Március 24-én, kedden tartanak parlamenti választásokat Dániában, miután még február végén úgy döntött Mette Frederiksen szociáldemokrata kormányfő, hogy a legkésőbb októberben esedékes választást hamarabbra írja ki.
Annak ellenére, hogy tavaly ősszel úgy tűnt a helyhatósági választások után, hogy Frederiksen akár a közeljövőben meg is bukhat,
a választás egyértelmű esélyese a miniszterelnök és pártja, ugyanakkor kérdéses még, hogy lesz-e parlamenti többségük,
és hogy kivel alakíthatnak majd kormányt.
Jókor jött Donald Trump fenyegetése
Annak ellenére, hogy Frederiksen már 2019 óta vezeti Dániát, valamint pártja, a Szociáldemokraták (S) régóta már a dán baloldal legmeghatározóbb pártja, a 2022-ben elkezdődő ciklus nem alakult túl jól Frederiksennek: a 2024-es EP-választásokon története során a Szociáldemokraták először maradtak alul egy másik baloldali párttal szemben, míg a 2025. novemberi önkormányzati választásokon ugyan darabszámra a legtöbb szavazatot szerezte, de így is sok helyen alulmaradt a pártja.
Emiatt Frederiksen meggyengülve fordult rá a választási évre, és a baloldalon az EP-választásokon pártját legyőző demokratikus szocialista Szociális Néppárt (SF) korábban még azt is felvetette, lehet, hogy a baloldal fő miniszterelnök-jelöltjének nem a regnáló szociáldemokrata politikusnak kéne lennie,
azonban Frederiksen számára jókor jött Donald Trump, aki 2025. év végén ismét egyre agresszívabban követelni kezdte a Dán Királysághoz tartozó Grönlandot, és az annektálást sem zárta ki az amerikai elnök.
A dán kormányfő határozott választ adott Trump fenyegetésére, kiállt Dánia szuverenitása és területi integritása mellett, amihez a teljes Európai Uniót felsorakoztatta maga mögé, ezzel sikerült pártja és az ő csökkenő támogatottságát is megfordítani, majd stabilizálni.
Népszerűségét ugyanis kikezdte a legutóbbi ciklusban a megélhetési költségek, azon belül is a lakhatási költségek emelkedése, amire a balközéptől a jobbközépig terjedő centrista kormánya nem tudott kielégítő megoldást találni.
Mostani kampányát ugyanakkor nem kizárólag a külpolitikára építi – noha hangsúlyozza, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben ő jelenti a biztonságot –, mivel Grönland ügye immáron háttérbe szorult, még ha Donald Trump továbbra sem változtatta meg álláspontját a Dán Királysághoz tartozó autonóm szigetországról.
Még a választás kiírása előtt bejelentette Frederiksen, hogy a leggazdagabb dánok vagyonára egyszázalékos vagyonadót vetne ki, amiből fejlesztenék az oktatást (több tanárt vennének fel, hogy csökkentsék az osztályok számát az oktatás minőségének javítása érdekében), valamint eltörölnék az ingatlanadót az egymillió koronánál (jelenlegi árfolyamon közel 52 millió forint) alacsonyabb értékű ingatlanok kapcsán.
Ezenkívül még a választás kiírása előtt előállt kormányának 2035-ös tervével, ami középtávú terveket fektet le például a védelmi kiadások növelése (3,5 + 1,5 százalék 2028-ig), a nyugdíjak vagy a gyermekek után járó támogatások emelése kapcsán, de tartalmazza kormánya környezetvédelmi tervét is – sokan a tervet már a választási kampány előszeleként értelmezték.
Frederiksen baloldali bázisát ezekkel az ígéretekkel próbálja visszanyerni, miközben elterelné a fókuszt a gyengébb témáiról, a megélhetési és lakhatási válságról, amivel így a jelenleg ellenzékben lévő többi baloldali párt foglalkozik.
A Szociáldemokraták ugyan továbbra is a legnépszerűbb párt a baloldalon és az egész Dániában is, azonban a kutatások szerint hiába várják magabiztos előnyből a választásokat:
Frederiksenék úgy nyerhetik meg a választásokat, hogy a párt történetének egyik legrosszabb eredményét érhetik el.
A kutatások hibahatáron belül 20 százalékpont felé mérik, ami bőven elmarad a négy évvel ezelőtti közel 28 százalékpontos eredménytől.
Van-e jobboldali alternatíva Frederiksen kormányával szemben?
A dán politikát több mint egy évtizede a bal- és jobboldali törésvonal határozza meg, amiben a pártok blokkokba szerveződnek (a baloldali blokk a vörös, a jobboldali a kék blokk), és általában egy blokkból kerülnek ki végül a koalíciós partnerek.
Ezzel a szembenállással szakítottak a pártok 2022-ben, amikor egy vörös vagy kék blokkból álló koalíció helyett végül egy balközéptől jobbközépig terjedő kormány alakult, aminek a két blokk klasszikusan két legerősebb pártja, a baloldali Szociáldemokrata és a jobboldali-liberális-konzervatív Venstre (V) mellett utóbbiból kiváló, a blokkosodást megugrani kívánó, centrista, de inkább a jobboldal felé húzó Moderáltak (M) voltak a tagjai.
Ez a blokkokon átívelő kormányzás azonban úgy tűnik, inkább volt kivétel, mintsem egy új politikai korszak kezdete, mivel a kampányokban is e szerint sorakoznak fel a pártok, és
a kutatások szerint esélytelen, hogy a jelenlegi balközéptől jobbközépig tartó kormánynak többsége legyen az új parlamentben,
így szinte biztos, hogy a jelenlegi Szociáldemokraták, a liberális-konzervatív Venstre, valamint a centrista-liberális, a blokkosodást megvető Moderáltak koalícióját egy másik formáció váltja a választások után.
Emiatt, miközben Frederiksen sem egy színtiszta bal, sem egy centrista kormányzást sem zár ki, a jobboldalon megindult a verseny és a helyezkedés, hogyan lehetne egy kizárólag jobboldali pártokból álló kormányt alakítani, valamint annak ki lenne a vezetője.
Azonban a kutatások szerint sem a vörös, sem a kék blokknak nem lenne meg önállóan a többsége a 179 tagú parlamentben, a Folketingben még a grönlandiaknak és a feröerieknek járó 2-2 mandátummal sem. Továbbá több grönlandi párt is kijelentette, hogy nem hajlandóak támogatni semmilyen kormányt, aminek tagja lenne a Morten Messerschmidt által vezetett szélsőjobboldali Dán Néppárt, amely elutasítja, sőt nevetséges felvetésnek tartja a szigetországok autonómiáját is.
Ráadásul az utóbbi időben az eddigi két legnagyobb jobboldali párt támogatottsága valamelyest csökkent: a blokkot korábban vezető Venstre akár a negyedik helyre is visszacsúszhat, miközben a jobboldal vezetéséért a fiatalok körében TikTokon népszerű libertariánus Liberális Szövetség elnöke, Alex Vanopslagh épp kokainbotrányba keveredett, ami megadta a lehetőséget a Morten Messerschmidt által vezetett szélsőjobboldali Dán Néppártnak, hogy akár átvegye a jobboldal irányítását.
Azonban a részint Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért pártcsaládban helyet foglaló Dán Néppárt más, a Patriótákhoz tartozó pártokhoz képest nincs könnyű helyzetben, mivel bevándorlás elleni keményebb fellépését a szociáldemokrata Frederiksen is magáévá tette.
Emiatt a Dán Néppárt leginkább kultúrpolitikai témákra fókuszál, miközben a migráció kapcsán csak szélsőséges álláspont maradt szabadon a dán politikában. Így Messerschmidték fő ígérete, hogy a legtöbb külföldi számára eltörölnék az állandó tartózkodási engedélyt, és azt ígérik, Dánia nettó kivándorlóország lesz a muszlimok tekintetében.
Nem az a kérdés, ki nyer, hanem hogy ki fog kormányozni
A kutatások alapján egyértelműnek tűnik, hogy Frederiksen szociáldemokratái fogják a legtöbb szavazatot szerezni, a legnagyobb kérdés azonban az, hogy a választások után hogyan jön majd ki a koalíciós matek.
Előzetesen a vörös blokk pártjai valamennyire több szavazatra, így több mandátumra számíthatnak az arányos választási rendszerben, de jelenleg úgy tűnik, királycsináló szerepben a Moderáltak és elnökük, Lars Lokke Rasmussen jelenlegi külügyminiszter lehetnek:
a Moderáltak nélkül ugyanis egyik blokknak sem lenne meg a többsége a Folketingben.
A korábban két ciklus erejéig Dániát vezető Rasmussen kizárja a szélsőségekkel való együttműködést – elmondása szerint pártja sem egy szélsőbalt, sem egy szélsőjobbot tartalmazó koalíciót nem tud támogatni.
Ráadásul a dán politika nagy túlélője emellett még a miniszterelnöki pozícióval is szemezget – nemrégiben sejtelmesen arról beszélt, hogy a Szociáldemokraták még sosem voltak úgy kormányon, hogy nem ők adták a kormányfőt, és szerinte ideje lenne megtapasztalniuk ezt.
Így a legnagyobb kérdés, hogy melyik oldal tud majd jobb ajánlattal előállni Rasmussen számára, hogy akár koalícióban, akár azon kívül támogassa majd a következő kormányt.
(Borítókép: Emberek kerékpároznak különböző jelöltek választási plakátjai mellett a kampányidőszakban, 2026. március 24-én, Dániában. Fotó: Kristian Tuxen Ladegaard Berg / NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!