Amerikai ejtőernyősök ezrei készülnek közel-keleti bevetésre, miközben Donald Trump egy Irán elleni szárazföldi hadművelet lehetőségét mérlegeli. Az elit 82. ejtőernyős hadosztály mintegy kétezer katonáját már a Perzsa-öböl térségébe vezényelték, arra az esetre, ha a háború lezárását célzó tárgyalások kudarcot vallanának – írja a The Telegraph.
Egy ilyen lépés komoly eszkalációt jelentene a február végén kirobbant háborúban. A 82-esek az amerikai hadsereg egyik leggyorsabban reagáló egysége: gyors, kockázatos rajtaütésekre specializálódtak, és akár 24 órán belül a világ bármely pontján bevethetők. Feladatuk lehet stratégiai célpontok – például repülőterek, kikötők vagy kulcsfontosságú infrastruktúra – elfoglalása.
A hadosztály komoly harci múlttal rendelkezik: a második világháborúban vált legendássá, és azóta szinte minden jelentős amerikai katonai műveletben részt vett. Legutóbb Irakban és Afganisztánban vetették be, majd az ukrajnai háború kitörése után Európába is átcsoportosították őket a NATO keleti szárnyának megerősítésére.
Többféle célpont
Washington egyelőre nem részletezi, milyen konkrét szerepet szán a csapatoknak. A Fehér Ház csak annyit közölt: az elnök minden katonai opciót nyitva tart. Eközben két, összesen csaknem ötezer tengerészgyalogost szállító kétéltű harccsoport is a térség felé tart, ami arra utal, hogy az Egyesült Államok többféle katonai forgatókönyvvel számol.
A feszültséget tovább növeli, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb útvonala. A szoros feletti ellenőrzés kulcsa a stratégiai jelentőségű Qeshm-sziget, amely mára megerősített katonai bázissá vált. A felszín alatt kiterjedt alagútrendszer húzódik, ahol rakétákat és más fegyvereket tárolhatnak, köztük hajók elleni rakétákat.
Egy lehetséges amerikai művelet célja ennek a fenyegetésnek a felszámolása és a hajózási útvonal felszabadítása lehet. Szakértők szerint ugyanakkor egy ilyen akció rendkívül kockázatos: előbb masszív légicsapásokkal kellene meggyengíteni a védelmet, majd ejtőernyősök és tengerészgyalogosok közösen foglalhatnák el a kulcspozíciókat.
Kockázatos forgatókönyvek
Felmerült egy másik célpont, a Perzsa-öbölben fekvő Kharg-sziget is, amely Irán fő olajexport-központja. Elfoglalása súlyos gazdasági csapást mérne Teheránra, ám az odavezető út komoly veszélyeket rejt, mivel az amerikai erők könnyen iráni rakéta- és dróntámadások célpontjává válhatnának.
A legkockázatosabb forgatókönyv egy Irán központjába irányuló behatolás lenne, amelynek célja a dúsított uránkészletek megszerzése. Bár az Egyesült Államok korábban súlyos csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre, feltételezések szerint új helyszínek is működhetnek.
Szakértők szerint azonban egy ilyen akció rendkívül veszélyes és bizonytalan kimenetelű lenne. Hatalmas veszteségekkel járhatna, és még siker esetén sem garantált, hogy valóban megszereznék a keresett készleteket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!