A mesterséges intelligencia nem kopogtat többé az ajtón – már bent van a nappaliban. A „MI a baj? Mesterséges intelligencia, IT-biztonság és mentális egészség” című iparági white paper bemutatóján szakértők arra figyelmeztettek: a technológia nemcsak a gazdaságot és a munka világát alakítja át, hanem az ember gondolkodását, biztonságérzetét és mentális működését is. A kutatás szerint a magyar munkavállalók közel kétharmada már használt AI-t, több mint felük pedig rendszeresen alkalmazza munkára – miközben egyre többen érzik úgy, hogy elmosódik a határ a valóság és a generált tartalom között.
Kétharmad már használja, de még senki sem érti igazán
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint a mesterséges intelligencia használata robbanásszerűen terjed Magyarországon. A reprezentatív felmérés alapján a munkavállalók 65 százaléka már használt valamilyen AI-eszközt, a fiatal, diplomás, szellemi munkát végzők körében ez az arány eléri a 80 százalékot is, de még az 50 év felettiek között is 45 százalék próbálta ki a technológiát.
A kutatásban résztvevő szakemberek szerint a mesterséges intelligencia egyelőre elsősorban segédeszközként működik: ötletelésben, információgyűjtésben és automatizálható feladatokban már komoly hozzáadott értéket ad, de a komplex, kreatív döntések továbbra is emberi kontrollt igényelnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
az AI nem váltja ki a munkát, hanem átalakítja: gyorsít, strukturál, kiegészít – de nem helyettesít teljes mértékben.
Ugyanakkor már most látszik, hogy a technológia sokkal gyorsabban terjed, mint ahogy a társadalom alkalmazkodni tudna hozzá. Míg a Facebooknak 4,5 év kellett 100 millió felhasználóhoz, a TikToknak kilenc hónap, addig a ChatGPT mindössze két hónap alatt érte el ezt a szintet.
A szakértők szerint ez a tempó önmagában is kockázat: az emberek úgy kezdenek el használni egy rendkívül komplex technológiát, hogy valójában nem értik annak működését, korlátait és veszélyeit. Ez a kettősség – magas használat, alacsony mély megértés – az egyik legfontosabb feszültségforrás az AI korszakában.
„Elbutít vagy felerősít?” – a tudás új egyenlőtlenségei
A panelbeszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy a mesterséges intelligencia vajon elbutítja-e az embert, vagy éppen ellenkezőleg: növeli a képességeit. A válasz nem egyértelmű.
A szakértők szerint az AI hatása erősen függ attól, ki használja. Aki rendelkezik alapvető tudással és kritikus gondolkodással, annak a technológia „brain boost” – vagyis felerősíti a képességeit. Aki viszont nem, annak inkább leépülést hozhat, mert kész válaszokat ad, és kiváltja az önálló gondolkodást.
Keleti Arthur, kibertitok–jövőkutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia valójában egy „kognitív konkurens”: először jelenik meg olyan rendszer, amely bizonyos gondolkodási feladatokban versenyez az emberrel. Ez alapjaiban változtatja meg a tanulás és a tudás értelmét.
Kerek István, AI üzletfejlesztési szakértő szerint a szaktudás is átalakul: egyre inkább a „just in time learning” korszakába lépünk, ahol nem az számít, mit tudunk fejből, hanem hogy milyen gyorsan tudunk releváns tudást előállítani. Ez a folyamat a szakértelem demokratizálódását hozza – ugyanakkor új típusú egyenlőtlenségeket is teremt.
A jövőben nem feltétlenül az lesz az érték, ki milyen szakmát tanult, hanem az, hogy mennyire hiteles, mennyire képes kritikusan gondolkodni, és mennyire vállal felelősséget a döntéseiért. Azok lesznek sikeresek, akik képesek az embert megérteni – nem csak a technológiát.
„Felkapcsoljuk a villanyt” – a félelem és a tanulás logikája
Az AI-val kapcsolatos félelmek szinte minden megszólalásban megjelentek. Kerek István szerint a mesterséges intelligencia „agresszíven szembesít a félelmeinkkel”:
az emberek attól tartanak, hogy elveszíthetik a munkájukat, nem lesznek elég jók az új eszközök használatához, vagy egy technológiai „Terminátor-forgatókönyv” felé halad a világ.
Ugyanakkor hangsúlyozta, a félelem jelentős része ismerethiányból fakad. A technológia megtanulását ahhoz hasonlította, mint amikor „felkapcsolják a villanyt egy sötét szobában”: maga a környezet nem változik meg, csak érthetővé válik.
Keleti Arthur ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a helyzet ennél bonyolultabb: a „villany felkapcsolása” csak pillanatnyi állapotot mutat egy folyamatosan változó rendszerben. A technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy mire megértjük, már új szinten működik.
A szakértők szerint a legnagyobb kihívás az, hogy nem tudjuk pontosan, milyen készségekre lesz szükség a jövőben. Ezért az emberek ösztönösen a meglévő rutinjaikhoz ragaszkodnak – például a kritikus gondolkodáshoz –, de kérdés, hogy ez önmagában elég lesz-e egy olyan környezetben, ahol az AI folyamatosan újradefiniálja a játékszabályokat.
Amikor már nem tudjuk, mi az igazi
A kutatás egyik legnyugtalanítóbb következtetése az volt, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi és az AI által generált tartalmakat. A beszélgetésben konkrét példák is elhangzottak: szakértők és akadémikusok egy része sem tudta megbízhatóan eldönteni, hogy egy tudományos cikk valódi vagy mesterségesen generált.
A deepfake videók és generált képek esetében a helyzet még súlyosabb. A technológia ma már képes teljesen új „zajmintát” generálni a képekben, így azok technikai szinten is hitelesnek tűnnek. A korábbi detektálási módszerek – például a manipuláció nyomainak keresése – egyre kevésbé működnek.
A szakértők szerint a jövőben nem az lesz a kérdés, hogy mi igaz, hanem az, hogy melyik forrásban bízunk meg. Ez alapjaiban alakíthatja át a médiát, az újságírást és a közbeszédet is. A tempó sem kedvez a kritikus ellenőrzésnek: a felhasználók többsége nem fog „audit trail”-eket vizsgálni vagy metaadatokat elemezni, hanem gyors döntéseket hoz. Ez tovább növeli a manipuláció lehetőségét.
IT-biztonság: új front nyílt a digitális térben
Csizmazia-Darab István, IT-biztonsági szakértő arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia az IT-biztonságban is új korszakot nyitott. Nemcsak a védekezésben, hanem a támadásokban is megjelent: az AI képes automatizáltan adatokat gyűjteni, támadási stratégiákat felépíteni, sőt akár kódokat is generálni.
A kutatásból kiderült, hogy a felhasználók bizonytalanok abban, mit oszthatnak meg az AI-val: a válaszok átlaga mindössze 2,9 volt egy ötfokú skálán. A szakértő szerint ez még mindig túl alacsony szintű óvatosságot jelez.
A probléma nemcsak technikai, hanem emberi is. A munkavállalók gyakran személyes tanácsadóként használják az AI-t, miközben nem mindig gondolják végig, milyen adatokat adnak át neki. Ez különösen érzékeny kérdés vállalati környezetben.
Éppen ezért a jövőben az egyik legfontosabb készség a „biztonságtudatos gondolkodás” lesz: egészséges gyanakvás, folyamatos tanulás és a rendszerek működésének megértése nélkül az AI könnyen válhat kockázati tényezővé.
Mentális hatások: egy „infantilizált” társadalom és az AI
Tari Annamária, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus a beszélgetés egyik legélesebb kritikáját fogalmazta meg. Szerinte a digitális környezet már most is egy „infantilis érzelmi működésmód” felé tolja az embereket: az azonnali kielégülés, a gyors válaszok és a személyre szabott tartalmak csökkentik a kritikus gondolkodás igényét.
Ebben a közegben az AI különösen erős hatást gyakorol. Ha a felhasználó szakmai önbizalma alacsony, hajlamos túlzott bizalmat adni a rendszernek, és kevésbé ellenőrzi a válaszokat. Ezzel szemben a magasabb önbizalommal rendelkező felhasználók inkább eszközként kezelik az AI-t.
A pszichoterapeuta szerint
különösen veszélyes, hogy a gyerekek egyre korábban találkoznak „gondolkodást helyettesítő eszközökkel”. Ez hosszú távon befolyásolhatja a kognitív fejlődést és a problémamegoldó képességeket.
„Az AI használatát nem lehet egyszerűen tiltani vagy korlátozni – de tudatosítani és tanítani kell. Az oktatás szerepe kulcsfontosságú, már az általános iskolában is meg kell jelenjen az AI működésének és hatásainak megértése” – fogalmazott.
Munka, robotok és a következő szint: már nem sci-fi
A beszélgetésben többször előkerült a kérdés: vajon az AI valóban elveszi-e a munkákat. A válasz itt is árnyalt. Kerek István szerint
a fehérgalléros munkák már most átalakulóban vannak
– elég ha csak a legfrissebb – magyar – fejlesztésre az AI-jogtárra gondolunk, ami adja a kérdés, hogy veszélyben van-e a jogászok munkája.,
A következő lépés a fizikai világ: a robotika és az AI összekapcsolódása. Az úgynevezett „fizikai manifesztációk” – vagyis a robotok – már nem távoli jövő, hanem néhány éven belüli realitás. Ezt támasztja alá Csizmazia-Darab István is, aki a potenciális fejlődést érzékeltetve idézett egy 2010-es évek végén napvilágot látott kutatást, miszerint
a következő 100 év 20 ezer évnyi fejlődést hoz magával.
A szakértők szerint a következő nagy ugrást az AGI (Artificial General Intelligence), az általános mesterséges intelligencia hozhatja el, amely képes lesz önállóan tanulni és alkalmazkodni új helyzetekhez. Ez alapjaiban változtathatja meg a munkaerőpiacot.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ember szerepe nem tűnik el. Az összetett, kontextusfüggő problémák – például egy régi épület vízszerelése – még hosszú ideig emberi gondolkodást igényelnek.
A legnagyobb kérdés nem az, hogy lesznek-e robotok, hanem az, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetbe érkeznek meg. Elképzelhető tehát, hogy a Will Smith főszereplésével készült Én, a robot című film sci-fi helyett nem is olyan távoli jövő.
Egy kőtömb, amit faragni kell
A beszélgetés egyik legerősebb metaforája szerint az AI olyan, mint Michelangelo Dávid-szobra – csak éppen még kőtömb formájában. A technológia önmagában nem érték: az teszi azzá, ahogyan használjuk.
A szakértők szerint kulcskérdés a „promptolás”, vagyis az, hogyan kérdezünk. Ha nem értjük a problémát, nem tudunk jó kérdést feltenni – és így jó választ sem kapunk.
Ez visszavezet ahhoz az állításhoz, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert, hanem felerősíti azt, ami már benne van. Tudást, ha van. Bizonytalanságot, ha az dominál.
A kutatás világos: az AI nem technológiai kérdés többé, hanem társadalmi, gazdasági és mentális kihívás. És a legfontosabb kérdés nem az, hogy mire képes a gép – hanem az, hogy mit kezd vele az ember.
(Borítókép: A Neo nevű humanoid robot növényeket locsol Palo Altóban 2025. június 27-én. Fotó: Camille Cohen / The Washington Post / Getty Images)
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!