Amióta az eszünket tudjuk, ahhoz szoktunk hozzá, hogy egy nap 24 órából, egy óra 60 percből, egy perc pedig 60 másodpercből áll. Ez a rendszer számos átalakítási kísérletet vészelt át, amelyek közül a legjelentősebb a francia forradalom idején zajlott.
A francia forradalmi naptár, a calendrier républicain 1793. november 24-étől 1805. szeptember 9-éig volt érvényben. A franciák az úgynevezett decimális időrendszert vezették be, amiben egy nap 10 decimális órából, egy óra 100 decimális percből, egy perc pedig 100 decimális másodpercből állt (egy hónap három tíznapos dekádból állt).
17 hónapot élt csak a franciák találmánya
Ez a naptár egy tíznapos hetet is magába foglalt, és nyíltan a keresztény hagyományok felszámolását célozta, az újítás azonban komoly „fejfájást” okozott. Az órák átalakítása igazából senkinek sem tetszett, plusz a rendszer elszigetelte Franciaországot szomszédaitól. A decimális időszámítás végül mindössze 17 hónapig maradt érvényben.
A modern időmérés gyökerei a sumér civilizációig nyúlnak vissza, amely nagyjából Kr. e. 5300 és 1940 között virágzott a mai Irak területén, írja a BBC. A sumérok találták fel a hatvanas, avagy a szexagezimális számrendszert, hogy rendszerezni tudják az egyre összetettebbé váló mezőgazdasági nyilvántartásokat.
Sokat köszönhetünk tehát a suméroknak, ugyanakkor a napot elsőként az ókori egyiptomiak osztották órákra. Az erre utaló vallási szövegek már Kr. e. 2500 körülről ismertek. Rita Gautschy, a Bázeli Egyetem régészeti csillagásza szerint a Kr. e. 2100 és 1800 közé datálható koporsókon talált korai „csillagórák” az éjszaka tizenkét óráját jelölték. A római kortól aztán az óra vált a mindennapi időmérés alapegységévé.
Nem várható változás
A babilóniaik később átvették a hatvanas számrendszert, és tovább finomították azt. A magyar származású Mészáros Erika szerint – aki nemrég szerzett doktori fokozatot természettudományból és az ókor történelemből az amerikai Brown Egyetemen – időszámításunk előtt 1000 körül már kidolgoztak egy naptárat, amely azon alapult, hogy mennyi idő alatt tér vissza a nap ugyanarra a helyre az égen. Ez valamivel több mint 360 nap.
Majd jöttek a görögök, akik szépen átvették a babiloni csillagászati rendszert, miután Kr. e. 330 után Alexandria vált a tudományos világ olvasztótégelyévé. A görögök beépítették mások megfigyeléseit a saját számításaikba, az így megszülető perc- és másodpercfogalom pedig mindenki számára ismert.
A BBC felhívta a figyelmet arra, hogy csak az elmúlt néhány száz évben váltak az időmérő eszközök elég pontossá ahhoz, hogy a perc és a másodperc a mindennapi életben is szerephez jusson. Jelen pillanatban szinte kizárható, hogy a most használt időmérés megújuljon, a tudósok szerint a mélyen beágyazott rendszer megváltoztatása még a modern társadalmak számára is „túl nagy falat” lenne.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!