Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én jelentette be, hogy a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás ukrajnai leállása és a közel-keleti háborús helyzet miatt a benzin és a gázolaj esetében védett ár alkalmazásáról döntöttek.
Üzemanyagpiaci forrásaink úgy vélekedtek, hogy a védett ár – ami a benzinnél 595 forint, a gázolajnál 615 forint –, nem oldja meg véglegesen a problémát, viszont ideiglenesen jól kezeli a helyzetet, sőt, jobb megoldás, mint a 2021 végén, és 2022-ben alkalmazott árstop.
A védett ár úgy működik, mint egy erős fájdalomcsillapító a fogorvosi kezelés előtt: rövid távon hasznos, viszont hosszú távon nem jelent megoldást. A védett árral is ez a helyzet: bár a legjobb szabályozó mindig maga a piac, az intézkedés rövid távon megnyugtatta a fogyasztókat, megelőzte a lakossági készletezést és az elszaladó üzemanyagárak miatti pánikvásárlást, illetve kivédte az esetleges benzinturizmust is.
Információink szerint a kiskereskedelmi hálózatokban jelenleg nincs számottevő logisztikai kihívás, sem leürülő kutak. A kereslet az iráni háború kitörését követően megugrott, ami mára konszolidálódott, de még mindig a szokásos, az év ezen szakaszában általában elvárt szint felett van.
Forrásaink kiemelték azt is, hogy a védett ár és a piaci ár között kisebb a különbség, mint az árstop idején. További fontos szempont, hogy az intézkedés segített úrrá lenni a kialakuló olajpiaci felvásárlási pánikon. A világpiaci jegyzésárak továbbra is magasak, viszont a védett ár kiszámíthatóságot biztosít. Az intézkedés bevezetését kiegészítette az üzemanyagok jövedéki adójának uniós minimumszintre csökkentése, ami szintén támogatta az árak mérséklését.
Az ellátásbiztonság megőrzését szolgálta a stratégiai készletek azelőtt történő felszabadítása, hogy tényleges áruhiány alakult volna ki, sőt, úgy tudjuk, az említett készletek árazása a védett árak adta kereteket figyelembe véve is biztosít margint a piaci szereplőknek, így alkalmas a kieső importvolumen helyettesítésére.
A kedvezményes árú tankolás jogosultságát magyar rendszámhoz kötötték, ami megakadályozta a benzinturizmust, miközben a hatóságok szigorúan ellenőrzik a hatályos rendeletek betartását.
Grád Ottó: Jelentős változást a fogyasztásban nem érzékeltünk, de rövid idő telt el
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a védett ár bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatairól lapunk kérdésére kifejtette:
Alapvetően a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai által működtetett hálózatokról, töltőállomásokról tudok érdemben beszámolni, viszont ettől jelentősen eltérő lehet a helyzet a kisebb, független kutakon. A nagy hálózatoknál jelenleg biztosított az üzemanyag-ellátás. Rövid idő telt el a védett ár bevezetése óta, így a fogyasztás növekedése számszakilag egyelőre nem igazán mérhető, a statisztikáink havi szintűek, de jelentős változást a fogyasztásban eddig nem érzékeltünk.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen különbségek láthatók az idén bevezetett védett ár, valamint a 2021-2022-ben alkalmazott üzemanyagárstop között. Grád Ottó leszögezte, hogy egyelőre más a két intézkedés időintervalluma, az árstop több mint egy évig hatályban volt, viszont a védett árról csak néhány hétnyi tapasztalat áll rendelkezésre.
„A mostani intézkedés bevezetésének időpontjában a benzin esetében csak kis különbség volt a védett ár és az akkori piaci ár között, valamint a gázolaj esetében is mérsékelt volt a differencia, viszont rövid időn belül változott a helyzet az iráni események hatására” – hívta fel a figyelmünket a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, hozzátéve:
Azóta nagyon komoly mértékben elszakadt a piaci ár a védett ár szintjétől. A benzinnél 100 forint körül van a kettő közötti különbség, miközben a gázolajnál már majdnem 170 forint, ami jelentős differencia. Ez a különbség nem tesz jót a piacnak, kockázatot jelent a fenntarthatóság szempontjából.
Grád Ottó szerint azt nehéz meghatározni, hogy a piaci ár és a védett ár közötti ekkora szintkülönbség meddig tartható fenn, viszont hangsúlyozta: „Klasszikus piaci helyzetben az ellátás alapját a finomító és az import adja. Az import a korábbi szinthez képest minimálisra csökkent, viszont harmadik lábként, nagyon komoly részaránnyal megjelent az ellátásban a stratégiai készletek felszabadítása. Komplikálja a helyzetet, hogy a százhalombattai finomítóban tavaly ősszel történt műszaki probléma óta csak 60 százalék körüli a kapacitás. Jóslatokba tehát nem bocsátkoznék, de úgy gondolom, hogy ebben a formában hosszú távon nem fenntartható az ellátás”.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!