Magyar Péter Nyíregyházán mondta el, mely tisztviselőket menesztené tisztségéből a Tisza Párt, ha kétharmados többséggel kerül kormányra. A névsorban szerepel többek között a köztársasági elnök, a Kúria, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vezetője és a legfőbb ügyész is. A pártvezető megszólalt az őt és Radnai Márkot ért támadásokról is.
Török Gábor szerint két fontos kérdés merülhet fel az ügyben: hogyan gondolja ezt megvalósítani, és miért beszél most erről a Tisza Párt elnöke.
Az elemző megemlítette, korábban volt már példa arra, hogy egy hivatalban lévő, az előző kormányzati ciklusban megválasztott közjogi intézmény élén álló vezető mandátuma lejárta előtt távozott. Bod Péter Ákos 1994-ben mondott le a Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségéről, valamint Györgyi Kálmán pedig a legfőbb ügyészi tisztségéről 2000-ben.
A politológus kifejtette, egy új kormánynak elég sok eszköze van arra, hogy „meggyőzzön” valakit a távozásról, de felteszi a kérdést: mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani?
Alapvetően az van, hogy bizony akkor ki kell várni a mandátumuk végét, bár kétharmados többséggel sokféle jogi és politikai trükközés elképzelhető
– hangsúlyozta.
Példaként említette, hogy a Fidesz 2011 végén arra hivatkozva távolította el hivatalából a két évvel korábban megválasztott Baka Andrást, a néhai Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy a bírósági csúcsszerv új elnevezést (Kúria) kapott az alkotmányban.
Az elemző szerint ez csúnya megoldás volt, az érintett európai pereket nyert, a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie később emiatt, azonban a politikai szándék teljesült. Török Gábor két megoldást vázolt fel:
Magyar Péter az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással, és a Baka-modellt alkalmazza;
vagy egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt („fülkeforradalom”…), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát.
Mindkét változatot alkotmányellenesnek tartja, mert az Alkotmánybíróság nem tudná ezt kimondani, miután őket is érintené az intézkedés. Úgy véli, a terv megvalósulása esetén komoly alkotmányos válság alakulna ki.
Miért hozta szóba a tisztogatást Magyar Péter?
Az elemző azt is taglalta, miért beszél most erről Magyar Péter és miért vesz elő egy olyan témát, amely egyrészt nem illeszkedik szorosan a „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, másrészt pedig talán még saját táborát is, különösen annak a jogállami normákra vagy legalább a kiszámíthatóságra érzékeny részét megoszthatja, elbizonytalaníthatja.
Kijelentette, ez elsőre egy felesleges erőfitogtatásnak látszik, mert a Tisza Párt elnökének az lehet a fontos, hogy csak a kormány kudarcairól és az új kormányzás reményéről beszéljen, magát nyugodt erőként pozicionálva.
„Egy vitatott legalitású tisztogatásról szóló vita ebben a helyzetben miért lenne érdeke?” – kérdezte a politológus, majd több lehetséges magyarázatot említett, köztük napirendformálást, a saját tábor mobilizálását, az elitellenes narratíva erősítését, vagy a „rendszerváltás” keretezését, de szerinte igazán csak egy olyan akad, amely megéri az árát: a győzelem tudatának erősítése.
Török Gábor szerint „ha a Fidesz ráharap erre a témára és arról szólnak majd a viták, hogy mire készül Magyar Péter a kétharmad birtokában, ezt valóban le lehet fordítani úgy, hogy eldőlt a választás, és már csak az a kérdés, mit kezd a győzelmével a Tisza. Ez valóban érdeke lenne Magyar Péternek, így talán ez lehet a leghihetőbb racionális magyarázata a tegnap esti bejelentéseknek.”
(Borítókép: A Parlament épülete 2019. szeptember 2-án. Fotó: Oscar Gonzalez/ NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!