Háttérbeszélgetést tartott az Országos Rendőr-főkapitányság, amelyen szóba kerültek a 2025-ös év bűnözési változásai, „trendjei”, a rendőrség eredményességi mutatói és a közlekedésbiztonságban bekövetkezett változások is. A beszélgetés résztvevői Bátai László rendőrezredes, az ORFK Bűnügyi Főosztályának vezetője, Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője, Balogh János altábornagy, Gál Kristóf rendőrezredes, a rendőrség szóvivője és Boros Gábor rendőrezredes, az ORFK hivatalvezetője voltak.
Balogh János arról beszélt, hogy 2025-ben negatív és pozitív csúcsok egyaránt megdőltek, s ugyan reménykednek a pozitív tendenciák folytatásában, de persze könnyen lehet, hogy negatív irányba is mozdulhatnak egyes mutatók. A statisztikai adatok legtöbbje javul – „néha a mi várakozásainkat is felülmúlják” –, de ez egy többéves, évtizedes együttműködés az állami szervekkel, amelynek eredője a jó tendencia. 2025 legnagyobb eseménye Románia schengeni csatlakozása volt, amelytől sokan féltek, de „semmilyen kimutatható negatív következménye közbiztonsági értelemben nem lett”. A magyar és román hatóságok viszonya kiváló és jól tudnak együttműködni.
A határon felszabadult munkaerőt – körülbelül 1200 ember, amelyből 24-en hagyták csak el a köteléket – beosztották az ország különböző rendőr-főkapitányságai között, ráadásul az infrastruktúra is lehetővé teszi, hogy akár több száz kilométerre is eljárjanak dolgozni. Többen a határvadászokhoz igazoltak, így a létszámot „sikerült hasznosan megőrizni”. A Delta-program mellett a kiberrészleg is komoly eredményeket ért el, beértek a szervezeti intézkedések, amelyek „az orvul elszerzett vagyon” visszaszerzésére indultak. Emellett a rendőrség adósságmentesen zárta az évet, tehát úgy tudtak gazdálkodni, hogy az újításokkal és fejlesztésekkel ne lépjék túl a keretet.
Majdnem mindenhol javuló tendenciák
Bátai László bemutatta az éves regisztrált, közterületen elkövetett és kiemelt bűncselekmények statisztikáit. 2025-ben összesen csaknem 179 ezer bűncselekményt regisztráltak, melyből csaknem 130 ezer volt kiemelt, és több mint 45 ezer volt közterületen. Ezek mind visszaesést jelentettek a 2024-es eredményekhez képest, nagyjából a 2023-as, 2022-es eredményekkel volt pariban. E mögött az összehangolt munkavégzés, a bűnmegelőzési technikák komplexsége és fejlesztése, a technikai fejlesztések és a rendészeti szolgálat alázatos munkája van az altábornagy szerint.
Szándékos emberölésben viszont romlott a statisztika, több mint 23 százalékkal nőtt az ilyen bűncselekmények száma, 74 darab volt összesen. A felderítés aránya viszont 100 százalék.
Az emberölések 80 százaléka körülbelül ismeretségen alapuló bűncselekmény, tehát ezekbe avatkozni a rendőrség szempontjából előre szinte lehetetlen – tette hozzá az altábornagy.
A halált okozó testi sértésekben és a rablásokban viszont csökkenés volt látható, ahogy a lopás, a lakásbetörés és a tulajdon elleni szabálysértések kategóriájában is. A statisztikákból az derült ki, hogy 2024 volt egy kiugró év a legtöbb bűncselekménytípus esetében, így 2025-ben gyakorlatilag visszatért a rendőrség a 2024-et megelőző évek standardjéhez. Lakásbetörésnél viszont kiemelkedő a szám, ugyanis 2019-től 2025-ig sikerült megfelezni az ilyen jellegű bűncselekmények számát Magyarországon.
Az online térben elkövetett bűncselekményeknél szintén egy 6,14 százalékos csökkenés látható a 2024-es eredményekhez, ahol 2024 szintén kiemelkedő számmal rendelkezett, viszont az azt megelőző évek ennek töredékét mutatták csak. Tehát a 2025-ös eredmények még így is a 2023-as eredmények dupláját jelentik, ahol a legnagyobb arányban online térben elkövetett csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások vannak döntő többségben (adathalászat, online piactéren elkövetett csalás, mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekmények). A Mátrix-projekt és a KiberPajzs projekt hatalmas fegyver volt az ilyesfajta bűncselekmények elleni harcban.
Emellett a Digitális Adatelemző és Nyomozástámogató Rendszer (DANTE) csaknem 3 milliárd forintnyi vagyont foglalt le az online csalások több mint 4 ezer bejelentése után, a Delta program keretében (a kábítószer-terjesztés csökkentésére létrehozott program) pedig csaknem 2 milliárd forintot foglaltak le, felléptek a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem ellen az évi csaknem 10 ezer bejelentést követően. Mind az összes bűneset, mind a birtoklás és mind a kereskedelem elleni küzdelemben javuló statisztikákról számolt be Bátai. A rendőrség kármegtérülési mutatója sokat nem változott a 2024-es évhez képest, 23,8 százalékon áll.
Balogh János hozzátette, hogy lopás és lakásbetörés esetében 50 százalék fölötti a hatékonyságuk, mint ahogy a tulajdon elleni szabálysértéseknél is, viszont rablás esetén 90 százalék feletti mutatóval rendelkeznek.
Drogháború
Újságírói kérdésre Bátai László elmondta, hogy az ukrán hatóságokkal jó a rendőrség viszonya, ahogy eddig is jó volt. Balogh János pedig arról beszélt, hogy a védőeszközöket ciklikusan szerzi be a szervezet, ezért nem készülnek kifejezetten a választásokra (vagy a választások utánra), hanem folyamatosan készülnek. Személyes véleménye szerint a választópolgárok „jóval türelmesebbek, békeszeretőbbek és jogkövetőbbek, mint azt látjuk a külföldi médiában”. A tapasztalatok szerint nem látnak veszélyt április 12. utánra, de „amire lehet, felkészülünk, amire nem, arra készen állunk”.
Levetítettek egy videót is, amelyben látszott, hogy egy szórakozóhely mosdójában kábítószert fogyasztanak a mellékhelyiségben. Bátai szerint ilyen bizonyítékok alapján zárnak be helyeket akár hónapokra, tehát olyan soha nincsen, hogy ne lenne alapos indokuk rá. Balogh hozzátette, hogy visszautasítja azt, hogy ezek „bemondásra vagy bizonyítékok nélkül” vannak, a gyanúsított hazudhat, bárki azt mond, amit akar, de a rendőrség minden tette törvényi kontroll alatt áll, így minden „kolléga” felelősen dönt, még ha nem is terítenek ki minden bizonyítékot a sajtónyilvánosság elé. Bátai szerint minden ügy egyedi elbírálás alá esik.
Volt autójavító műhely, élelmiszer-árusító üzlet is, tehát nem csak klasszikus diszkókat, szórakozóhelyeket zárnak be.
A kérdés az volt, hogy luxusszállodákban miért nem ellenőriznek, ahol „tudjuk, hogy sokkal nagyobb mértékben fogyasztanak kábítószert”, nem kaptunk választ.
Balogh József arról is beszélt, hogy esetfüggő, hogy a rendőrség miként realizálja a drogfogyasztást, az eljárás során nekik a bűncselekményt és a bűn elkövetőit kell felderíteniük. Ha a hely vezetői beletartoznak ebbe a körbe, akkor folyik velük szemben eljárás, ha nem, akkor nem. Viszont, ha valaki biztosítja a droghasználás lehetőségét, akkor még ha közvetetten is, de felelős lehet ezért. Tehát arra kéri az üzemeltetőket, hogy tartsanak be minden szabályt, szívesen adnak tanácsokat is a tulajdonosoknak, de a szerepükből nem tudnak kitérni, tehát nem vehetik át a klubtulajok szerepét. Sokan találtak már jó megoldást a problémára.
Az ügyeknek általában az a nehézsége, hogy egy cselekményről kezdve kezdjük felfejteni az egész szálat. Ha megelégednénk a kishalakkal, akkor soha nem fogjuk el a hálózatok vezetőit
– mondta Balogh, éppen ezért „hagyni kell, hogy egy darabig még folyjon az üzlet”, ugyanis megfelelő számú bizonyíték nélkül nem tudják őket elfogni. Bátai szerint az ország keleti régiójára a kristály jellemző.
Terrorfenyegetettség
Balogh József a kritikus infrastruktúra védelméről elmondta, hogy a védelem a honvédséggel karöltve történik, ahol a rendőrség időről időre visszatér és ellenőrzi a honvédség által napi 24 órában őrzött és a honvédség által nem őrzött építményeket is. Különösebb megterhelést nem jelent az állománynak, hiszen ezt megtették eddig is, csak „most nem naponta kétszer-háromszor, hanem négyszer-ötször” mennek ki. Viszont mióta fokozott az ellenőrzés, „semmilyen rendőri intézkedésre okot adó incidenst nem tapasztaltak”.
A testkamerákról Balogh úgy fogalmazott, hogy van a rendőrségnél több száz rendszeresített készülék, amit alkalmaznak is. Viszont a feltétlen szükségességét nem támasztják alá az adatok, ugyanis a 2025-ös több mint 2 millió intézkedésre kevesebb mint ezer panasz érkezett. „Annyira én nem érzem kritikusnak a helyzetet, de a fejlesztési terveink között szerepel, amint a rendelkezésünkre álló források ezt lehetővé teszik” – mondta az altábornagy. Ritkán ők is közzéteszik ezen kamerák felvételeit, vágatlanul – ahogy Amerikában például –, de nyomozás alatt álló ügyekről ilyet nem tehetnek.
A belügyminiszter elrendelte a másodfokú készültséget a terrorfenyegetettség miatt az iráni háborúból kifolyólag.
Emiatt szorosabbra fűzték a kommunikációt a társszervekkel és a nemzetbiztonsági szolgálatokkal. A szomszédos országok testületeivel pedig „szívélyes és jó kapcsolatunk van”. A veszély persze mindenhol adott, de a rendelkezésre álló információk alapján Közép-Európa jelenleg „kevésbé veszélyeztetett terület”.
A Szőlő utcai esetekkel kapcsolatban nem nyilatkoztak, ugyanis az ügyészség nyomoz az ügyben. A belső vizsgálatot lefolytatták, jelentették az eredményt Pintér Sándornak, innentől az ő kompetenciája a kommunikáció. Szintén a Belügyminisztériumból tudnak felvilágosítást adni arról, hogy miért bízták meg a rendőrséget azzal, hogy mérjék fel a benzin és a dízelolaj tárolásának kapacitását Magyarországon.
A testület létszámhiányáról elmondta, hogy nem foglalkozik azzal, hogy mekkora a hiány, azzal foglalkozik, hogy mennyi rendőr van a testületben, így pedig azt tudja elmondani, hogy a számuk elégséges, hogy a feladatokat ellássák, különben a 2025-ös eredmények nem születhettek volna meg. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan körzetek, feladatok, ahol ne tudnának még több embert hasznosítani. 2025-ben nőtt a rendőrség állományának létszáma egy kicsivel, „az elmúlt három évben a fluktuációs mutatónk nagyjából nulla volt”.
Balogh József leszögezte, hogy semmilyen nyomásgyakorlást nem tapasztaltak a kormány oldaláról a munkájukkal kapcsolatban.
Utasítást csak a belügyminisztertől kapnak, de ezek nem büntetőügyekre vonatkoznak. Bár sokszor rajtuk csapódik le sok minden, de a személyes adatokat meg kell védeniük, a jogot be kell tartaniuk, hiába tartják emiatt őket „butának, bénának vagy inkompetensnek”. De egy ítélőszék előtt nyugodtan ki mernek állni bármikor.
A balesetek fő oka
Óberling József a rendezvények biztosításáról beszélt, amely csaknem 19 ezer eseményre (demonstráció, sportesemény, politikai esemény, koncertek, fesztiválok) terjedt ki 2025-ben, ez pedig 52 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A közlekedésrendészetben több mint 925 intézkedést (a csúcs természetesen a gyorshajtás több mint 600 ezer esettel) hajtottak végre 2025-ben, amely 5 százalékos növekedést jelent. 2022 óta a közlekedésbiztonsági jogsértésekre fókuszálnak a szervek, azóta folyamatosan nőnek az esetszámok.
Csökkent a balesetben súlyos sérülést szenvedett vagy elhalálozott emberek száma is, előbbinél nem egész 1 százalékkal, utóbbinál több mint 7 százalékkal, amely egy évek óta folytatódó tendenciát mutat. A legtöbb baleset az elsőbbségadás elmulasztása, meg nem adása miatt történik, míg a második helyen a gyorshajtás található. A drónok használatát szeretnék növelni ebben a szegmensben, hiszen a felvételeket a szakértők tudják használni, és sokkal jobban megfigyelhetők a közterületek, és sokkal nagyobb területet tudnak velük lefedni.
Újságírói kérdésre kifejtette, a konkrét szituációk elemzését még végzik, de a balesetek jelentős része a forgalmi rendet fényjelző készülékkel nem biztosított útkereszteződésekben történik, itt főleg a gyalogosokat ütik el. Balogh János hozzátette a járműlopásokról, hogy a rendőrség pártatlan, tehát nem mondhatja meg, hogy mely modelleket lopják a legjobban, mert akkor beavatkoznának a piaci folyamatokba. Érti, hogy ez fontos lenne, viszont szerinte az sokkal fontosabb, hogy „aki az utcán hagyja az autóját, az nagy valószínűséggel reggel ott is találja”, tehát sikerült visszaszorítani a járműlopásokat.
Az ittasan okozott balesetek száma minimálisan nőtt (2,9 százalék) 2025-ben, de 2010 óta csökkenő tendencia jellemzi ezt a szegmenst.
A schengeni külső határátkelők forgalma csökkent Románia csatlakozásával, ez nagyjából 50 százalékkal csökkentette a személyi és járműforgalmat, ez pedig hatalmas könnyebbséget jelentett a rendőrségnek Óberling elmondása szerint. A határszakaszon történő várakozás idejének átlaga ezáltal szintén jelentősen csökkent, körülbelül 70 százalékkal. Az illegális határátlépések (és ennek kísérletei) szintén csökkenő tendenciát mutatnak, csaknem 20 százalékkal kevesebben próbálkoztak 2025-ben, így 12 658 főre mérséklődött a számuk. Ezek legnagyobb részét kiszűrik, tehát „működik a védelmi háló”, éppen ezért az illegális migránsok útvonala megváltozott az elmúlt években, és legtöbben már elkerülik Magyarországot.
Az Entry–Exit Systemről elmondta, hogy ezt elsősorban a terrorizmus visszaszorítása miatt vezette be az Európai Unió. A harmadik országból érkező személyekről arckép és ujjlenyomat-felvétel készül, tehát a biometrikus adatok alapján tudják ellenőrizni, hogy megfelel-e a hatályos tartózkodási szabályoknak. Április 9-ig kell teljeskörűen működnie a rendszernek, de ez Magyarországon már 100 százalékosan működőképes, tehát semmi kockázata nincs annak, hogy április 9-től ne alkalmazza Magyarország ezt a megoldást.
Végre egy kiváló statisztika
Boros Gábor a rendőrség megítéléséről úgy fogalmazott, hogy az állampolgárok nagyrészt elfogadják az intézkedést – erre utal az is, hogy csaknem 2 millió intézkedésre mindössze 966 panasz jutott. Az Ombudsman mindössze 102 jelentést fogalmazott meg, de abból egyetlen esetben sem állapítottak meg visszásságot, mint ahogy az ORFK vizsgálatai sem adtak helyt a 110 vizsgálatból egynek sem.
Az Ipsos kutatása szerint a magyarok és a lengyelek tartanak a legkevésbé az erőszaktól (mindössze Szingapúr előzi Magyarországot), ráadásul Magyarország a 17. helyen van a Globális Béke Indexen, tehát Magyarországon a rendőrség megítélése egészen kiválónak mondható. A válaszadók 75 százaléka érzi magát biztonságban az utcákon. Az önkormányzatoktól, az oktatási intézményektől és a szülői közösségektől érkező visszajelzések alapján a válaszadók 47,1 százaléka elégedett a rendőrség munkájával teljes mértékben, az ötfokú skálán 4,4-re értékelték a szervek munkáját. Javulást a járőrszolgálat és a járőrök számának növelésében tudnának elviselni a fent említett csoportok.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!