A több mint egy hónapja tartó iráni háború árnyékában kevesebb figyelmet kap Izrael északi frontja. Holott Izrael a szárazföldi offenzíva mellett döntött, és Jiszráel Kac védelmi miniszter a múlt héten bejelentette, biztonsági zónát hoznak létre a Litáni folyóig, amely 30 kilométerre húzódik az izraeli határtól, vagyis Libanon területe 8 százalékának megszállásáról van szó. A Hezbollah az Irán ellen indított háború harmadik napján kezdte lőni Izraelt, amely két nappal később evakuálásra szólította fel a Litánitól délre lévő terület lakosságát.
Ezúttal másképp cselekedett, mint amikor a Hezbollah a Hamász 2023. október 7-ei támadását követően csatlakozott az Izrael elleni fellépéshez. Akkor a szárazföldi bevonulás helyett az észak-izraeli települések kiürítése mellett döntött, de a több mint 64 ezer lakos elköltöztetése vitatott lépésnek bizonyult gazdasági és pszichológiai tekintetben is. A Hamász brutális támadása, illetve a libanoni határnál több mint másfél évtizedig fennálló viszonylagos status quo felborítása végképp megerősítette az izraeli közvélemény igényét arra, hogy egyszer és mindenkorra számolják fel a Hezbollah fenyegetését.
Mintha az izraeli hadsereg tartós jelenlétre készülne Dél-Libanonban:
felrobbantott 5 hidat a Litáni folyón, kiürített falvakban házakat rombolt le, amelyeket Hezbollahhoz kötődő célpontoknak tartott. Bejrút déli és keleti részét is támadta a légierő, a fővárosban pedig attól félnek, hogy az izraeli hadsereg nem áll meg a Litáninál. Még libanoni források szerint is a Hezbollah március eleje óta több rakétát lőtt ki a folyótól északra, mint a délre lévő területekről. Ha viszont a síita szervezet nagyrészt kiszorul a határ menti területről, jóval kisebb lesz az esély az átszivárgásokra és terrormerényletekre.
Dél-Libanonból kilőtt rakétákat hárít el az izraeli Iron Dome légvédelmi rendszer az észak-izraeli Felső-Galilea régió felett 2024. augusztus 4-én
AFP / Jalaa Marey
Egy nagyszabású offenzívával azonban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő kockázatos lépésre szánná el magát.