A befektetői és gazdasági hangulatot szinte egyetlen történet uralta a héten: a közel-keleti feszültségek újabb, váratlan eszkalációja. Egyetlen politikai üzenet elég volt ahhoz, hogy az olajárak megugorjanak, a dollár erőre kapjon, és a feltörekvő devizák – köztük a forint – azonnal nyomás alá kerüljenek. A hét már eleve feszült légkörben indult a piacokon. Donald Trump amerikai elnök hétvégi, 48 órás ultimátuma Irán felé – amely a Hormuzi-szoros megnyitását követelte, ellenkező esetben katonai lépések kilátásba helyezésével – villámgyors reakciót váltott ki a piacokon.
Az olaj ára kilőtt, a befektetők pedig a biztonságot keresve a dollár felé fordultak. A „menedékdeviza” szerep ezúttal is működött, hiszen miközben a dollár erősödött, a feltörekvő piacok devizái látványosan meginogtak. A forint sem tudta kivonni magát a nemzetközi hullámverés alól. Hétfő reggel az euró már a 395-ös szint közelében járt, a dollár pedig 343 forint fölé kapaszkodott. Bár a hét folyamán a hazai fizetőeszköz többször is megpróbált talpra állni – és péntekig összességében még erősödni is tudott –, a háttérben végig ott húzódott a bizonytalanság, amely a hét végére ismét érezhetően rányomta bélyegét a hangulatra.
Téveszme mindig a fundamentumokban bízni
Azonban a hét elején ahogy a piacok elkezdték beárazni a konfliktus eszkalációját, szinte ugyanilyen tempóban érkezett egy enyhülést sugalló jelzés is – és ezzel együtt a hangulat is látványosan megváltozott. Rodic Ádám az Indexnek azt emelte ki, hogy hétfőn Trump már arról beszélt, hogy megindult a kommunikáció Teheránnal. Ez a fordulat szinte azonnal megjelent a piacokon is. Az olaj ára esni kezdett, a befektetők kockázatvállalási hajlandósága pedig érezhetően javult. A dollár lendülete megtört, az euró újra 1,16 fölé erősödött vele szemben, a forint pedig – kedvező nemzetközi környezetben – gyorsan ledolgozta a hétfő reggeli gyengülést.
A pozitív hangulat kedden is kitartott, sőt tovább erősödött. A piacok egyre inkább abban kezdtek hinni, hogy az Egyesült Államok és Irán között akár közvetlen tárgyalások is indulhatnak, ami újabb nyomást helyezett az olajárra – lefelé. Ebben a támogató közegben a forint stabilizálódni tudott: az euró jegyzése a reggeli órákban 387 alá is benézett, majd a 387–390-es sávban mozgott, jelezve, hogy a piac egyelőre megtalálta az egyensúlyt.
A keddi kereskedéshez a hazai monetáris politika is hozzátette a maga részét. A Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése nem okozott meglepetést: az alapkamat 6,25 százalékon maradt, és a kamatfolyosó sem változott. Bár a döntést követően rövid időre erősödött az eladói nyomás a forinton, ez nem volt elég ahhoz, hogy megtörje a kedvezőbb nemzetközi hangulat által vezérelt trendet. A kedvező fordulat azonban nem bizonyult tartósnak – a piac emlékeztetőt kaptak arra, mennyire törékeny is ez az egyensúly.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ezt így összegezte az Indexnek: „a várakozásoknak megfelelően az alapkamat maradt 6,25 százalék és a jegybank is szigorú hangnemet vett fel, kiemelve, hogy minden lehetséges döntés az asztalon van, azaz ha szükséges, lehet szigorítani is. Ez azonban érdemben nem tudta erősíteni a forintot, sőt, este még gyengülés is történt, az olajár átmeneti mérséklődése sem hatott, így visszamentünk 390 környékére.”
Így szerdán újra a bizonytalanság került előtérbe, miután Irán világossá tette, hogy nem tervez tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és a tűzszünet lehetőségét is elutasítja. A befektetői hangulat ezzel ismét irányt váltott, a korábbi optimizmus helyét óvatosabb, kiváró attitűd vette át. Ebben a környezetben még az európai makroadatok sem tudtak kapaszkodót nyújtani: a IFO-index a vártnál kisebb mértékben csökkent ugyan, de ez inkább a gazdasági bizonytalanság tartósságát, semmint a kilátások javulását jelezte.
A forint ennek megfelelően reagált: a korábbi napok erősödéséből fokozatosan visszaadott, és ismét gyengébb pályára állt. Nem volt szó éles elmozdulásról, inkább egy lassú, óvatos korrekcióról. Csütörtökre ez a bizonytalanság szinte teljesen beépült a kereskedésbe. A befektetők kivártak, a közel-keleti fejlemények értelmezése egyre nehezebbé vált az egymásnak ellentmondó politikai üzenetek miatt. Egyértelmű irány híján a forint sem tudott trendet találni: az euróval szemben a 385–388-as sáv vált meghatározóvá, mintha a piac ideiglenesen ebben a tartományban „parkolta volna le” az árfolyamot.
A hét végére ismét világossá vált, mi mozgatja igazán a piacokat – és mi az, ami csak másodlagos zaj marad. Pénteken ugyan érkezett friss hazai makrogazdasági adat, ám ennek hatása szinte észrevétlen maradt. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint februárban 4,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, ami kissé meghaladta a várakozásokat. A forint azonban alig reagált, az euróval szemben továbbra is a 390-es szint alatt maradt.
Ez a közöny sokat elárult a piacról, a hazai fundamentumok rövid távon háttérbe szorultak, a forint mozgását egyértelműen a nemzetközi hangulat diktálta és diktálja. És nem a gazdasági adatok számítanak most, hanem az iráni háború.
Végezetül a fordulatot ismét Donald Trump pénteki nyilatkozata hozta el. Az amerikai elnök újabb határidőt adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, miközben Teherán elutasította az Izraellel kapcsolatos, 15 pontos tűzszüneti javaslatot. A feszültség ezzel újra fokozódott – és a piacok azonnal reagáltak.
Az olajár ismét emelkedni kezdett, a befektetők kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak, a forint pedig gyengülésnek indult: az euró jegyzése átlépte a 390-es szintet. A dollárral szemben is hasonló mozgás rajzolódott ki. A hét közepén még 338 alatti szinteket is megérintő árfolyam innen visszakorrigált, jelezve, hogy a menedékdevizák iránti kereslet ismét erősödik.
Összességében a hét története egyértelmű mintát rajzolt ki: a forint több napon keresztül profitált a javuló nemzetközi hangulatból és az olajár csökkenéséből, ám végig sérülékeny maradt a geopolitikai hírekre. A befektetők tekintete továbbra is a Közel-Keletre szegeződik – és amíg a konfliktus nem mutat egyértelmű enyhülést, addig a tartós forinterősödés esélye is korlátozott marad.
Most nem a gazdaság, hanem a geopolitika mozgatja a forintot
A kilátások alapján nem sok nyugalomra számíthatunk, hiszen a következő hét pénzpiaci mozgásait is elsősorban a közel-keleti fejlemények rajzolják majd át. A fókusz továbbra is az energiahordozók árán lesz – különösen az olaj és a gáz alakulása lehet a kulcs, amely közvetlenül formálja a forint pályáját. Ez azonban messze nem csak a világpiaci jegyzésekről szól.
A befektetők figyelme egyre inkább a hazai ellátásbiztonság felé is fordul: a Barátság kőolajvezeték vagy a Török Áramlat körüli hírek könnyen hullámokat vethetnek az árfolyamban. Magyarország energiaimport-függősége miatt ugyanis az árak kilengése nem pusztán piaci zaj, hanem közvetlen hatással van a gazdaság működésére, a versenyképességre és végső soron az inflációs kilátásokra is. Regős Gábor kiemelte,
az elmúlt hetek egyik legfontosabb tanulsága éppen ez volt: a forint és az energiaárak volatilitása szinte kéz a kézben jár.
Amikor az olaj ára – vagy akár az amerikai kötvényhozamok – túlságosan magasra emelkednek, a piac rendre kap egyfajta „korrekciós jelzést”. Trump kommunikációja ilyenkor látványosan enyhül, mintha egy lépést hátralépve próbálná lehűteni a kedélyeket – és ezzel együtt a piacokat is.
A következő napok egyik kulcskérdése éppen ezért az lesz, mi történik a hét elején bejelentett ötnapos „türelmi időszak” után, amely alatt – az ígéretek szerint – lehetőség nyílik tárgyalásokra, és nem érik támadások az energiaipari infrastruktúrát. Amennyiben ez az időszak valódi enyhülést hoz, úgy az stabilizáló hatással lehet a piacokra. Ha viszont újra nő a feszültség, akkor az gyorsan visszatérítheti a volatilitást.
Mindez természetesen nem csak a forint története. Ahogy azt a héten is láthattuk, a geopolitikai hírek az euró–dollár árfolyamot is jelentősen képesek mozgatni – ez pedig közvetve szintén visszahat a hazai devizára. Ehhez társulhat még egy további, egyre hangosabb tényező: a közelgő hazai választások körüli politikai zaj, amely könnyen felerősítheti az amúgy is érzékeny piaci reakciókat. A következő hét így nemcsak irányt, hanem hangulatot is keres majd – és egyelőre minden jel arra utal, hogy ezt továbbra is több ezer kilométerrel arrébb írják.
A héten több fontos makrogazdasági adat is érkezik, amelyek normál körülmények között akár irányt is szabhatnának a piacoknak, de most háttérbe szorulnak a geopolitikai fejlemények mellett – de teljesen figyelmen kívül hagyni őket nem lehet. A legfontosabbak közé tartozik a hétfői külkereskedelmi adat, a keddi eurózónás inflációs becslés, a szerdán publikált költségvetési egyenleg, valamint a pénteki amerikai munkaerőpiaci jelentés, amely különösen érzékeny kérdés lehet a monetáris politika szempontjából. Emellett kisebb súllyal ugyan, de figyelmet érdemelnek a hazai kereseti adatok és az eurózóna munkanélküliségi statisztikái is.
Regős Gábor szerint a következő napokban sem számíthatunk nyugodt piacokra: a forint árfolyama továbbra is erősen ingadozhat. Míg korábban 385 és 410 közötti sávot tartott reálisnak, a mostani fejlemények alapján valamivel optimistább képet vázolt fel, és 383–408 közé várja az árfolyamot. Ez ugyan alacsonyabb tartomány, de jól mutatja, hogy a bizonytalanság továbbra is jelentős, a kilengések maradhatnak.
Mi történt a tőzsdéken?
Az olajpiac a héten látványos kilengéseket produkált, de egyre inkább az a benyomás alakul ki, hogy a befektetők kezdenek „hozzászokni” a politikai zajhoz. Múlt hét végén a Brent ára még 106 dollár felett járt, majd a hét során többször is jelentősen elmozdult, ám a reakciók már kevésbé voltak hevesek, inkább a konkrét fejlemények számítottak, nem pusztán a bejelentések.
A hullámzás alapvetően Donald Trump lépéseihez kötődött. A hétvégi, Iránnak adott 48 órás ultimátum – amely a Hormuzi-szoros megnyitását követelte – megijesztette a piacokat, és felfelé hajtotta az árakat. Ezt azonban hétfőn egy enyhítő üzenet követte, ahogy említettük már az amerikai elnök ötnapos haladékot adott, és jelezte, addig nem támadják az energetikai létesítményeket. A piac erre gyorsan reagált, az olaj ára 100 dollár alá, 95 dollár környékére esett, de a megnyugvás rövid életűnek bizonyult.
A hét további részében szinte folyamatosan egymást követték az optimista és a kiábrándító hírek. Kedden ismét 100 dollár közelébe emelkedett az ár, majd egy újabb, átmeneti esés következett, miután Trump a megállapodás közelségéről beszélt – amit Irán gyorsan cáfolt. Szerdán még felcsillant a remény, hogy bizonyos hajók áthaladhatnak, ám ez az optimizmus hamar szertefoszlott a béketerv elutasításával.
Csütörtök este ugyan újabb haladék érkezett – az energetikai létesítmények elleni támadások felfüggesztését április 6-ig meghosszabbították –, a piac erre már alig reagált. Az ár végül péntekre ismét felfelé kúszott, 104 dollár közelébe, jelezve, a bizonytalanság továbbra is be van árazva, de a befektetők egyre inkább a tényleges eseményeket várják, nem a szavakat.
A földgázpiac mozgása ezúttal jóval visszafogottabb volt, és csak részben követte az olaj árának hektikus kilengéseit. A holland tőzsdén jegyzett gáz ára összességében csökkent: a múlt pénteki 59,3 euró/megawattórás szintről a hét végére 54,3 euró környékére mérséklődött. A hét elején még itt is felfelé indult az ár, ám Trump hétfői, enyhülést sugalló bejelentése után javult a hangulat, és ezzel együtt lefelé vette az irányt a jegyzés is.
Hétfőn 56,7 eurón zárt a piac, majd a következő napokban fokozatosan csökkent az ár, szerdán már 51 euró alá is benézett. Innen azonban – az olajpiacéhoz hasonlóan – ismét felfelé korrigált a gáz ára: péntek reggelre 56 euró fölé emelkedett, mielőtt a hét végére enyhén visszahúzódott. A kép összességében kiegyensúlyozottabb, mint az olajnál, de a mozgások itt is azt jelzik, a geopolitikai bizonytalanság továbbra is jelen van, csak kevésbé heves reakciókkal.
A tőzsdéken is hullámzó hangulat uralta a hetet, amely jól lekövette a nemzetközi hírek gyors változását. Hétfőn még eséssel indult a kereskedés, ám Donald Trump bejelentése végül fordulatot hozott, így a BUX 0,4 százalékos pluszban tudott zárni. Ez azonban még így is szerényebb teljesítmény volt a DAX-hoz képest. Kedden inkább kivárás jellemezte a piacot, szerdán viszont a javuló hangulatban 1,3 százalékos emelkedés következett, amit csütörtökön teljes egészében vissza is adott az index. Pénteken újabb gyengülés jött, a BUX 0,4 százalékos heti csökkenéssel zárt.
Az egyedi részvények szintjén már jóval vegyesebb kép rajzolódott ki. Az OTP Bank árfolyama 0,9 százalékkal csökkent, ráadásul kifejezetten hektikus mozgás mellett: a szerdai 2,1 százalékos emelkedést gyorsan követte egy 1,8 százalékos csütörtöki és egy további 1,1 százalékos pénteki esés. Ezzel szemben a Mol 1,7 százalékkal erősödni tudott, főként a keddi 2,4 százalékos ugrásnak köszönhetően, míg a Magyar Telekom 2,7 százalékos pluszt ért el, szintén egy erősebb keddi nap húzásával.
(Borítókép: Donald Trump 2026. március 26-án. Fotó: Evelyn Hockstein / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!