Erős számokat mutat a CIB Csoport 2025-ös pénzügyi beszámolója, de a felszín alatt már jól látszik, hogy a bank működési környezete átalakul: miközben a nyereség nőtt és a mérleg is bővült, a bevételi szerkezet változik, a kamateredmény csökken, és a növekedést egyre inkább a lakossági hitelezés húzza.
Brutális számok
A bank 2025-ben 75,872 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami 5,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Ez a növekedés azonban nem a bevételek érdemi bővüléséből fakad, hiszen a teljes működési bevétel gyakorlatilag stagnált, 173,380 milliárd forinton zárt, ami enyhe, 0,5 százalékos visszaesést jelent. A profitjavulás mögött részben költségkontroll, részben a kockázati költségek alakulása áll, miközben a működési környezet már nem támogatja olyan mértékben a banki jövedelmezőséget, mint a korábbi években.
A mérlegfőösszeg 3870,455 milliárd forintra emelkedett, ami 11,8 százalékos növekedést jelent.
A bővülést döntően a forrásoldal hajtotta, különösen az ügyfélbetétek, amelyek állománya 2944,287 milliárd forintra nőtt, 16,4 százalékkal meghaladva a 2024-es szintet. Ezzel szemben a hitelállomány ennél visszafogottabb ütemben bővült: a konszolidált bruttó ügyfélhitel-állomány 1822,330 milliárd forint volt az év végén, ami 9,2 százalékos növekedést jelent. Ez az eltérés arra utal, hogy a bank likviditási pozíciója erősödött, ugyanakkor a hitelkereslet – különösen a vállalati oldalon – visszafogott maradt.
A vállalati hitelezés gyengeségét a gazdasági bizonytalanság és a korábbi állami programok kifutása magyarázza, miközben a lakossági piac egyértelműen élénkült. Az új jelzáloghitelek iránti kereslet 59 százalékkal nőtt, a személyi kölcsönök új folyósítása pedig 56 százalékkal emelkedett, ami a lakáspiaci aktivitás visszatérésével és a fogyasztás fokozatos élénkülésével áll összefüggésben. A hitelállomány növekedésének szerkezete tehát egyértelműen eltolódott a háztartások irányába.
Ellensúlyozta a kamatoldali csökkenést
A bevételi oldalon jól látszik a kamatkörnyezet változásának hatása. A nettó kamatbevétel 121,623 milliárd forintra csökkent a 2024-es 129,239 milliárd forintról, ami közel 7,6 milliárd forintos visszaesés. Ez a kamatmarzs szűkülését tükrözi, amely az alacsonyabb kamatszintek természetes következménye. A bank ugyanakkor részben képes volt ellensúlyozni ezt a hatást: a nettó jutalék- és díjbevételek 45,292 milliárd forintra emelkedtek a korábbi 39,256 milliárdról, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent. Ez azt mutatja, hogy a működés egyre inkább a szolgáltatási és tranzakciós bevételek felé tolódik.
A költségek oldalán már kevésbé kedvező a kép. A működési költségek bankadó és extraprofitadó nélkül 78,294 milliárd forintra emelkedtek, ami 6 százalékos növekedést jelent. A drágulást elsősorban az inflációs hatások és a béremelések okozták. Ennek eredményeként a költség/bevétel arány 45,2 százalékra romlott, ami még mindig elfogadható szint, de jelzi, hogy a hatékonyság némileg gyengült.
A kockázati oldalon továbbra is stabil a kép, de már itt is látszanak finom elmozdulások. A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya 0,7 százalék volt, ami alacsony szint, ugyanakkor 0,15 százalékpontos romlást jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a bank 7,088 milliárd forint értékvesztést írt vissza, szemben a 2024-es 4,239 milliárd forintos céltartalék-képzéssel, ami rövid távon javította az eredményt.
Jelentős bank- és extraprofitadó
Az adóterhelés továbbra is jelentős maradt. A bank 6,081 milliárd forint bankadót és 8,316 milliárd forint extraprofitadót fizetett, vagyis összesen 14,397 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetéshez. Ez érdemben csökkenti az adózás előtti 84,713 milliárd forintos eredményt, amelyből végül 75,872 milliárd forint maradt adózott profitként.
A piaci pozíciók alakulása alapján a bank több kulcsterületen is erősödni tudott. A vállalati betétek piacán a részesedése 5,4 százalékról 5,8 százalékra nőtt, míg a személyi kölcsönök piacán 6,6 százalékról 7,5 százalékra emelkedett. A lízing üzletág különösen erős teljesítményt mutatott: miközben a géplízing piac stagnált, a CIB új kihelyezése megduplázódott, a tehergépkocsi-finanszírozás pedig 26 százalékkal nőtt, jelentősen meghaladva a piaci bővülést.
A számok alapján a CIB Csoport stabil szereplő maradt a magyar bankszektorban, de a következő években a teljesítmény egyre inkább azon múlhat, mennyire tud alkalmazkodni a tartósan alacsonyabb kamatkörnyezethez és a visszafogottabb gazdasági növekedéshez.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!