2026 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 616 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 231 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Foglalkoztatottság
A 2025. december–2026. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 623 ezer fő volt, mely 66 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.
A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 34 ezer fővel, 2 millió 453 ezer főre, míg a nők esetében 32 ezerrel, 2 millió 169 ezer főre mérséklődött.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 439 ezer fő dolgozott, mely 87 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől. A közfoglalkoztatottak létszáma 72 ezer fő, a külföldön dolgozóké pedig 112 ezer fő volt.
A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta érdemben nem változott, 0,3 százalékponttal, 74,7 százalékra mérséklődött. Ez az érték a férfiak esetében 78,4 százalékot, a nők körében pedig 70,8 százalékot mutatott.
Munkanélküliség
A 2025. december–2026. februári időszakban
a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 236 ezer fő volt, amely 22 ezer fővel meghaladta az egy évvel ezelőttit.
A munkanélküliségi ráta 4,9 százalék volt, 0,5 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 125 ezer, a nőknél 111 ezer főt tett ki. A ráta a férfiak esetében 4,8, a nők körében 4,9 százalékot ért el.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónapot vett igénybe, a munkanélküliek 37,2 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 5,7 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszaki értéktől. A 4–11 hónapja munkát keresők aránya 7,2 százalékponttal 28,2 százalékra nőtt, miközben a több mint egy éve munkát keresők aránya érdemben nem változott, 34,6 százalék volt.
A munkanélküliség növekedése összefüggésben van a hosszabb ideje (4–11 hónapja) munkát keresők arányának növekedésével.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2026. február végén az egy évvel korábbihoz képest 2,7 százalékkal, 226 ezer főre mérséklődött.
Ötmillió foglalkoztatott a cél
A hazai foglalkoztatottság továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik, miközben a munkanélküliség is bőven az uniós szint alatt van. „A kormány célja, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az 5 milliót, emellett azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni” – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Hozzátette: a cél, hogy a minimálbér elérje az ezer eurót, az átlagbér pedig az 1 millió forintot.
Gyenge adat jött
A februári munkaerőpiaci adat ismét gyengére sikerült. Ami talán a legmeglepőbb, az a munkanélküliségi ráta 4,8 százalékra való emelkedése – ez egy hónap alatt 0,2 százalékpontos, míg egy év alatt 0,3 százalékpontos romlást jelent – értékelte az adatokat a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Míg tehát az elmúlt évek válságai során először az volt jellemző, hogy a cégek a munkaerőt megtartották jobb időkre számítva és tanulva a korábbi időszak feszes munkaerőpiacából, addig tavaly oda érkeztünk el, hogy bár a foglalkoztatás csökken, de a munkanélküliségben nincs változás, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok elnyelik a munkaerőpiaci veszteséget – vagy másképpen fogalmazva: tömeges elbocsátások nem voltak, csak nem pótolták a cégek, aki elment
– fejtette ki Regős Gábor.
Hozzátette, hogy bár egy februári adat alapján még messzemenő következtetést az év egészére korai lenne levonni, de az látszik, hogy
az év első két hónapjában a munkanélküliség is megindult felfelé, azaz már nem csak arról van szó, hogy nem pótolják a kieső munkaerőt.
Túlzott leegyszerűsítés lenne persze azt állítani, hogy ez kizárólag az alig növekvő gazdaság és a növekvő céges hatékonyság eredője. Szerepe van benne a külföldiek növekvő foglalkoztatásának is, hiszen az alkalmazotti statisztika ezt a csökkenést nem mutatja – mutatott rá az elemző.
„Februárban tehát a foglalkoztatottak száma 4 millió 616 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbinál 66 ezer fővel kevesebb, azonban az egy hónappal korábbit 8 ezer fővel meghaladja. Ez nem egy nagyon alacsony foglalkoztatási szint, a 2021. közepinek felel meg és a 2010-es évek elején jellemzőt még mindig érdemben meghaladja (a 2010. februárinál 785 ezer fővel nagyobb), azaz a tendencia kedvezőtlen, de tragédia nincs. Az is intő jel viszont, hogy míg a korábbiakban a külföldön dolgozók száma inkább csökkent (Németországban és Ausztriában sem jó a gazdasági helyzet, így ott sincs szükség annyi munkaerőre), addig a tavalyi 101 ezer fővel szemben idén már 112 ezren dolgoztak külföldi telephelyen – ők azok a külföldön dolgozók, akik a hazai háztartás részei” – részletezte.
A közgazdász kifejtette: a mai adat és az elmúlt hónapok geopolitikai eseményei alapján nehéz várakozásokat megfogalmazni. Korábban a német gazdaságtól már lehetett némi növekedést várni és az új gyárak indulása is emelhette a munkaerőigényt, azonban az iráni események alapjaiban rajzolhatják át az idei évben Európában várt makrogazdasági pályát. Bár nem tudjuk, hogy a magasabb olajár mennyire lesz tartós, vagy hogy milyen irányba mozdul, de a bizonytalanság mindenképpen jelen lesz, ami azt is jelenti, hogy a háztartások óvatosabbak lesznek, ami kedvezőtlenül hat a külső keresletre, és így a cégek is lehet, hogy inkább elhalasztják a toborzást. Ezt persze a választási időszak is fokozza, hiszen ez is jelent egy bizonytalanságot. Az új gyárak kapcsán kulcskérdés, mennyire foglalkoztatnak majd magyar és mennyire külföldi munkaerőt – és hogy a gazdaságpolitika mennyire tudja és akarja rászorítani őket az előbbire – zárta gondolatait Regős Gábor.
A cégek előbb léptek az elbocsátások útjára, mint várták
A várakozásokat felülmúló mértékben emelkedett a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikája szerint. Úgy tűnik, a vállalatok jóval hamarabb kezdtek el alkalmazkodni a béroldali költségnyomáshoz, mint azt előzetesen várni lehetett – írta elemzői kommentárjában az ING Bank vezető elemzője.
Virovácz Péter kifejtette: a munkanélküliségi ráta 2026 februárjában 4,8 százalékra emelkedett a modellbecslés szerint. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés még magasabb, 4,9 százalékos rátáról számol be. Így mindkét mutató esetében érdemi emelkedésről és a munkaerőpiaci helyzet tendenciózus romlásáról beszélhetünk. A hivatalos mutatók alapján mindez azt jelenti, hogy tízéves csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliek száma már 230–235 ezer fő körül van, ami szintén 2016 első fele óta nem látott magas szám.
„A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma is jelentősebben (mintegy 20 ezer fővel) zsugorodott. Ezúttal azonban mindez a gazdasági aktivitás növekedésével párosult, hiszen közel 14 ezer fő került vissza aktív munkakeresésbe. Nagyjából ezen csoport fele el is tudott helyezkedni, míg másik fele a munkanélküliek táborát növelte. Ezek alapján tehát maga a munkanélküliségi ráta részben technikai hatás miatt emelkedett, de a munkanélküliségi létszám tízéves rekordja mindenképpen árulkodó” – mondta az elemző.
A foglalkoztatotti létszám pedig továbbra is négy és fél éves mélypontja közelében van. A munkaerőpiac csúcspontjához képest (amelyet 2022 közepére datálhatunk) a népességfogyás következtében mára már 150 ezer fővel kevesebb a munkaképes korú lakosság.
Eközben a munkanélküliek száma körülbelül 82 ezer fővel emelkedett a hivatalos háromhavi átlagot mérő adatok alapján.
Virovácz Péter úgy látja, a munkaerőpiac az arányszámok szerint alapvetően továbbra is feszes, de azért érezhető egy trendszerű, mostanra felgyorsuló romlás. A demográfiai helyzet mérsékli az elérhető munkaerő számát, miközben a vállalatok egy bő három éve stagnáló gazdaságban próbálják kigazdálkodni az érdemben emelkedő bérköltségeket.
Úgy tűnik, hogy 2026 elejére fogytak el a tartalékok és kezdődtek meg a jelentősebb racionalizálások. Az elbocsátások száma tovább növekedhet, amennyiben a közel-keleti háború érdemben tovább rontja a gazdasági kilátásokat és az üzleti bizalmat a különböző csatornákon érkező költségsokkokon keresztül (energia és alapanyagok ára, ellátási gondok).
„Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és az ismét bizonytalanná váló gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet. A friss adatok fényében az ING Bank tovább rontja az idei évi munkaerőpiaci prognózisát. A korábbi előrejelzés szerint 4,6 százalék körül ingadozó munkanélküliségi rátára lehetett számítani. Ám a gyenge évkezdet és a romló gazdasági kilátások miatt nagyobb a valószínűsége, hogy akár 5 százalékig is felkússzon a mutató” – zárta gondolatait.
(Borítókép: Matiskó Gábor / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!