Miamiban tartott beszédet egy befektetői fórumon március 27-én, pénteken Donald Trump amerikai elnök, ahol bejelentette,
az Egyesült Államok legközelebb Kubát támadja meg.
Trump ezt azután mondta el, hogy a Venezuela elleni év eleji akciójának a sikeréről beszélt, amely során elrabolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt, akit narkoterrorizmus vádjával állítottak bíróság elé az Egyesült Államokban.
A Venezuelával kapcsolatos akció után így fogalmazott,
Azzal kampányoltam, béke az erő által. Így nem kellene használni a katonai erőt. Felépítettem ezt a nagyszerű hadsereget. Azt mondtam, »sosem kell majd használnotok, de néha muszáj«. Kuba a következő mellesleg. De kérlek, tegyetek úgy, mintha ezt nem mondtam volna.
Ugyanakkor konkrét tervekről vagy időpontról már nem beszélt a Reuters tudósítása szerint, de nemrégiben arról beszélt, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha valamilyen módon átvehetné azt.
Donald Trump szerint az iráni háború nagy siker
Trump annak ellenére beszélt egy lehetséges Kuba elleni támadásról, hogy az elmúlt hetekben Washington és Havanna tárgyalásokba kezdett, hogy elkerüljenek egy amerikai katonai beavatkozást. Azt ugyanakkor nem tudhatjuk, hogy a tárgyalások megegyezéssel zárulhatnak-e, ahogy azt sem, hogy az Egyesült Államok mit remél egy ilyen tárgyalástól, hiszen a szigetországot Donald Trump bukott államnak tartja, mivel a Venezuelából érkező olajszállítmányok elleni amerikai blokád miatt a szigetországban komoly probléma alakult ki, hiszen így nincs mi hajtsa az erőműveket, így az áramellátás és a közlekedés is akadozik.
A mostani beszédében, amelynek a hallgatósága amerikai befektetők voltak, Trump egyébként kitért az Irán elleni háborújára, valamint a NATO-ra is. A háborút továbbra is hatalmas sikernek tartja, míg a szövetségeseit amiatt bírálta, mert nem nyújtanak segítséget a Hormuzi-szoros hajózhatóvá tételében.
Trump azt állította, az Egyesült Államok mindig a NATO segítségére siet, de szerinte ezt lehet, nem kéne, mert ezt soha nem viszonozzák.
Emiatt egyébként januárban például Dániában többször is tüntettek, és ezen korábbi kijelentéseit több európai vezető is bírálta, hiszen a NATO 5. cikkelyét a történelem során mindössze egyszer, az Egyesült Államok elleni 911-es terrortámadás idején élesítették, ami után a többi tagállam az Egyesült Államok segítségére sietett. Emellett európai csapatok az Egyesült Államok Irak elleni háborúja mellett Afganisztánban is segítették.
Mostani beszédében egyébként konkrétan Friedrich Merz német kancellárt bírálta, amiért a német szövetségi kormány vezetője az Irán elleni háborút az Egyesült Államok háborújának nevezte, amihez Németországnak nincs köze.
Friedrich, a kancellár azt mondta, »ez nem a mi háborúnk«. Hát Ukrajna meg nem a miénk, de mégis segítünk nekik
– fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.
(Borítókép: Donald Trump 2026. március 27-én. Fotó: Zak Bennett / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!