S.Rita | 2026.03.28. 05:35
A szakértők szerint azok az országok, amelyek 2022-ben a megújuló energiába fektettek, ma jóval ellenállóbbak az aktuális energiaválsággal szemben. Az iráni háború ismét rávilágít arra, mennyire sérülékeny a világ a fosszilis energiahordozókra épülő ellátási útvonalak miatt, és új lendületet ad a megújulókra való átállás felgyorsítására irányuló törekvéseknek.
A harcok gyakorlatilag leállították az olajexportot a Hormuzi-szoroson keresztül, amely a globális olaj- és LNG-szállítás mintegy ötödét bonyolítja – írja az Euronews. Az ellátási zavarok megrázták az energiapiact, emelkedő árakat és importfüggő gazdaságokra nehezedő nyomást eredményezve. Bár Ázsiát érintette leginkább a kiesés, Európa is keresi a keresletcsökkentés módjait, Afrikában pedig az üzemanyagárak és az infláció emelkedésére készülnek.
A korábbi válságokkal szemben ma már sok helyen a megújuló energia versenyképes a fosszilis forrásokkal.
A International Renewable Energy Agency szerint 2024-ben az új megújuló projektek több mint 90 százaléka olcsóbb volt, mint a fosszilis alternatívák. Mivel a megújulók hazai erőforrásokra – napra és szélre – épülnek, az ilyen rendszerekkel rendelkező országok kevésbé érzékenyek az importpiaci sokkokra.
A szakértők szerint azok az országok, amelyek 2022-ben a megújuló energiába fektettek, ma jóval ellenállóbbak az aktuális energiaválsággal szemben. (Fotó: Unsplash)
Kína és India előnyt épített – de nem egyformán
Kína és India hasonló kihívással néz szembe: több mint egymilliárd ember energiaigényét kell kielégíteniük. Mindkét ország jelentősen növelte a megújuló kapacitásait, de Kína sokkal nagyobb léptékben. Ma már a világ vezetője a megújulók terén, miközben gazdasága egyes részeinek villamosításával csökkentette importfüggőségét.
Kína továbbra is a világ legnagyobb kőolajimportőre, ugyanakkor a megújulók révén mérsékelni tudta a külső kitettségét. Szakértők szerint enélkül sokkal sérülékenyebb lenne az ár- és ellátási sokkokkal szemben.
India szintén bővítette a tiszta energia használatát, különösen a napenergiát, de lassabb ütemben és kevesebb iparpolitikai támogatással. Az orosz–ukrán háború után India inkább az ellátásbiztonságra koncentrált, olcsó orosz olajat vásárolt és növelte a széntermelést, miközben a megújulók csak részben tudták tompítani a sokkokat.
Európa visszalépett a fosszilisekhez
A fejlett országok reakciója élesen eltérő volt. Európában 2022 után több kormány próbálta csökkenteni a fosszilis függőséget, de sokan végül új beszállítók keresésére helyezték a hangsúlyt. Németország például gyorsan LNG-terminálokat épített, hogy orosz gáz helyett amerikai importot használjon, miközben az energiatakarékossági és átállási törekvések lelassultak.
Egy 2023-as tanulmány szerint Európa többletköltése a fosszilis energiára az orosz–ukrán háború után a villamosenergia-rendszer zöldítéséhez szükséges beruházások mintegy 40 százalékát tette ki. „Európa rossz tanulságot vont le” – fogalmazott egy szakértő.
Japánban hasonló a helyzet: az energiaimport diverzifikálása került előtérbe a hazai megújuló kapacitások bővítése helyett. A nap- és szélenergia aránya mindössze 11 százalék, ami elmarad Kína 18 százalékos szintjétől.
A legszegényebb országok a legkiszolgáltatottabbak
A fejlődő országok különösen nehéz helyzetben vannak, mivel a gazdagabb országokkal és nagy vásárlókkal – például Indiával és Kínával – versenyeznek a korlátozott energiahordozókért. Az importfüggő gazdaságok, például Banglades, Thaiföld vagy több afrikai ország, súlyos ár- és ellátási sokkokkal szembesülhetnek.
Afrika különösen sérülékeny, mivel sok ország az importált olajra építi közlekedését és ellátási láncait. Egyes országok a megújulók felé fordulnak, míg mások továbbra is fosszilis beruházásokat terveznek, például LNG-terminálokat és gázerőműveket.
Kiemelt kép forrása: Unsplash