaldo mez – nincs is baj, bár olyan nagyon különleges nem volt köztük, ami utána jön, az viszont csalódás volt. A kereskedők – nem áll a szám a Felfedezők szóra -, Eleni Korani, Alföldi Róbert, Kováts Dávid, Pápai Péter és Szendrő Péter – először tabletet használnak licitálásra. Azon mutatják meg egymásnak a kezdőliciteket, a két legalacsonyabb összeget kiíró kiesik. Innen aztán szóban folytatódik az alku, de ha kialakult a végső ajánlat, akkor a két korábban kiesett felfedező visszaszállhat a licitbe. Ettől a csavartól a folyamat csak bonyolultabb lett, izgalmasabb nem.


Forrás: RTL

 

Ahogy a licitre felkínált tárgyaknál, úgy az öt kereskedő összeválogatásánál is szempont lehetett a modern és kortárs szó, ami papíron jól hangzik, de a gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy valószínűleg kevesebb embert tudnak velük megszólítani. Ráadásul nem is egyformán vannak jelen a potenciális vevők.


Alföldi nagyon sok, rendszerint az ő hangja dominál, néha kellemetlenül,

Korani Eleni sokat szerepel, de nem mindig hatásosan. Furcsa momentum volt, amikor nem értette, mit keres a piros-fehér-zöld szín egy (olasz) Juventus mezen -, míg Kováts Dávid és Szendrő Péter inkább a háttérben maradtak. Akinek a legjobban áll ez a formátum, az Pápai Péter: gyanítom, hogy ő lesz a műsor legfontosabb alakja, bár az általunk megnézett két epizód alapján még nehéz ezt megmondani. Ami viszont már most feltűnő volt, hogy nincs különösebb összhang a kereskedők között. Nem arról van szó, hogy nem kommunikálnak egymással, hanem arról, hogy olyan, mintha idegenek beszélgetnének egymással egy számukra mérsékelten komfortos társasági helyzetben.


Forrás: RTL

 

Itt valahogy minden mesterkélt, nehézkes, azt is beleszámítva, hogy az üzlet megkötése után nincs készpénz leszámolás és átadás – ami pedig egy alku szerves része, mind szimbolikus, mind praktikus értelemben. Hogy mindez hová fog kifutni, az nagy kérdés, a Kincsvadászoknál is kellett pár rész, hogy belemelegedjünk, de tény, hogy A legjobb ajánlat jókora hátránnyal indul – a cím viszont tényleg jó lett.


Forrás: RTL/Szabó Gábor

 


A műkereskedőkről bővebben:

Eleni Korani műgyűjtő, műkereskedő, művészeti kurátor, a Honthy-díj alapítója. Férje Ernst René Wastl osztrák műkereskedő, tőle tanult meg autodidakta módon mindent, mára a magyar festészet és iparművészet egyik legjobb ismerője. Minden érdekli, ami minőséget hordoz, és fontosnak tartja a tárgyak mögötti történeteket.

Alföldi Róbert színész-rendező, amatőr festőművész. Volt már kiállítása New Yorkban és Párizsban is. Gyerekkora óta gyűjt, mára szenvedélyes műgyűjtővé vált. Imádja a festményeket, grafikákat, kerámiákat, népi kerámiákat és fotókat.

Kováts Dávid műkereskedő és művészeti tanácsadó. Óriási kapcsolati hálója van a nemzetközi műkereskedelemben. Mindig is vonzódott az alkotáshoz, de még jobban az üzlethez. A 2000-es évek közepén nyitott galériát Budapesten. 2009 januárjában Londonba költözött, fél év múlva már a Sotheby’s-nél volt gyakornok. A következő tavasszal teljes állást ajánlottak neki: a kiemelt gyűjtemények felbecslését vezette. 2020-ban nyitotta meg saját londoni galériáját.

Pápai Péter műkereskedő, Pápai Joci énekes-műsorvezető testvére. Értékmentőnek is tartja magát és a szakmáját. Számára a tárgy öröme, varázsa egyedi és megismételhetetlen. Nagyon könnyen beleszeret tárgyakba, elsősorban a szép és értékes tárgyak – drágakövek, a festmények és a bútorok – vonzzák.

Szendrő Péter építész, belsőépítész. Hiszi, hogy egy tér igazi személyisége a benne elhelyezett tárgyakon keresztül mutatkozik meg. Számára ezek a tárgyak nemcsak funkciót töltenek be, hanem történeteket mesélnek el. Belsőépítészként feladatának tartja, hogy minden darab a megfelelő helyre kerüljön, és együtt harmonikus, élhető, egyedi közeget alakítsanak ki.