A pekingi cenzúra nem kegyelmezett.
Martin Scorsese filmje, A tégla a Szigorúan piszkos ügyek (2002) című hongkongi krimi-thriller újragondolása, a rendező visszatérése ahhoz a kérdéskörhöz, amely egész pályafutása alatt foglalkoztatta: a főhős és az antagonista közötti határvonal elmosódásához. A történet a Massachusetts állami rendőrség kadétját, Billy Costigant (Leonardo DiCaprio) követi, aki beépül a Frank Costello (Jack Nicholson) vezette ír szervezett bűnözői csoportba, valamint Costello egyik tanítványát, Colin Sullivant (Matt Damon), aki pedig a rendőrség soraiba férkőzik be. Bár a filmet a közönség is szerette, az Akadémia döntését sokan furcsállták. A tégla Oscar-díja klasszikus példája annak, amikor egy alkotót nem a csúcson ismernek el, és inkább egyfajta életműdíjként adják az elismerést.
William Monahan forgatókönyvének egy apró megjegyzése végül komoly fejfájást okozott a Warner Bros. számára. A filmben Costello bandája mikroprocesszorokat lop el, azzal a céllal, hogy a feketepiacon, egy nemzetközi bűnszövetkezetnek adja el. Korábban, a tranzakciót megelőzően, Dignam (Mark Wahlberg) nyomozó megemlíti, hogy Costello Kínába szállítja a hardvert. A kereskedők, akikkel Costello üzletel, hongkongiak – ez tisztelgés az eredeti film előtt, amelyen A tégla alapul. Hongkong Kína különleges közigazgatási területe, amely elkülönül a szárazföldtől, de végső soron annak ellenőrzése alatt áll.
12 dolog, amit jó eséllyel nem tudtál A tégláról
Ez az a film, amiért az oly sokáig érdemtelenül mellőzött Martin Scosese végre megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscart, pedig „csak” egy remake-ről van szó, amibe ráadásul rondán bele is piszkáltak Mark Walhberg kedvéért.
A The Hollywood Reporter forrása arról tájékoztatta a lapot, hogy emiatt tagadták meg a filmtől a kínai mozibemutatót. A hazai forgalmazók nem voltak hajlandók megváltoztatni a kínai bűnözőkről szóló mellékszálat, akik illegálisan vásárolnak mikroprocesszorokat, így esélye sem volt a filmnek arra, hogy átmenjen a cenzúrabizottságon. A kínai szabályozó hatóságokhoz közel álló informátor hozzátette, hogy a bizottság nem értette, miért kellett a filmbe belekeverni Kínát.
Nem ez volt az első Scorsese-film, ami „láthatatlan” lett Kínában. A Kundun (Tibet végnapjai) (1997) a 14. dalai láma életét mutatja be a kínai elnyomás alatt, aminek a kínai illetékesek annyira nem örültek. A Disney akkori vezérigazgatója, Michael Eisner bocsánatot is kért a kínai kormánytól a film forgalmazásáért, miután korábban már megpróbálta elsüllyeszteni a filmet – Henry Kissinger volt külügyminiszter segítségével –, hogy biztosítsa egy sanghaji vidámpark felépítésének jogait.
Via: Collider