Március 25-én, szerdán vette kezdetét az Európai Parlament egy mini plenárisa, aminek második napirendi pontja a múlt heti EU-csúcs volt.
Az Európai Tanács-elnök António Costa társaságában lezajlott vitában sok szó esett a csúcs fő témáiról, így a versenyképességről, az energiabiztonságról, vagy a közel-keleti helyzetről,
ugyanakkor több EP-képviselő is kitért Orbán Viktor vétójára.
António Costa ismét zsarolással vádolta meg a magyar kormányt, a Bizottság azt ígéri, valahogy megkapja Ukrajna a támogatást
António Costa a vita kezdetén még csak utalás szintjén sem érintette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt héten fenntartotta vétóját az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel kapcsán, miközben decemberben a tagállamok állam- és kormányfői azt támogatták azzal a feltétellel, hogy abból Magyarország mellett Szlovákia és a Cseh Köztársaság is kimarad.
A vitát lezáró beszédében azonban már hosszan kitért Magyarországra, ami kapcsán megismételte az EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján már elmondott szavait:
António Costa a magyar vétót politikailag elfogadhatatlannak nevezte ismét, szerinte az jogilag megsérti az uniós szerződésekben rögzített lojális együttműködés elvét, és szerinte a magyar kormány nem jóhiszeműen működik együtt a többi tagállammal.
Megismételte a már csúcs után elmondott vádjait, amikor azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az túszul ejtette az uniós intézményeket és zsarolja azt, ami szerinte elfogadhatatlan. Costa szerint a magyar kormány a vétójogával visszaél és azt egy választási kampányban használja fel.
Emellett kitért a magyar vétó okára, a Barátság kőolajvezeték leállására is. E kapcsán emlékeztetett, hogy azt Oroszország korábban már 22 alkalommal támadta meg, és Ukrajna garanciát vállalt annak megjavítására, amihez az EU technikai és pénzügyi segítséget nyújt.
Costa elmondta, írásos garanciát kaptak Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, hogy jövő héten megjavítják a vezetéket és a következő hetekben ismét elindulhat az olajszállítás rajta.
Ezt az Európai Tanács elnöke hatalmas gesztusként értelmezte, hiszen az így vásárolt orosz olaj is hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország folytassa agresszióját Ukrajna ellen.
Costa emlékeztetett, hogy a RePower EU miatt 2027-től Magyarországnak és Szlovákiának is le kell állnia az orosz olaj vásárlásával, és a Barátság kőolajvezeték leállása, valamint a közel-keleti helyzet miatt szerinte az egyetlen megoldás a dekarbonizáció, valamint az Európában megtermelt energia arra, hogy az EU és tagállamaik növeljék az energiabiztonságukat, majd ismét bírálta a magyar vétót azzal az érvvel, hogy egy harmadik országtól nem teheti függővé saját politikáját.
Ennél jóval rövidebben beszélt a magyar vétóról az Európai Bizottság nevében Vladis Dombrovskis gazdaságért felelős biztos, aki azt hangsúlyozta, hogy erről decemberben már született egy politikai megállapodás a tagállam állam- és kormányfők részéről azzal a feltétellel, hogy ebből néhány ország kimarad, ami teljesült is. A magyar kormány megnevezése nélkül megismételte főnöke, Ursula von der Leyen szavait, miszerint
egy tagállam blokkolja egy döntést, mert ez a vezető nem végzi el a munkáját. De ez nem rettent vissza bennünket. Ahogy Ursula von der Leyen világossá tette, valamilyen módon megoldást fogunk találni
– fogalmazott Dombrovskis, aki emlékeztetett, hogy a 90 milliárd eurós hitel folyósításához Kijevnek feltételeket kell teljesíteni, többek között strukturális gazdasági reformokat, valamint korrupcióellenes és átláthatósági megoldásokat.
A mainstream pártok Orbánt Putyin trójai falovának nevezték, a Patrióták szerint beavatkoznak a magyar választásokba
Ugyan a legtöbb EP-képviselő inkább a versenyképességről, az energiapolitikáról, valamint a közel-keleti helyzetről értekezett, és azzal kapcsolatosan üdvözölték, vagy bírálták a csúcson meghozott döntéseket, azonban voltak olyan politikusok, akik hosszabban is kitértek a magyar miniszterelnök vétójára.
A Demokratikus Koalíció két EP-képviselőjét is sorai között tudó S&D képviselőcsoport elnöke, a spanyol Iratxe García Perez leginkább néppárti spanyol kollégájával, Dolors Montserrat felszólalására reflektált, miszerint szerinte Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök nem elszigetelt, hanem morálisan a helyes állásponton áll a közel-keleti háború elítélésével, majd ezt saját álláspontjával nyomatékosította.
Azonban a szocialista képviselő kitért a magyar vétóra is,
az S&D képviselőcsoportjának elnöke szégyennek nevezte a vétót, és szerinte az EU nem eshet túszul autokraták csapdájába, és meg kell védeniük a saját érdekeiket.
Az utána következő fideszes Gál Kinga, a Patrióták Európáért vezérszónokaként az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát azzal vádolta meg, hogy a döntéseikkel nem garantálják az európai államápolgárok biztonságát a terrorista antiszemita támadásokkal, az illegális migrációval szemben, ahogy Európa energiabiztonságát sem biztosítják.
Gál hiányolta, hogy szolidaritást vállaljanak Magyarország és Szlovákia mellett, amiért Ukrajnán keresztül most nem érkezik a Barátság kőolajvezetéken orosz olaj, de az Orbán Viktort és családját érő állítólagos halálfenyegetések kapcsán is kiállást várt volna el a többi tagállamtól.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter körüli lehallgatási botrány kapcsán arról beszélt, hogy látványosan elmaradt annak az elítélése.
Micsoda felháborodás lenne maguk részéről, ha ez más tagállammal történne meg!
– véli Gál, aki szerint kollégái nyíltan elmondják, hogy le akarják váltani a magyar kormányt. Gál azt is a magyar választásokba való beavatkozásként értékelte, hogy az uniós hitelből a tagállamok hadseregeit modernizáló SAFE-eszköz kapcsán Magyarországnak még egyedüliként nem hagyták jóvá a nemzeti tervét. Ennek ellenére magabiztos, hogy április 12-én győzni fognak.
A liberális Renew vezérszónoka, a francia Valérie Hayer is hosszan kitért a magyar vétóra.
A liberális EP-képviselő szerint Orbán Viktor Magyarországa más politikát folytat és szabotálja a közös európai politikát.
Hayer szerint az, hogy Szijjártó Péter gyakran egyeztet Szergej Lavrov orosz kollégájával, is egy bizonyítéka ennek.
Mondjuk ki nyilvánosan: kinek hasznára válik ez a szabotázs? Vlagyimir Putyinének
– fogalmazott a francia EP-képviselő, aki szerint a „magyar szabotázs” miatt az EU hitelessége kerül veszélybe, mivel állítása szerint az uniós intézményeken belül is vannak olyanok, akik az EU ellen játszik, és egyetlen kormány túszul ejti a döntéshozatalt.
Az uniós intézmények megerősítése mellett érvelve arról beszélt, ez gyengíti a közös döntéshozatalt, majd pedig kitért a Patrióták Európáért képviselőcsoportra, azzal vádolva meg őket, hogy Vlagyimir Putyin, Donald Trump, vagy Hszi Csin-ping kottájából játszanak, és szerinte az olyan pártok, mint a Fidesz, a francia Nemzeti Tömörülés, vagy a spanyol VOX valójában nem patrióták, akik a saját népüket védik meg, hanem voltaképpen idegen érdekeket szolgálnak.
Zárásul azt követelte, vizsgálják ki, hogy Szijjártó valóban adhatott-e át bizalmas információkat Oroszországnak, amit ő kémkedésként keretezett.
Az ökobaloldali Zöldek vezérszónoka, a német Terry Reintke is leginkább Magyarországról beszélt.
Reintke szerint fel kell tenni a kérdést, hogy meddig tűrheti az Európai Unió és a tagállamok, hogy Magyarország blokkolja a közös döntéseket.
Felszólalását az Európai Néppárt kritikájára húzta fel: szerinte ugyanis lehet, hogy úgy gondolják a néppártban, hogy a magyar miniszterelnök a baloldali és zöld projektek ellen lép fel, de ez nemcsak az ő, hanem az EPP agendája is, és annak hitelességét kikezdi „Orbán támadása” – a német EP-képviselő szerint a magyar miniszterelnök sikeres ebben.
Reintke szerint a szélsőjobb valójában nem szövetségese az Európai Néppártnak, és ha szerinte a néppárti kollégái szemet hunynak a visszaélések ellen, és még együtt is működnek, akkor ők is cinkosok lesznek.
Reintke azzal is vádolta meg a Néppárttól jobbra álló képviselőcsoportokat, hogy kémeket hoznak az uniós intézményekbe, majd felszólalását azzal zárta,
ezek a képviselőcsoportok nemcsak Ukrajnával, hanem az EU-val is szembe fordulnak.
A vezérszónokok mellett a vitán felszólaló 32 EP-képviselőből 11-en hosszabban, vagy röviden kitértek a magyar vétóra is, bár a résztvevők többsége a versenyképességről, a közel-keleti helyzetről, és az energiáról beszélt, hol bírálva, hol méltatva az eddig elért eredményeket.
A liberális Renew ír EP-képviselője, Billy Kelleher a szélsőjobboldali képviselőtársait azzal vádolta meg, hogy más valóságban élnek, és ők más csúcsot követhettek, és szégyennek tartja, hogy igazat adnak Orbán Viktor „legutóbbi fellépésének”. Frakciótársa, a holland Reiner Van Lanschot pedig az EU egységére hívta fel a figyelmet, szerinte a vezetők képesek lennének együttműködni, és az EU-párti erőknek együtt kéne működni.
A holland EP-képviselő felszólalásában diktátornak nevezte a magyar kormányfőt.
A szocialista Thijs Reuten felszólalásában leginkább a közel-keleti helyzet ukrajnai háborúra és európai energiára való hatásáról beszélt, azonban szerinte Magyarország vétója megint egy erős uniós megoldást lehetetlenített el. A holland EP-képviselő szerint az Ukrajnának járó kölcsönre megoldást kell találni.
A spontán felszólalók közül a lengyel Michal Szczerba néppárti EP-képviselő arról beszélt, hogy nem maradhatnak csendben, amikor egy kormány blokkolja az uniós segítséget, és szerinte már megint az Orbán-kormány döntése miatt szenvednek, mert nem tudják megadni az Ukrajnának szükséges segítséget.
Itt van velünk Putyin trójai falova, és az a neve, hogy Magyarország
– zárta rövid beszédét az EP-képviselő.
A vita során felszólalók közül két EP-képviselő védte meg a magyar kormányt és Orbán Viktor vétóját: a Patrióták padsorából Deutsch Tamás fideszes, valamint Herald Vilmsky osztrák képviselők.
Herald Vilmsky szerint az uniós intézmények és a parlament többsége is Orbán Viktor ellen harcol, és szerinte egyre abszurdabbak a magyar kormánnyal szembeni vádak – konkrét példaként a Szijjártó Péter oroszokkal való összejátszás vádját nevezte meg.
Azt kérem nyomatékosan, hogy hagyják abba a Magyarországot és a magyar állampolgárok manipulálását. Nálunk senki sem tudja jobban, hogy mi a jobb nekik
– zárta felszólalását.
Deutsch Tamás összeszólalkozott egy német minipárt EP-képviselőjével
Deutsch Tamás másfél perces felszólalását azzal kezdte, hogy szerinte Brüsszel és Kijev beavatkozik a magyar választásokba a folyamatos zsarolással, a Tisza Párt támogatásával, az ukrán olajblokáddal, de titkosszolgálati dezinformációval is megvádolta e két fővárost.
Önöknek és Zelenszkijnek is az az érdeke, hogy megbuktassák a nemzeti kormányt és egy, a Brüsszel hatalmi parancsait és Kijev elvárásait is szervilisen teljesítő háborúbarát és ukránpárti tiszás bábkormányt ültessenek a magyar nyakára
– vádolta meg kollégáit Deutsch, aki utalt a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróról kikerült hangfelvételre is, amit ő tiszás ügynökbotrányként értelmezett. Felszólalását azzal zárta, hogy minden külső támadással szemben megvédik Magyarországot, majd pedig a választás után nem maradhat következmények nélkül, amit most a magyar kormánnyal szemben tettek.
Hozzá kékkártyás kérdéssel szólt Lukas Sieper német EP-képviselő, aki azt kérdezte meg Deutschtól, hogy a szerinte nem létező kémbotránnyal és választási beavatkozásokkal a választási vereségre készülnek fel, és ezzel a „nagy hazugsággal” próbálják majd azt megmagyarázni, vagy épp ellenkezőleg, ezekkel a vádakkal akarják elfedni, hogy valójában a Fidesz éveken keresztül manipulálta a választásokat, és valójában épp azzal vádolnak meg mindenkit, amit ők tesznek.
Deutsch a felvetést visszautasítva úgy válaszolt,
Az élet nem egy Le Carré regény. Amit itt összehordott az egy tetszetős gondolatkísérlet, de a valóság sokkal durvább
– kezdte viszontválaszát Deutsch, aki szerint Magyarország legnagyobb ellenzéki pártja együttműködik egy „magát újságírónak valló, valójában külföldi titkosszolgálatokhoz bekötött” kém, és ő közreműködik a magyar külügyminiszter lehallgatásában.
Sieper erre reagálva azt kérdezte, hogy ha ez a személy, valóban ilyen briliáns kém lenne, akkor hogyan derítették ki ezt róla, amire Deutsch annyit reagált, hogy sajnálja kollégáját, amiért nevetségesnek tartja, hogy az EU egyik tagállamának a külügyminiszterét titkosszolgálatok lehallgatják, majd azt állította, ha ez egy másik tagállamról derülne ki, a Fidesz lennének az elsők, akik tiltakoznának a lehallgatás ellen.
(Borítókép: Orbán Viktor megérkezik az európai uniós csúcstalálkozóra Brüsszelbe 2026. március 19-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!