A globális olajpiac átmeneti enyhülést tapasztalt, amikor Szaúd-Arábia a blokád alá vont Hormuzi-szoros megkerülésére a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe irányította át exportjának egy részét. Az elmúlt hetekben napi akár 4,6 millió hordó nyersolajat is ezen az útvonalon szállítottak ki – írja a CNN . A kikötőnek azonban van egy kapacitási plafonja, napi maximum 7 millió hordó olaj szállítására képes.
Ez azonban csak töredéke annak a napi mintegy 15 millió hordós kiesésnek, amelyet a Hormuzi-szoros lezárása okoz.
Új fenyegetés a Vörös-tengeren
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az Irán által támogatott húszi mozgalom a hétvégén aktívan bekapcsolódott a konfliktusba. A csoport már korábban is támadta a kereskedelmi hajókat a Bab-el-Mandeb-szoros térségében, és most ismét veszélybe kerülhet ez a kulcsfontosságú útvonal.
A szakértők szerint már a fenyegetés is elegendő ahhoz, hogy növelje a biztosítási és szállítási költségeket, ami végső soron az olajárak emelkedéséhez vezet. A Brent olaj ára már most is jelentősen, mintegy 50 százalékkal nőtt, és elérte a hordónkénti 110 dolláros (körülbelül 37 ezer forint) szintet.
Ázsia lehet a legnagyobb vesztes
A kialakuló helyzet leginkább Ázsiát sújtja, amely olajszükségletének mintegy 60 százalékát a Közel-Keletről fedezi. A Janbuból induló szállítmányok többsége is ebbe a régióba tart, így egy esetleges újabb tengeri útvonal lezárása komoly ellátási zavarokat okozhat. Ha a Bab-el-Mandeb-szoros is járhatatlanná válik, a tankerek kénytelenek lennének a Szuezi-csatornan és Afrika megkerülésével szállítani az olajat, ami hetekkel hosszabbítaná meg az utakat. Ez nemcsak a költségeket növelné, hanem az ellátást is tovább lassítaná.
Több ország már most energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be: a Fülöp-szigetek energia-vészhelyzetet hirdetett, míg Dél-Korea a fogyasztás csökkentésére szólította fel a lakosságot.
Elemzők szerint, ha a Vörös-tengeri útvonal is kiesik, az olaj ára akár 150 dollár (körülbelül 50 ezer forint) fölé is emelkedhet a következő hónapokban. Ennél is nagyobb probléma lehet azonban a fizikai hiány: egyre több térségben merülhetnek ki a készletek.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, mennyire sérülékeny a globális energiaellátás: néhány kulcsfontosságú tengeri útvonal biztonsága döntő hatással van a világgazdaság stabilitására.
Globális láncreakció, az energiától az élelmiszerekig
A Hormuzi-szoros lezárása súlyos globális ellátási válságot idézett elő, mivel ezen az útvonalon halad át a világ kőolaj- és LNG-kereskedelmének jelentős része, így kiesése drasztikus áremelkedést okozott az energiahordozóknál.
A hatások azonban messze túlmutatnak az üzemanyagokon: a dráguló energia növeli a szállítási és termelési költségeket, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet a műtrágya drágulásán keresztül. Emellett a térség kulcsszerepe a héliumellátásban veszélyezteti a félvezetőgyártást, ami drágább elektronikai termékeket és ellátási hiányokat okozhat. Dél-Korea héliumimportjának mintegy 65 százalékát Katarból szerzi be, így a Hormuzi-szoros körüli zavarok nemcsak az energiapiacot vagy élelmiszer-biztonságot, de a globális chipgyártást, a high-tech szektort is veszélyeztetik – írja az Oeconomus az oldalukon.
Az alumínium- és gyógyszerellátási láncok akadozása tovább növeli az ipari és egészségügyi kockázatokat. Összességében a regionális konfliktus globális inflációs hullámot indított el, amely a mindennapi fogyasztói árakban is egyre inkább érezhető.
Nem egy konfliktus, hanem egy rendszer kockázata
A piaci figyelem jelenleg elsősorban a Hormuzi-szoros lezárására összpontosul, amely önmagában is komoly kínálati sokkot okoz az energiapiacon: a világ olajellátásának jelentős része halad át ezen az útvonalon, így a kiesés azonnal megemelte az árakat és növelte a volatilitást. A befektetők azonban egyelőre főként ezt a közvetlen hatást árazzák, miközben a mélyebb, rendszerszintű kockázatok kevésbé jelennek meg az eszközárakban – jelenti a Condorde az elemzésében.
A piac ma még a Hormuzi-szoros közvetlen hatását árazza, pedig a valódi kockázat az, hogy a globális kereskedelem néhány egymásra épülő tengeri fojtóponton keresztül működik
– fogalmaz Gajda Mihály, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője.
Egy tartós lezárás nemcsak az energiaárakat emelné, hanem az inflációs várakozásokat is felfelé tolhatná, miközben rontaná a globális növekedési kilátásokat.
A kockázat azonban igazán akkor válik globálissá, ha több stratégiai szoros egyszerre sérül. A Báb el-Mandeb térségében például a hajóforgalom zavarai már korábban is jelentősen növelték a szállítási időket és költségeket, ami közvetve inflációs nyomást generált. Ennél is súlyosabb forgatókönyv lenne a Malaka-szoros érintettsége, amely az ázsiai ipari központok kulcsfontosságú ellátási útvonala.
A Hormuzi-szoros lezárása még olajpiaci sokk. A Malaka-szoros megingása már világgazdasági sokk lenne
– emeli ki Gajda Mihály. Egy ilyen helyzet egyszerre növelné az energia- és szállítási költségeket, miközben visszavetné a globális termelést és kereskedelmet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!