A 16 év feletti teljes magyar népesség 28 százaléka állította, hogy megnézte a Szabó Bence (azóta leszerelt) nyomozó százados, a Direkt36 által elkészített videóját míg egy további 35 százalék látta és/vagy olvasta az erről szóló összefoglalókat. A magyarok valamivel több, mint harmada (37%) azonban nem halott még erről a videó közzététele utáni második napon, derül ki az Europion országosan reprezentatív gyorsfelméréséből, amelyet március 27-én készítettek el a cég kutatói. A videót megtekintők aránya a férfiak (35%), a 60 év felettiek (35%), a diplomások (36%) és különösen a Tisza szavazók (50%) körében haladja meg jóval az országos átlagot.

Az Europion azt a kérdést is vizsgálta, hogy a közvélemény inkább Szabó Bence vagy a kormányoldal narratívját fogadja el hitelesnek. A kutatásból kiderül, hogy 47 százalék Szabó Bence verziójának hisz, és kevesebb, mint minden ötödik magyar (19%) tud csak azonosulni a kormány narratívájával. Ami talán meglepő lehet, hogy még a kormányoldali szavazók körében is kisebbségbe szorultak azok (47%), akik ezt az utóbbi álláspontot osztják, míg 40 százalékuk inkább a bizonytalan “nem tudom eldönteni” álláspontra helyezkedik (míg 13 százalékuk hisz Szabó Bence állításainak). Ezzel szemben a Tisza-szavazók elsöprő (92%), egyéb ellenzéki szavazók túlnyomó (69%) és a pártnélküliek relatív (42%) többsége inkább Szabó Bencének hisz.

A magyar választók abszolút többsége (53%) drámai fejleménynek tartaná, ha bebizonyosodnának Szabó Bence állításai, ők ugyanis az „ez egy komoly vízválasztó lenne a diktatúra felé vezető úton, ez egy világraszóló botrány” keretezéssel értettek leginkább egyet. Az eggyel megengedőbb álláspontra, miszerint „elég rossz fényt vet a magyar állam működésére, de nem szabad eltúlozni a jelentőségét” a megkérdezettek 15 százalékra helyezkedett, míg 12 százalék szerint „nincs ebben semmi különös, nyugati demokráciákban is folyamatosan történnek ilyen próbálkozások”. Ennek a kérdésnek a megítélésében is a politikai táborok közötti különbségek az igazán érdekesek. A kormánypártiak teljesen megosztottak a kérdésben (minden ötödik kormánypárti szerint ez egy világraszóló botrány lenne), míg a tiszások, egyéb ellenzékiek és pártnélküliek többsége egyaránt a legszigorúbb ítélettel tudnak leginkább azonosulni.

A kutatás kitért a történtek a magyarok pártválasztására gyakorolt hatására is. A megkérdezettek döntő többsége (összesen 80 százaléka) pártválasztását a történtek vagy megerősítették, vagy nem gyakorolt rájuk hatást. Egy 7%-os kisebbséget (ez a kormánypárti táboron belül 10%, egyéb ellenzéki szavazók körében 6%, a Tisza-szavazók körében pedig csak 4%) azonban a történtek elbizonytalanítottak (4%), vagy egyenesen megváltozatta a szavazási szándékukat (3%). Egy további 6 százalék pedig arról számolt be, hogy eddig nem tervezett részt venni a választásokon, de a történtek fényében mégis az urnákhoz fog járulni április 12.-én.

A Direkt36 videóját cikkünk írásakor 1,6 millióan nézték meg mindössze két nap alatt, ez a szám meghaladja legutóbbi filmük A csapda megtekintését is. 

Módszertan: az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. március 27.-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1200 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A reprezentativitást biztosító eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokra vonatkozó visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fenti politikai táborokra vonatkozó bontások ezekre a visszaemlékezésekre támaszkodnak. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A mérések hibahatára 2,9%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

Kiemelt kép: Youtube/Direkt36