Tyra Banks 15 éves korában került a modellszakmába, több ügynökséghez is jelentkezett, miközben még középiskolába járt Los Angelesben. Végül 16 évesen találta meg a neki való ügynökséget, az Elite Model Managementet, amelynek közreműködésével lehetősége nyílt elutazni Európába, és ott kitanulni a szakmát. Milánóba költözött, és már 18 évesen részt vehetett a párizsi divathéten, az ezt követő években pedig az összes Vogue címlapjára felkerült. 1993-ra elérte a szupermodellstátuszt, ezzel ő lett az első fekete nő, aki ezt megszerezte. Első fekete nőként lett a GQ magazin és a Sports Illustrated címlaplánya is.
Harmincéves volt, amikor 2003-ban, többedmagával, megalkotta az America’s Next Top Modelt (ANTM). Műsorvezetőként és zsűriként is szerepelt a produkcióban, a műsor előállítását pedig a modell produkciós irodája, a Ty Ty Baby Productions biztosította. Az egész márka tehát Tyra Banksen alapult, ez pedig akkor még teljesen jó ötletnek tűnt, tekintve, hogy kitől is tanulhatnák ki jobban a szakmát a modelltanoncok, ha nem az első fekete szupermodelltől?
24 évadot élt meg a műsor, amelynek műsorvezetője és ötletgazdája azóta rengeteg botrányba keveredett megkérdőjelezhető életmódja és üzleti hozzáértése miatt. A 2026-ban megjelenő új Netflix-dokumentumfilm, a Reality Check: Inside America’s Next Top Modelben Bankst azzal vádolják, hogy mérgező munkakörnyezetet teremtett, zaklatta a versenyzőket, és etikátlan, nagy nyomást gyakorló taktikákat alkalmazott a minél nagyobb szórakoztatás érdekében. Járjunk hát utána, miként is bújt ki a szög a zsákból a szupermodellel kapcsolatban, aki a világ tetejéről zuhant a mélybe, és lett szakmája legnagyobb ellensége.
Demokratizálni akarta a divatipart
Amikor 2003-ban megalkották a műsort producertársával, Ken Mokkal, még a legnagyobb jó szándékkal tették mindezt. Profitról csak annyira esett szó, amennyire szükséges volt, a fő cél ugyanis olyan műsor megalkotása volt, amellyel elősegíthették a divatipar demokratizálását. Szerették volna elhitetni az emberekkel, hogy a stílusérzék ott lapul mindenkiben, a szépség pedig abszolút relatív – amennyiben eladható. A műsor igazi úttörőnek számított a Big Brother-produkciók korában, ami olyasfajta műsorokat gyártott, mint a Survivor vagy a Fear Factor. Az ANTM tétje magas volt, ráadásul megannyi kaput képes volt kinyitni az ambiciózus és tehetséges fiatal lányok előtt, akik kipróbálták magukat a műsorban. Megtanította őket a kemény, alázatos munkára, mindemellett a nézőnek is szórakoztató volt látni, miként laknak együtt a versenyzők, és mi mindent csinálnak azért, hogy valóra válthassák álmaikat.
A legtöbb, már a 2020-as években készült felmérés szerint azonban egészen konkrétan a fordítottját érték el a tervvel. Ahelyett, hogy bevezette volna az új generációs modelleket egy biztonságos, elfogadó közegbe – így önbizalommal telve vághattak volna neki a modellvilágnak –, inkább megerősítette azokat a mérgező sztereotípiákat és előítéleteket, amiket eredetileg éppen a műsor szeretett volna ledönteni. Nem állt távol az ítészektől és Tyra Bankstől sem például a szándékos megalázás, a kellemetlen helyzetek kialakítása, amelyekből a versenyzők egyszerűen nem tudtak jól kijönni. Összességében olyan látványt és hangulatot kreáltak, ami ugyan a tévén keresztül roppant szórakoztatóan hatott a nézőre, a modellek lelkivilágát szépen lassan darabokra törte.
Természetesen az ANTM készítői minden tőlük telhetőt megtettek, hogy minél korrektebb produkciót adjanak ki kezeik közül. Fontos ezt olyan fejjel értelmezni, hogy tisztában vagyunk a ténnyel: a kétezres évek elején még nem volt akkora jelentősége a politikai korrektségnek. Mai szemmel nézve kizárólag botrányos epizódok tömkelege tárul elénk,
minden egyes epizód után sokkal inkább lehet az az érzésünk, hogy ez (kis túlzással) felvizezett emberkereskedelmi kísérlet volt.
Tyra Banks az új dokumentumfilmben igencsak kevés tettéért vállalja a felelősséget, a legtöbbekért nem is érzi magát felelősnek, pláne hibásnak. A legtöbb munkatársával már nem is tartja a kapcsolatot, ugyanis borzasztóan bánt azokkal is, akik akkoriban a barátainak gondolták magukat. Azonban mindenkinek vannak határai, amit Banks – állításuk szerint – nem szégyellt feszegetni. Meg is lett az eredménye, az úgynevezett „cancelled” celebek táborába került.
A mém, amely mögött manipulatív hajcsár állt
Három különösen felkavaró esetre emlékeznek a műsor rajongói, illetve a popkultúra követői. Az egyik még a második évadban történt egy versenyzővel, akiről szexvideót készítettek a tudta és megkérdezése nélkül. Utólag persze nyilvánvalóvá vált, hogy a cél a lány megszégyenítése és zsarolása volt. Shandi Sullivant, az évad egyik modell versenyzőjét egy buli után részegen filmezték le szex közben egy férfi modellel. A jelenetet a műsor erősen manipulálta, és így népszerűsítette azt, ami rendkívül nagy felháborodást keltett, Sullivan azóta pedig többször is kritizálta a produkciót, amiért nem avatkoztak közbe.
Ugyanebben az évadban zaklatták szexuálisan Keenyah Hillt, egy másik versenyzőt, azonban mivel zaklatója (az egyik férfi modell) nem volt hajlandó bevallani tettét, ezért nem vették komolyan a nő állítását. Kevés bizonyíték fejében arra utasították a fiatal modellt, hogy a műsor érdekében szedje össze magát, és ha kell, összeszorított foggal, de csinálja végig panaszkodás nélkül. Hill azóta semmilyen módon nem nyilvánult meg az esetről, feltehetően a trauma hallgattathatta el.
Az utolsó Tiffany Richardson esete, amelyből mém is készült, ami még mindig kering az interneten. Annak ellenére, hogy egy igazán vicces kontextusban vált virálissá a felvétel, a fiatalabb generációsok is egyetértenek azzal, hogy Tyra Banks megalázta a versenyzőt, és látványos hatalomfitogtatással próbálta megfélemlíteni. Richardson ugyanis kiesett a produkcióból, ezt azonban nem érezte fairnek, és hangot is adott értetlenségének. A műsorvezetőt igencsak felpaprikázta, hogy a versenyző nem könnyes szemmel, meghunyászkodva áll előtte, hanem kiáll magáért, így tett azért, hogy kicsikarjon néhány könnycseppet – a műsor érdekében.
Richardson még a dokumentumfilm megjelenése előtt posztolt az esetről ismét, mondván, hogy Tyra Banks egy „hazug r*banc”, aki mindent megtett azért, hogy még egy ilyen egyértelműen megalázó helyzetben is magát tüntesse fel jó szándékú mentorként.
Az idén megjelent dokumentumfilmben Tyra Banks beismerte, hogy túl messzire ment Richardson esetében, de nemigen akaródzott bocsánatot kérni tettéért. Úgy fogalmazott, az a mélyen még mindig benne lévő kisebbségi komplexus beszélt belőle akkor, ami minden fekete nőben ott motoszkál. Zsűritársai is megszólaltak az esetről, mindegyikük egyetértett azzal, hogy rendkívül ijesztő jelenet volt; egyikük azt hangsúlyozta, meglátása szerint Banks önmagát látta a fiatal modellben, ezért durranhatott el ennyire az agya.
A manipuláció királynője
A dokumentumfilmben azért történik némi igazságszolgáltatás, fény derül az igazságra azzal kapcsolatban, hogyan is lett Tyra Banks a modellek ellensége. Kétség sem fér hozzá, hogy a hatalom erősen a fejébe szállt, gyakorlatilag kicsúszott a kezéből az irányítás, annyira magával ragadta a tény, hogy most az ő kezében van a gyeplő.
A Netflix produkciójában bevallotta, nagy befolyása volt arra, miként szerkesztik meg az ANTM-epizódokat, és ezen jogával enyhén vissza is élt. A manipulált szerkesztések koronázatlan királynőjévé fejlődött az évek alatt, aki attól sem zárkózott el, hogy meggyalázzon olyan fiatal tehetségeket, akik korábban a bizalmukba fogadták őt. Elismerte azt is, hogy a műsort arra használta, hogy visszavágjon a modelliparnak az őt ért sérelmekért, mit sem törődve azzal, hogy ennek főként a versenyzői isszák meg a levét. Az egója védelmének érdekében igazi ragadozóvá vált, holott tisztában volt azzal, milyen az áldozat helyében lenni.
Danielle Lindemann amerikai író – aki komoly kutatómunkát végzett és könyvet is írt a valóságshow-k világáról – elmondta, az ANTM nagyon is a kora terméke volt. Minden mocskával együtt tökéletesen tükrözte azt, mi zajlik a kulisszák mögött, milyen hazug és manipulált minden a szépség- és a szórakoztatóiparban. Akár így van, akár nem, az sok mindent elárul a produkcióról, hogy amikor 2015-ben az első korszaka véget ért, rengeteg cikk született olyan üzenettel, miszerint „ezzel véget ért a reality-tv dehumanizáló korszaka”.
Tyra Banks tessék-lássék színt vallott ugyan, de nem valószínű, hogy bármilyen mértékben is másképp tekintenek majd rá a modellvilágban. Ennek okairól pedig ő maga is írt New York Times bestseller regényében, még 2010-ben.
(Borítókép: Tyra Banks 2025. június 19-én. Fotó: Don Arnold / WireImage / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!