Minden március 5-én kezdődött, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszter-helyettes bejelentette: a magyar kormány három munkanapos ultimátumot ad Ukrajnának a kőolajtranzit újraindítására a Barátság-vezetéken.
Az Economx kérdésére a tárca már ekkor egyértelműsítette, hogy a határidő túllépése esetén komoly ellenlépések következnek. Czepek Gábor a lehetséges eszközök között említette a gáz- és áramellátás korlátozását – ami hárommillió ukrán háztartást érintene a gáz, és egymilliót az áram esetében –, a 90 milliárd eurós uniós támogatás megvétózását, valamint az ukrán társulási megállapodás megtámadását az Európai Bíróságon.
A helyzetet tovább élezte, hogy az ukránok szerint megsérült brodi vezetékszakaszhoz sem a magyar delegációt, sem az Európai Bizottság képviselőit nem engedték oda azóta sem.
Magyar–ukrán földgázstatisztika (2025-ös adatok)
Megnevezés
Érték / Arány
Magyar földgázexport (összesen)
5,8 milliárd m³
Ukrán irányú szállítás (10 hónap)
2,5 milliárd m³
Magyar gáz aránya az ukrán importban
~46%
Magyar gáz aránya az ukrán fogyasztásban
~14%
Ukrán éves összfogyasztás
18–20 milliárd m³
Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter hetekkel ezelőtt a Kormányinfón még azzal érvelt az Economxnak, hogy egy ilyen lépés a kárpátaljai magyaroknak is ártana, a kormányzati álláspont mostanra megváltozott. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése értelmében Magyarország a második félévtől szakaszosan leállítja az Ukrajnába tartó földgázexportot, amíg Volodimir Zelenszkij elnök nem engedi át az egyébként a Mol tulajdonában álló kőolajat. Gulyás Gergely a héten megerősítette: Magyarország a kifutó szerződéseket még teljesíti, de újakat már nem köt. A kabinet úgy látja, Ukrajna szándékosan, a magyar ellenzék választási kampányának megsegítése céljából zárt el a vezetéket, a magyar ellenlépések, kiegészítve az uniós hitel blokkolásával, pedig elegendő nyomást jelentenek.
A kormányzati szigort a Magyar Közlönyben megjelent új szabályozások is tükrözik. A kormány kötelezően 800 millió köbméterrel növeli a hazai földgáztárolók biztonsági készletét, miközben az egyetemes szolgáltatók számára is megemelt betárolási szinteket ír elő. Egy másik rendelet értelmében Magyarország 2026 harmadik negyedévére már nem hirdet kapacitásaukciót az Ukrajnába irányuló gázszállításokra, ami a tranzit tényleges, fokozatos kivezetését jelenti.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás
A hazai ellátásbiztonság stabil: a 6–6,5 milliárd köbméteres összkapacitású magyar tárolók töltöttsége az őszi 4,4 milliárdos szintről december közepére is biztonságos, 3,9 milliárd köbméteren állt. Hazánk éves gázfogyasztása várhatóan 8–9 milliárd köbméter között marad. Kijev számára azonban a magyar szállítások kiesése kritikus lehet. Magyarország földgázexportja 2025-ben mintegy 5,8 milliárd köbmétert ért el, amelynek több mint fele Ukrajnába irányult. Az első tíz hónapban 2,5 milliárd köbméter gáz érkezett tőlünk, ami az ukrán import 46 százalékát, a teljes ukrán fogyasztásnak pedig 14 százalékát fedezte. Bár az ukrán gázfogyasztás a háború előtti 30 milliárd köbméterről 18–20 milliárdra esett vissza – drámai okokból, hiszen az oroszok szétverték az ukrán ipart –, ez a volumen még mindig kétszerese a magyarországi felhasználásnak.
A magyar kormány számításai szerint a gázcsapok elzárása nem okoz bevételkiesést a költségvetésnek, mivel a globális piacon jelenleg is energiahiány tapasztalható. A világgazdaság kiszámíthatatlanságát azonban most egy teljesen másik, az ukrajnai háborútól független tényező is fokozza. A Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent jelentése rávilágít: az európai gázárak jelentősen, 70 százalékkal nőttek az elmúlt időszakban. Míg tavaly decemberben 27 euró körül mozgott a gázár, a hideg januári időjárás 40 euró közelébe lökte a jegyzéseket. Ezt követően, március elején az iráni konfliktus eszkalálódása miatt a gázár 60 euró fölé ugrott.
Az MNB elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a Hormuzi-szoros esetleges hosszú távú lezárása és az amerikai-iráni konfliktus elhúzódása miatt jelentősen csökkenhet a globális olaj- és gázkínálat. Egy ilyen forgatókönyv az eredetileg vártnál jóval magasabb inflációt hozhat magával, ami miatt a jegybank a magyar kilátásokat is kénytelen volt rontani. A 2026-os gazdasági növekedést a korábban várt 2,4 százalék helyett mindössze 1,7 százalékra teszik, miközben a fogyasztói árak emelkedését az eredeti 3,2 százalék helyett már 3,8 százalékra várják. A kormánynak tehát nemcsak a szomszédban zajló háború és a tranzitvita okozta diplomáciai kihívásokkal, hanem a közel-keleti feszültség okozta globális gazdasági ellenszéllel is meg kell küzdenie. Függetlenül attól, hogy ki nyeri az áprilisi választásokat, ezek a tényezők végletesen behatárolják az új kormány mozgásterét.