A jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt ismét a tőle jobbra álló képviselőcsoportokkal fogadott el egy, a migrációt érintő álláspontot az Európai Parlamentben március 26-án, az ezúttal Brüsszelben tartott miniplenárison.
A jelentés az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslatáról a harmadik országbeli állampolgárok Unióban illegálisan tartózkodók visszatérésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról c. állásfoglalásában az EP megszavazta saját álláspontját a témát illetően, így a közeljövőben megkezdődhetnek a tárgyalások a parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) között.
Az állásfoglalást, ami felhatalmazza a téma jelentéstevőjét, hogy megkezdje a tárgyalásokat a Tanáccsal, az EP 389 igen, 206 nem és 32 tartózkodás mellett fogadta el, és az Európai Néppárt mellett azt a részint Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért, az ECR, valamint a Szuverén Nemzetek Európája képviselői támogatták, de néhány liberális és szocialista is megszavazta azt – a szavazás után néhány jobboldali és szélsőjobboldali EP-képviselő felállva tapsolta meg az eredményt, hiszen sajtóhírek szerint a Néppárttal közösen dolgozták ki a módosító indítványokat.
A jelen lévő magyar EP-képviselők közül azt mindenki támogatta.
A szavazás jegyzőkönyve szerint a Tisza Párt delegációja a távol maradó Magyar Pétert leszámítva igennel szavazott – más témákban a mai nap folyamán a párt EP-képviselői egyáltalán nem nyomtak gombot –, ahogy a hiányzó Gyürk Andrást leszámítva a Fidesz–KDNP, valamint a Mi Hazánk is. Magyaron és Gyürkön kívül a Demokratikus Koalíció két EP-képviselője nem volt jelen Brüsszelben a szavazásnál.
Ezzel ismét lebomlott az amúgy is már csak roskadozó politikai karantén a szélsőjobboldallal szemben.
Új eszközöket adna az EP a kitoloncoláshoz a tagállamoknak
Az EP a tagállamokkal folytatott tárgyalások során azt az álláspontot képviseli, hogy többek között a tagállamok szorosabban együttműködjenek a kiutasított, a schengeni övezeten belül illegálisan tartózkodókkal, akiket akár két évig őrizetbe is vehetnének, ha például fennállna a szökés veszélye. Kísérő nélküli fiatalkorúakat, valamint családokat is őrizetbe vehetnének, aminek alapját az adott tagállam nemzeti joga határozná meg.
Ezenkívül az EP támogatja az ún. return hubokat, miszerint a kitoloncolásra váró illegális bevándorlókat egy EU-n kívüli harmadik, biztonságosnak ítélt országba szállítanák, amennyiben a származási országa nem számít biztonságosnak.
Ugyanakkor kiskorúak esetében ezt a lehetőséget kizárnák.
Továbbá a jövőben az EU megtagadná a belépést az olyan személyektől, akiket kiutasítottak, ám önként nem hagyták el az adott tagállam, valamint az Európai Unió területét.
A törvénytervezet szerint az illetékes nemzeti hatóságoknak kiutasítási határozatot kell majd kiadniuk minden olyan nem uniós állampolgár számára, aki illegálisan tartózkodik egy tagállamban, és ez kötelezettséget ró az adott uniós tagállam elhagyására.
A kiutasítási határozatokat egy úgynevezett „európai kiutasítási határozatba” foglalnák, és a Schengeni Információs Rendszeren keresztül elérhetővé tennék az egész schengeni térségben. Minden uniós országnak 2027. július 1-jéig el kell ismernie és végre kell hajtania a más uniós országok által kiadott kiutasítási határozatokat és kitoloncolási végzéseket.
A tagállamok lennének felelősek a területén illegálisan tartózkodó személyek kitoloncolásáért.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők továbbá ragaszkodnak ahhoz, hogy a jelenlegi rendelet tiszteletben tartása tagállami felelősség, így például a területi integritás biztosítása, a közrend fenntartása vagy a nemzetbiztonság védelme.
Azzal, hogy az EP elfogadta álláspontját, valamint engedélyt adott a téma jelentéstevőinek a Tanáccsal való tárgyalásra, így megkezdődhetnek azok. Ahhoz, hogy a tárgyalás során létrejött kompromisszumos javaslat hatályba lépjen, azt még a két társjogalkotó intézménynek is meg kell majd szavaznia külön-külön.
Ez egyébként nem az első eset, hogy az uniós politikában cordon sanitaire-nek nevezett politikai karantén lebomlik: az EPP és a tőle jobbra álló képviselőcsoportok már több ízben is együtt szavaztak fontos javaslatokon, ahogy a migráció kapcsán is például ez az ún. Venezuela-koalíció fogadta el a biztonságos harmadik országok listáját.
(Borítókép: Alain Buissin / European Union 2026 – Source : EP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!