A hazai piaci árak és a hatóságilag rögzített szintek között érdemi rés alakult ki.
A holtankoljak.hu legfrissebb adatai szerint a 95-ös benzin átlagára kedden literenként 691, a gázolajé pedig 785 forint.
Ehhez képest a védett ár:
benzin: 595 Ft/liter,
gázolaj: 615 Ft/liter.
Ez alapján a különbség:
benzin esetében 96 forint literenként,
gázolajnál 170 forint literenként.
Orbán Viktor egy Mol-kúton csekkolta a védett árat
A magyar miniszterelnök közösségi oldalára töltött fel egy videót, amelyben egy Mol-benzinkúton ellenőrizte, hogy működik-e a védett üzemanyagár.
A felvétel alapján 33 liter gázolajat tankolt, amelynek ha teljes árát kellett volna kifizetni, akkor az 25 864 forint lett volna.
Ez a Kapitány-ár
– jegyezte meg, majd megmutatta, hogy a védett árral 5575 forintot spórolt, így 25 helyett 20 ezret fizetett. A videó végén még odaszúrta, hogy „784 forint per liter, ez a piaci ár, a tiszás ár”.
Orbán Viktor március 9-én jelentette be, hogy a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezetnek be, amely fölé nem emelkedhetnek a kiskereskedelmi árak.
Az intézkedés csak magyar rendszámú és magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a mezőgazdászok, a fuvarozók és a vállalkozók is jogosultak a védett áron való tankolásra. A kormány a védett árak érdekében május 1-jéig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is.
A védett árakat jól látható helyen fel kell tüntetni.
A szabályok megszegése esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 100 ezer és 3 millió forint közötti bírságot szabhat ki, súlyosabb jogsértésekért pedig akár 15 millió forintos büntetés is kiróható.
Így néznek ki a piaci árak
A holtankoljak.hu legfrissebb, március 25-ei nemzetközi összevetéséből kiderül, hogy kontinensszerte elszálltak az üzemanyagárak, különösen régiónkban.
Míg egy orosz 277 forintért tankolja a 95-ös literjét, addig Közép-Európában 600-800 forintot kellene fizetnünk ezért hatósági árak nélkül. Ezt táblázatos formában is közzétették, a Magyarországra vonatkozó résszel mi egészítettük ki a március 25-én érvényes átlagárak alapján.
(Lapozzon az összes adatért!)
A táblázatból jól látszik, hogy a 95-ös benzinnél a magyar piaci ár inkább a középmezőnybe tartozik, míg dízel esetében már az egyik legtöbbet fizetnénk hatósági beavatkozás nélkül.
A száguldó üzemanyagárakkal más országok is felvették a harcot különböző hatósági intézkedésekkel.
Horvátország: rendszeresen frissített ársapka
Horvátország szintén hatósági árakat alkalmaz, de rugalmasabban:
a kormány kéthetente újraszámolja a maximális árakat,
az ársapka nem minden kútra vonatkozik (például autópályák mentén eltérhet),
a cél nem a befagyasztás, hanem a piaci árak követése és mérséklése.
Ez egy dinamikus árszabályozási modell, amely folyamatosan igazodik a nemzetközi árakhoz.
A horvát kormány szerint piaci alapon ezek magasabbak lennének, így a beavatkozás mérsékeli az árakat – de nem fix, hosszabb időre befagyasztott szinten, mint Magyarországon.
Szlovákia: célzott beavatkozás a dízelpiacon
Szlovákiában nem általános ársapkát vezettek be, hanem célzott intézkedéseket:
a kutak korlátozhatják a tankolható mennyiséget,
a dízel esetében külön árakat alkalmazhatnak a külföldi rendszámú járművekre,
a beavatkozás elsősorban az ellátás biztosítását célozza.
Ez inkább piacvédelmi és ellátásbiztonsági intézkedés, nem klasszikus árplafon.
Szlovénia: mennyiségi korlátozás a készlethiány miatt
Szlovéniában az intézkedések középpontjában a kínálat stabilizálása áll:
a magánautók számára napi tankolási limitet vezettek be,
a vállalatok és kiemelt felhasználók magasabb limitet kapnak,
a cél a készletek gyors kiürülésének megakadályozása.
Ez a modell nem az árakat szabályozza közvetlenül, hanem a keresletet fogja vissza.
Románia: árréskorlátozás és exportkontroll
Románia nem klasszikus ársapkát alkalmaz, hanem a piaci működésbe avatkozott be:
korlátozta az üzemanyag-kereskedők árrését,
exportkorlátozásokat vezetett be,
további lépéseket (például adócsökkentést) is vizsgál.
Ez a megközelítés közvetett árkontroll, amely a cégek profitján keresztül hat az árakra.
Lengyelország: adócsökkentés és árplafon kombinációja
Lengyelország több eszközt is bevet:
árplafon bevezetése,
áfacsökkentés,
jövedéki adó mérséklése.
Ez egy kombinált modell, amely egyszerre avatkozik be az árképzésbe és az adórendszerbe.
Ausztria: adócsökkentés
Ausztria nem vezetett be ársapkát, hanem:
csökkenti az üzemanyagok adóterhét,
ezzel próbálja mérsékelni a végső fogyasztói árakat.
Ez klasszikus költségoldali beavatkozás, amely a piac működését nem korlátozza közvetlenül.
Németország: árképzési szabályozás
Németország egyedi megoldást választott:
a benzinkutak naponta csak egyszer emelhetnek árat,
árcsökkentés viszont bármikor lehetséges.
Ez nem ársapka, hanem piaci viselkedést szabályozó intézkedés, amely az áringadozásokat próbálja fékezni.
A Hormuzi-szoros lezárása és az energiablokád
A védett ár bevezetésének hátterében az áll, hogy a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása nyomán a nemzetközi olajárak megugrottak.
A kormány indoklása szerint Magyarország energiabiztonsága veszélybe került, mert „Brüsszel szankciók alá vonta az olcsó orosz energiát”, „Ukrajna olajblokád alatt tartja az országot”, miközben a közel-keleti háború miatt a „nyugati olaj” ára is megemelkedett.
A kabinet úgy látja, hogy a Tisza Párt is megválna az olcsó orosz energiától, amit problémásnak tart.
Csak szeretném jelezni, hogy maga Kapitány István mondta az ATV-nek adott interjújában, hogy le kell válni az orosz energiahordozókról. Magyar Péter pedig humbugnak nevezte a rezsicsökkentést. Aztán amikor rájöttek, hogy mindez rájuk nézve politikailag káros, elkezdték a saját állításaikat tagadni. Azt meg Tarr Zoltántól tudjuk, hogy »először választást kell nyerni, utána mindent lehet«.
– írta György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos a Facebook-posztjában.
„Biztosan van min háborogni, van miről stílusvitát folytatni a családi asztaloknál, de vannak egyszerű, húsba vágó gazdaságstratégiai kérdések, amelyek közvetlenül érintenék a pénztárcánkat. Ez ilyen.”
„Ezeket az ügyeket is lehet a végtelenségig magyarázni: például úgy, hogy nem is így értette, hanem úgy, hogy diverzifikáljunk. De ha kevesebb irányból érkezik Európába és azon belül Magyarországra energia, az nem diverzifikáció és nem kockázatcsökkentés, hanem a kínálati oldal szűkítése, ami az árak emelkedéséhez vezet. Ennyire egyszerű ez” – ismertette a kormányzati álláspontot.
(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!