Oroszország olajexport-kapacitásának legalább negyven százaléka állt le ukrán dróntámadások, egy vitatott körülmények között megsérült olajvezeték és a lefoglalt tartályhajók következtében − derül ki a Reuters hírügynökség piaci adatokon alapuló számításaiból.
Ez a legsúlyosabb olajellátási zavar Oroszország modern kori történelmében, amely ráadásul különösen rossz időpontban éri Moszkvát, ugyanis az iráni háború miatt az olaj ára száz dollár fölé emelkedett hordónként.
Ukrajna márciusban jelentősen fokozta az orosz olaj- és üzemanyag-exportinfrastruktúra elleni dróncsapásokat, és célba vette Oroszország három legnagyobb kikötőjét: a Fekete-tengeren fekvő Novorosszijszkot, valamint a Balti-tengeri Primorszkot és Uszty-Lugát.
A Reuters számításai szerint a legutóbbi csapást követően március 25-re az orosz nyersolaj-exportkapacitás mintegy 40 százaléka (körülbelül napi 2 millió hordó) állt le. Ebbe beletartozik Primorszk és Uszty-Luga leállása, valamint a Barátság kőolajvezeték kiesése is, amely Ukrajna területén keresztül vezet Magyarországra és Szlovákiába. Utóbbi miatt a magyar kormány fokozatosan leállítja az Ukrajnába induló gázszállításokat.
Kijev emellett olajpumpa-állomásokat és finomítókat is támadott. Az ukrán kormánynak bevallottan az a célja, hogy megnyirbálja Moszkva olaj- és gázbevételeit, amelyek az orosz állami költségvetési bevételek mintegy negyedét teszik ki, és ezzel gyengítenék az orosz háborús gépezetet.
Célkeresztben az ázsiai piacok
Oroszország terrortámadásoknak minősítette az ukrán dróncsapásokat, és az ország mind a tizenegy időzónájában fokozta a biztonsági intézkedéseket. Ukrajna ezzel szemben azt állítja, hogy a Barátság kőolajvezeték egy szakaszát januárban orosz csapások tették tönkre – a magyar és a szlovák kormány viszont a szállítás újraindítását követeli Kijevtől.
A novorosszijszki olajterminál, amely naponta akár 700 ezer hordó kezelésére is képes, a hónap elején elszenvedett súlyos dróntámadás óta alacsonyabb kapacitással működik. Ezenfelül az európai hatóságok által rendszeresen lefoglalt orosz érdekeltségű tartályhajók a murmanszki kikötőből induló arktiszi olajexportból is naponta 300 ezer hordónyi kiesést okoztak – közölték kereskedők.
Mivel nyugati exportútvonalai tűz alatt állnak, Moszkva kénytelen az ázsiai piacokra támaszkodni, csakhogy ezeknek korlátozott az áteresztőkapacitása.
Kína felé Oroszország zavartalanul szállít a Szkovorogyino−Mohe és az Ataszu−Alasanku vezetékeken, valamint a kozminói kikötőn keresztül tengeri úton összesen naponta mintegy 1,9 millió hordó olaj érkezik a távol-keleti országba.
A szahalini projektekből további naponta 250 ezer hordót hajóznak ki a Távol-Keletről, a belorusz finomítókba pedig naponta 300 ezer hordónyi olaj áramlik. Ezek az útvonalak azonban nem tudják teljes egészében pótolni a kiesett nyugati exportkapacitást – az orosz gazdaságot és a háborús kasszát tápláló olajbevételek ezzel komoly nyomás alá kerültek.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, pénteki percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Illusztrált képünkön a mérőműszer szintezéshez közeli nyomást mutat a Druzhba-vezeték egyik állomásán 2007. január 10-én. Fotó: Gleb Garanich / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!