A Tisza párt elleni titkosszolgálati művelet vizsgálatának újabb fejezetéről címmel elemezte hosszú bejegyzésben Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, hogy mely pontokon hibás a kormány érvelése az ügyben, és miért nem bizonyítja a miniszterelnök és kormánypárti politikusok igazát a kormány által kitett kihallgatási videó.

Emlékeztetőül: a videón kihallgatott Gundalf nevű 19 éves fiatal a Szabó Bence százados által elmondott információk szerint a Tisza Párt számára végzett informatikai munkát, és egy vele a neten kapcsolatba kerülő ismeretlen próbálta arra rábírni, hogy a Tisza Párt ellen dolgozva szolgáltassa ki annak adatbázisát. Ő ehelyett megkísérelte lebuktatni a beszervező ügynököt. Mielőtt erre sor került volna, egy névtelen feljelentő pedofil bűncselekmény előkészületével gyanúsította meg, és jöttek érte a rendőrök. Mint az akkor még a kiberbűnözés elleni ügyosztály nyomozójaként dolgozó Szabó elmondta, pedofil tartalomnak nyomát sem találták, de sok jel mutatott arra, hogy valamiféle titkosszolgálati akció keretében próbálták Gundalfot beszervezni. Feltételezhető szerinte, hogy a beszervezési kísérlet célja a Tisza Párt bedöntése volt.

„Az eset, amennyiben igaz, a rendszerváltás utáni magyar történelem egyik legsúlyosabb politikai botránya, amely kétségkívül a kormány lemondásához kell, hogy vezessen” – írja Buda, hozzátéve, hogy szerinte a helyzetet egyszerűen lehetett volna kezelni: „a kormány kiáll a nyilvánosság elé és tételesen cáfolja azt, hogy a Tisza informatikusai és a rendőr százados igazat állítottak a beszervezési kísérlet, illetve annak kapcsán, hogy a nyomozás során az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a beszervezési kísérletről el akarta terelni a nyomozók figyelmét”. A volt főtiszt úgy látja, hogy ehelyett olyan kommunikációs stratégiát választottak, amely tovább mélyíti a gyanút.

Buda azt írja, hogy a videó az egyik érintett informatikus titkosszolgálati meghallgatásáról azt az irányvonalat folytatja, amely az ügyben nyomozó rendőrök gyanúját felkeltette: megpróbálja a Tisza elleni titkosszolgálati művelet felderítéséről elterelni a figyelmet. Szerinte nehéz erre lépésre nem a vádak szisztematikus elhallgatására irányuló kísérletként tekinteni. „Amire viszont a legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnik, hogy a vádak igazak”.

Ezt követően Buda részletesebben kifejti, hogy szerinte mi a gond a meghallgatásról szóló videóval. „Az mindjárt első nézésre feltűnik, hogy két meghallgatás összevágott anyagáról van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a meghallgatás során nehezen észrevehető módon keverednek a Tisza pártot támadó “speciális műveleti egységgel” és az informatikusok külföldi tevékenységével kapcsolatos részletek. A kormány, amely hivatalos oldalán közzétette a videót, erre a nem elhanyagolható tényre nem hívja fel a nézők figyelmét„ – írja. Buda szerint így az a benyomás keletkezik az emberben, mintha a Tisza pártot támadók azonosak lennének azzal a külföldi entitással, amellyel az informatikusok korábban együttműködést alakítottak ki, miközben erre vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem hallunk.

„Miért állhatna érdekében a kormánynak az, hogy ez a benyomás alakuljon ki a nézőben? Azért, hogy a néző azt gondolhassa, hogy a Tisza pártot támadók nem hazai titkosszolgálati hátterűek, hanem külföldiek. Annak gyanúját azonban, hogy ennek épp az ellenkezője igaz, éppen az erősíti, hogy a kormánynak ilyen trükkhöz kellett folyamodnia, ahelyett, hogy világos bizonyítékokat mutatott volna be” – állítja a szakember.

Buda szerint a videóból minden erőfeszítés ellenére sem derül ki az, hogy az informatikus Magyarország elleni ukrán titkosszolgálati műveletben vett volna részt. Sőt, egészen egyértelműen elhangzik, hogy az informatikai műveletek Ukrajna Oroszországgal szembeni kibertámadásainak elhárítására irányultak.Úgy véli, hogy a kormány csúsztatása abban áll, hogy a miniszterelnök úgy tesz, mintha az a tény, hogy az informatikus a fenti tevékenységet végezte, egyben cáfolná a Direkt36 és Szabó Bence százados által megfogalmazott vádakat a Tisza bedöntésére irányuló hazai titkosszolgálati műveletekkel kapcsolatban – noha a két ügy nyilvánvalóan két teljesen különböző témát érint. „Efféle csúsztatásra viszont akkor szorul az ember, ha el akarja hallgatni az igazságot” – teszi hozzá.