Ha a nyersolaj ára hordónként 150 dollárra emelkedik, az globális recessziót válthat ki – figyelmeztetett Larry Fink, a BlackRock vezérigazgatója a BBC-nek adott interjúban. Az amerikai vagyonkezelő alapítója szerint ha Irán „fenyegetés marad” és az olajárak tartósan magasan ragadnak, annak „mélyreható következményei” lesznek a világgazdaságra nézve.
Larry Fink szerint a közel-keleti konfliktus kimenetelét illetően két szélsőséges opció képzelhető el. Ha a helyzet rendeződik és Irán újra beilleszkedik a nemzetközi közösségbe, az olajár akár a háború előtti szint alá is visszaeshet. Ha azonban ez nem következik be,
akkor „évekig 100 dollár feletti, 150 dollárhoz közeli olajárra” lehet számítani, aminek eredményeként „valószínűleg éles és meredek recesszió” lenne.
Hangsúlyozta, hogy az energiaárak emelkedése „rendkívül regresszív adóként” hat, amely a szegényeket jobban sújtja, mint a tehetősebbeket. Az országoknak pragmatikusan kell kezelniük energiaforrás-készletüket, és nem szabad egyetlen forrástól függővé válniuk.
„Minden rendelkezésre álló forrást kétségkívül használni kell, de emellett agresszívan kell haladni az alternatív energiaforrások felé is” – szögezte le Fink. Hozzátette, ha az olajár három-négy éven át 150 dolláron maradna, rengeteg ország fordulna rendkívüli gyorsasággal a nap- és a szélenergia felé.
A BlackRock tavaly egy konzorcium részeként 40 milliárd dollárért vásárolta meg az Aligned Data Centres adatközpont-szolgáltatót. Larry Fink szerint „technológiai dominanciaharc” zajlik, és ha a Nyugat nem fektet be elég agresszívan, Kína kerül fölénybe.
Az AI-fejlesztés legnagyobb akadályának az energiaköltségeket tartja. Miközben Kína masszívan invesztál napenergiába és atomenergiába, Európában „csak sok beszédet látok, cselekvést nem”. Úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak is sokkal komolyabban kellene a napenergiára fókuszálnia, mivel az AI-infrastruktúrához olcsó és bőséges energiára van szükség.
Az AI víz- és villanyszerelőknek teremtene állást
A részvényeseknek küldött éves levelében Fink arra figyelmeztetett, hogy az AI-boom (vagyis a mesterséges intelligencia fellendülése) mélyítheti az egyenlőtlenségeket, mivel a haszon csak szűk vállalati körre koncentrálódik. Az interjúban azonban inkább az optimistább képet emelte ki: a mesterséges intelligencia szerinte „hatalmas mennyiségű munkahelyet” fog teremteni, méghozzá elsősorban a szakmunkások körében: villanyszerelőknek, hegesztőknek és vízszerelőknek.
Ezzel szemben az egyes irodai állások iránti kereslet csökkenhet, ami a szükséges szerepek újragondolására kényszeríti a társadalmat. Larry Fink szerint a második világháború után az Egyesült Államokban kialakult az a meggyőződés, hogy mindenki menjen egyetemre, és ezzel túlzásba estek. Most újra kell gondolni ezt a szemléletet, és a szakképzésen alapuló karriereket is egyenrangúnak kell elismerni.
„Valójában sok olyan embert kényszerítettünk bankszektori, médiaipari vagy jogi pályára, akiknek valószínűleg inkább kiváló fizikai munkásoknak kellett volna lenniük. Ezt az egyensúlyt most helyre kell állítani” – zárta gondolatait a BlackRock vezére.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!