A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt, ami 26,3 százalékos növekedést jelent éves alapon.
A nettó átlagkereset 585 700 forintra emelkedett, ami még ennél is gyorsabb, 28 százalékos bővülés.
A kiugró adat mögött azonban döntően egy egyszeri hatás áll. A jelentés szerint „az átlagkereset kiugró emelkedéséhez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, úgynevezett fegyverpénz járult hozzá” .
Ez a tétel önmagában 18 százalékponttal dobta meg a bruttó bérek növekedését. A KSH hangsúlyozta, hogy ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor a bérnövekedés 8,3 százalék lett volna, ami egyébként szintén erőteljes bővülés. Ez már sokkal közelebb áll a gazdaság általános bérdinamikájához.
A költségvetési szektorban különösen látványos volt az ugrás, ahol az átlagkereset közel megduplázódott. Ez azonban szintén az egyszeri kifizetés következménye. A vállalkozásoknál és a nonprofit szektorban ezzel szemben jóval mérsékeltebb, egy számjegyű bővülés látszik.
A nettó bérek gyorsabban nőttek a kormányzati lépések után
A nettó keresetek növekedése meghaladta a bruttó bérekét, ami mögött elsősorban adópolitikai változások állnak.
A KSH szerint ebben szerepet játszott a családi adókedvezmények bővítése, valamint több új kedvezmény bevezetése is.
Ide tartozik:
a háromgyermekes anyák szja-mentessége,
a 40 év alatti, kétgyermekes anyák kedvezménye,
illetve a 30 év alatti anyák adókedvezménye is bővült.
Ezek az intézkedések közvetlenül növelték a kézhez kapott jövedelmet. A rendszeres keresetek – vagyis a prémiumok és egyszeri juttatások nélküli bérek – 9,4 százalékkal emelkedtek.
Így néznek ki a mediánbérek
A vállalkozásoknál 7,8 százalékos, a költségvetésben 12,8 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 9 százalékos növekedést mértek.
A mediánbér – amely jobban mutatja a „tipikus” keresetet – jóval alacsonyabb az átlagnál.
A bruttó medián 598 700 forint, a nettó medián 420 200 forint volt.
Ez arra utal, hogy a magasabb jövedelmek felfelé húzzák az átlagot. A mediánértékek növekedése 11–12,5 százalék között alakult.
Valóban ennyivel nőtt a vásárlóerő?
A reálkeresetek a hivatalos adatok szerint 25,4 százalékkal emelkedtek, mivel az infláció mindössze 2,1 százalék volt. Ez első ránézésre rendkívül erős javulást jelent a háztartások számára.
A statisztika azonban itt is torzít az egyszeri kifizetések miatt.
A KSH becslése szerint a fegyverpénz hatását kiszűrve a reálbér-növekedés 8,1 százalék körül alakul.
Ez még mindig érdemi emelkedés, de nem két számjegyű. A közfoglalkoztatottak bérei ennél szerényebb szinten mozognak, 157 500 forintos bruttó átlaggal. Az ő esetükben a növekedés 10–14 százalék körüli volt. A teljes nemzetgazdaságban a nem közfoglalkoztatottak átlaga 855 ezer forint volt.
A következő hónapok adatai döntik majd el, hogy mennyire tartós a bérdinamika.
(Borítókép: Budapest belvárosa. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!