Néhány nap alatt 509 pszichiáter írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amely a budapesti kórházakban kialakult krízishelyzetre reagál. A kezdeményezés azután bontakozott ki, hogy a fővárosi pszichiáterek jelezték: a jelenlegi feltételek mellett nem tartható fenn biztonságosan az ügyeleti ellátás, ezért 2026. március 31-i hatállyal megszüntetik az önként vállalt többletmunkát.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) honlapján közzétett nyilatkozat nem egy szűk szakmai kör akciója. Az aláírók az ország minden régióját és az ellátórendszer teljes spektrumát képviselik: rezidensek, osztályvezetők, egyetemi professzorok, akut osztályokon dolgozó orvosok, magánrendelést folytató szakemberek, kisvárosi szakrendelők és egyetemi centrumok munkatársai egyaránt csatlakoztak. A dokumentum szerint
a pszichiátriai szakma széles köre személyes felelősséget érez az ellátás biztonságáért, és támogatja a budapesti kollégák által megfogalmazott, a fenntartható működést célzó követeléseket.
Március végéig tart a többletmunka
A budapesti pszichiáterek február 17-én közzétett nyilatkozatukban arról írtak, hogy a fővárosi pszichiátriai ellátás működőképességének fenntartása sürgős beavatkozást igényel. Ennek hiányában 2026. március 31-től nem vállalják tovább az önkéntes ügyeleti többletmunkát.
Hangsúlyozták, hogy
nem az alapfeladatok felmondásáról van szó, hanem azokról a plusz ügyeleti órákról, amelyek eddig a rendszer működőképességét biztosították.
Az országos szolidaritási nyilatkozat szerint az önként vállalt többletmunka visszamondása nem a betegek ellen irányul, hanem éppen a fenntarthatóságot védi. Az aláírók meggyőződése, hogy ez a lépés a szakmai felelősségből fakad.
Három konkrét elvárás
A nyilatkozat három szakpolitikai követelést fogalmaz meg:
Az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) élére a szakmából érkező megbízott főigazgató kinevezését.
A szakorvosi jelenlét biztosítását valamennyi pszichiátriai ügyeleten.
A budapesti pszichiátriai ellátórendszer strukturális és infrastrukturális megerősítését.
A dokumentum közvetlenül a döntéshozókhoz fordul, arra kérve őket, hogy tegyék meg a szakma által jelzett lépéseket a magyar lakosság pszichiátriai ellátásának biztonsága érdekében.
Nem csak budapesti ügy
A szolidaritási nyilatkozat egyik legerősebb állítása, hogy a pszichiátriai ellátás krízise nem kizárólag a főváros problémája. Az aláírók szerint a kritikus helyzetet ambulanciákon, gondozókban és vidéki ellátóhelyeken is nap mint nap megtapasztalják.
A dokumentum rendszerszintű gondokra hívja fel a figyelmet: tartós létszámhiányra, infrastrukturális elmaradásokra és a szakmai párbeszéd elégtelenségére. A szakma szerint ezek nem elszigetelt, hanem strukturális problémák, amelyek hosszabb ideje feszítik az ellátórendszert.
Túlterhelt rendszer, növekvő igény
A mentális zavarok előfordulása világszerte emelkedő tendenciát mutat, miközben a pszichiátriai szakember-utánpótlás sok országban – így Magyarországon is – szűk keresztmetszet. Az akut osztályok, ügyeletek és járóbeteg-ellátások egyre nagyobb terhelés alatt működnek, a szakma szerint gyakran csak az orvosok többletmunkájának köszönhetően.
A mostani fellépés ezért túlmutat egy intézményi konfliktuson: arról szól, hogy fenntartható-e a jelenlegi működési modell.
Az aláírók üzenete világos: a rendszer már nem a tartalékait éli fel, hanem az önként vállalt pluszterhelésre épül.
Hogy a döntéshozók miként reagálnak a szakma országos összefogására, az a következő hetekben dől el. Március 31-e a határidő – és ez nemcsak a budapesti ügyeletek, hanem a teljes pszichiátriai ellátórendszer jövője szempontjából is mérföldkő lehet.
(Borítókép: Maskot / Getty Images)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!