Ismert tőzsdei bölcsesség, hogy a buborékok kipukkanása általában nem akkor következik be a tőzsdéken, amikor a piaci szereplők a leginkább számítanak rá. A fordulat gyakran váratlanul érkezik, és az optimista időszakok sokkal tovább tartanak, mint amire az újsághíreket olvasva számítanánk. De számos múltbeli példa arra is rámutat, hogy amikor már a piacon mindenki a tőzsdei összeomlásról beszél, akkor az esés nagy részén már túl vagyunk, és gyakran ezek az időszakok jelölik ki a mélypontokat az esésben. Mi lehet az igazság? Tekinthetünk-e a címlapokra egyfajta hangulatindikátorként?
A kérdés nemcsak elméleti, hiszen a viselkedési pénzügyek szerint a befektetői hangulat, a narratívák és a médiavisszhang képesek felerősíteni a piaci mozgásokat. A buborékok ugyanis nem csupán fundamentális túlértékeltségből, hanem sztorikból, várakozásokból és kollektív pszichológiából épülnek fel. Az ilyen helyzetek vizsgálata során azonban gyakran beleesünk abba a hibába, hogy néhány közelmúltbeli, válságot megelőző időszak alapján, alacsony esetszám mellett, utólag próbálunk általános érvényű következtetéseket levonni a jövőbeli összeomlásokra vonatkozóan. Ilyenkor születnek azok a hangzatos címek is, amelyek arra utalnak, hogy „utoljára, amikor ilyen történt a tőzsdén, az XY válság következett be”.
Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy objektív, adatalapú módszerekkel vizsgáljuk a buboréktémájú médiamegjelenések intenzitását és hangvételét, és megválaszoljuk azt a kérdést, hogy kimutatható-e bármilyen kapcsolat az így előállított indikátorok és a részvénypiaci visszaesések között.
Hogyan mérhetők a buborékról szóló hírek?
A fenti kérdések megválaszolásához 220 millió amerikai hírt dolgoztunk fel, és ezek között 76 ezer olyan cikket azonosítottunk, amelyek kifejezetten a részvénypiaci buborékok témájával foglalkoztak 2014 és 2025 között. Az alábbi ábra a buboréktémájú hírek arányát mutatja az összes feldolgozott hírhez viszonyítva. Az így mért médiaintenzitás több kiemelhető csúcspontot is kirajzol, mint például 2016 elején az olajár-összeomlás és a kínai lassulással kapcsolatos félelmek időszakában. Ezt nem sokkal később a Brexit körüli bizonytalanság követte, de nemcsak válságközeli helyzetekben ír sokat a gazdasági média a buborékokról. Például Donald Trump első elnöki ciklusának elején kibontakozó részvénypiaci rali időszakában is érezhetően megemelkedett a témával foglalkozó cikkek aránya. Hasonló kiugrás figyelhető meg a Covid-járvány utáni, 2021-es likviditásvezérelt emelkedés során is.
(Megjegyzés: A cikkben bemutatott indikátorok interaktív formában ide kattintva tekinthetők meg.)
A hírek intenzitása mellett fontos információt ad a cikkek hangvétele is. Az NLP-alapú médiatónus a buborék témájú írások hangvételét összesítve mutatja, hogy a vizsgált időszakon összességében negatív (0 alatti értékeket mutat, lásd alábbi ábrán), ami nem meglepő, hiszen az „összeomlás”, „túlértékeltség” típusú kifejezések eleve lefelé húzzák az átlagos hangvételt. A burorékhírek hangvételét szemléltető ábrán jól látható, hogy egyes időszakokban a negatív hangvétel jelentősen felerősödik.
Jelzik-e a buborékkal kapcsolatos hírek a jövőbeli esést?
A fenti két indikátorral kapcsolatos vizsgálatot úgy bonyolítottuk le, hogy kiszámítottuk 30, 60 és 90 napos visszatekintési időablakokban az átlagos médiaintenzitást és hangvételt, majd azt elemeztük, hogy ezek milyen összefüggésben állnak a következő 30, 60, illetve 90 nap során bekövetkező 5, 10, 20 vagy 30 százalékos részvénypiaci esésekkel. Ehhez egy olyan valószínűségi modellt alkalmaztunk, amely azt becsüli meg, hogy a buborékdiskurzus erősödése növeli vagy csökkenti-e a későbbi korrekciók esélyét. Az eredményeket a hírintenzitással kapcsolatosan az alábbi ábra foglalja össze, ahol a színek az összefüggés irányát jelzik, azaz:
a piros árnyalatok pozitív kapcsolatot (magasabb buborék-intenzitás, nagyobb visszaesési valószínűség),
a kék árnyalatok negatív kapcsolatot (magasabb buborék-intenzitás, alacsonyabb visszaesési valószínűség) mutatnak.
A színek telítettsége a statisztikai megbízhatóságot jelzi, az erőteljesebb árnyalatok szignifikánsabb eredményeket takarnak.
Az ábra alapján nem látható egy egyértelmű, univerzális előrejelző minta. Például 30 napos visszatekintő és előretekintő időablak esetén a médiaintenzitás egy szórásnyi növekedése az 5%-os visszaesés esélyét 18 százalékkal, a 10 százalékos esés esélyét 26 százalékkal növelte, azonban ezek az eredmények statisztikailag nem voltak megbízhatóak. Ezzel szemben a nagyobb visszaesések esetén éppen ellenkező mintázat rajzolódik ki, azaz a buborékról szóló hírek intenzitásának egy szórásnyi emelkedése a 20 százalékos esés esélyét 55 százalékkal, a 30 százalékos visszaesés esélyét pedig közel 60 százalékkkal csökkentette.
Adataink alapján tehát nem állíthatjuk, hogy amikor sokat beszélnek a buborékról, akkor jön az összeomlás. Inkább azt látjuk, hogy amikor sokat beszélnek a buborékról, akkor jellemzően már egy előrehaladott piaci szakaszban történik ez, amikor a kockázatok széles körben ismertté válnak.
A médiaintenzitás mellett a cikkek hangvételén alapuló vizsgálat is összeegyeztethető a fenti eredményekkel. A negatívabb, bórusabb hangvétel az 5, 10 és 20 százalékos visszaesések esetében növelte a jövőbeli visszaesés statisztikai esélyét, azaz a kisebb és közepes korrekciók gyakrabban következtek be olyan időszakok után, amikor a média hangvétele kifejezetten pesszimistává vált.
De a 30 százalékos visszaesések során megfordul az összefüggés. Itt a negatívabb hangvétel csökkentette a nagymértékű összeomlás esélyét, ami szintén azt mutatja, hogy amikor a médiában már erősen pesszimist a hangulat ebben a témában, akkor a piac sok esetben már túl lehet a legkritikusabb szakaszon.
Az, hogy a buborék-narratívára épített modellek (itt már mindkét indikátor jelzését együtt használjuk) mennyiben használhatók befektetési döntések támogatására, a prediktív teljesítményükön keresztül vizsgálható. Ennek egyik legelterjedtebb mérőszáma az úgynevezett AUC (Area Under the Curve), amely azt mutatja meg, hogy a modell milyen pontossággal képes megkülönböztetni azokat az időszakokat, amikor bekövetkezik egy adott mértékű visszaesés, azoktól, amikor nem. Ahogy az ábrán látható, az 5 és 10 százalékos visszaesések esetében az AUC jellemzően 0,55-0,62 közötti tartományban mozog, ami azt jelenti, hogy a modellek csak alig teljesítenek jobban a véletlennél. Tehát a buborékról szóló médiadiskurzus önmagában nem alkalmas a kisebb korrekciók megbízható előrejelzésére.
A 20 és 30 százalékos visszaesések esetében az AUC értékek magasabbak, több kombinációban 0,65-0,72 közé emelkednek, ami már érdemi prediktív képességet sugall. Ugyanakkor itt egy fontos korláttal kell számolni, ugyanis a vizsgált időszakban viszonylag kevés ilyen nagymértékű esés történt, így a modell tanulási mintája korlátozott volt. Sajnos az ilyen ritka események előrejelzése statisztikailag mindig bizonytalanabb, és a magasabb AUC részben a kis elemszám következménye is lehet.
Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a buborék-narratíva nem tekinthető önálló, erős kereskedési jelnek, de bizonyos extrém piaci helyzetekben információt hordozhat a kockázati környezet változásáról. A média hangvétele és intenzitása inkább a piaci stressz egyik indikátoraként vehető figyelembe, de nem tekinthető precíz időzítési eszköznek.
Hogyan teljesít a piac, ha sok a buborékkal kapcsolatos hír?
A vizsgálat következő lépéseként nemcsak a médiaintenzitás és a hangvétel abszolút szintjét elemeztük, hanem azok eltérését is a saját, 12 hónapos trendjükhöz képest. Így azt is láthatjuk, hogy mikor jelenik meg az átlagosnál több buborékkal kapcsolatos hír, illetve mikor válik a buboréktémájú cikkek hangvétele borúsabbá az előző időszakhoz viszonyítva.
Az alábbi ábra a buboréktémájú cikkek hangvételének eltérését mutatja a 12 havi mozgóátlagtól. A kékkel jelölt időszakokban a média hangvétele optimistább volt a megelőző egy év átlagához képest, míg a piros szakaszok azt jelzik, hogy a buboréknarratíva a korábbi trendhez viszonyítva pesszimistábbá vált. Jól látható, hogy a hangulat nem egyenletesen változik, hanem hullámzik és időszakosan erős optimizmust hirtelen pesszimista fordulatok követik. Hasonló módon elkészítettük a buborékkal kapcsolatos médiaintenzitás 12 havi mozgóátlagától való eltérését.
A visszaesések mellett a fenti két, a korábbi trendtől való eltérést mérő indikátor segítségével azt is megvizsgáltuk, hogyan alakul a részvénypiaci átlaghozam az alacsony és magas buborék-narratíva intenzitású hónapokat követően. Az ábrán jól látható, hogy az alacsony buborékfigyelmet (az eloszlás alsó 30 százalékába tartozó megfigyelések) követő hónapokban magasabb átlagos részvénypiaci hozam realizálódott, míg a fokozott médiadiskurzust követően (az eloszlás felső 30 százalékába tartozó megfigyelések) mérsékeltebb volt az átlagos teljesítmény.
Ez az eredmény összeegyeztethető a korábbi megállapításokkal, azaz amikor a buboréktéma intenzíven jelen van a médiában, az gyakran már egy előrehaladott piaci szakaszt jelez. Ezzel szemben a visszafogott figyelem időszakai kedvezőbb jövőbeli átlaghozamokkal társulnak.
A következő ábra a buboréktémájú cikkek hangvétele alapján ábrázolja ugyanazt az összefüggést, azaz az indikátort a 12 havi trendtől való eltérés alapján ugyanúgy három csoportra bontottuk. Azt láthatjuk, hogy mind a pozitívabb, mind a negatívabb hangvételű időszakokat magasabb átlagos következő havi hozam követte, míg a semleges hangulatú periódusokban az átlaghozam statisztikailag nem különíthető el a nullától.
AI-buborék a keresési adatok tükrében
Az alábbi képen látható, hogy a Google Trends adatai szerint az „AI bubble” és hasonló kifejezések iránti keresések 2025 második felében meredeken megugrottak az Egyesült Államokban, történelmi csúcsot elérve. Ez jól mutatja, hogy a befektetők és a lakosság körében felerősödött a buborékkal kapcsolatos keresések száma, a buborékkal kapcsolatos figyelem megnőtt. Ugyanakkor egy több mint 5000, utólag azonosított boom-bust részvényepizódot vizsgáló nemzetközi kutatás arra jutott, hogy a valódi piaci csúcsok idején ritkán dominál a szkepticizmus.
Az ilyen részvények tetőzésekor az elemzők jellemzően továbbra is kiemelkedő hozamokat vártak, a média pedig csak elvétve beszélt buborékról. A történelmi megfigyelések azt mutatják, hogy a széles körű buborék-félelem önmagában nem megbízható előjele egy közelgő összeomlásnak. A keresési adatok inkább a figyelem és az aggodalom mértékét mérik, és nem azt, hogy ténylegesen buborék alakult-e ki az AI-részvények piacán.
Összességében eredményeink nem tudják megerősíteni azt a megfigyelést, hogy a buborékról szóló hírek felerősödése megbízhatóan előre jelezné a közelgő összeomlást. A kisebb, 5-10 százalékos korrekciók esetében nem találtunk stabil előrejelző kapcsolatot, a nagyobb, 20-30 százalékos visszaesések esetében pedig inkább ellentétes irányú összefüggés rajzolódott ki.
A buborék témájú hírek aránya és hangvétele nem tűnik pontos időzítési eszköznek (AUC alapján). Sokkal inkább azt látjuk, hogy amikor a buborékról szóló sztori meghatározóvá válik, a piac gyakran már egy előrehaladott szakaszban jár. Tehát a buborékról szóló hírek inkább követik a piaci mozgásokat, mintsem megelőzik azokat. Amikor az árfolyamok extrém irányba mozdulnak, a média elkezd beszélni buborékról, de ez jellemzően már nem a fordulat kezdete.
A 12 havi trendtől való eltérések és a következő havi átlaghozamok vizsgálata szerint az alacsony buborékfigyelmet gyakran kedvezőbb jövőbeli hozamok követték, míg az érzelmileg erőteljes (akár optimista, akár pesszimista) időszakok után magasabb következő havi részvényhozamokat láthattunk.
A cikk elején feltett kérdésre tehát azt a választ fogalmazhatjuk meg, hogy a címlapok önmagukban nem jelzik előre a következő nagy esést. A buborékról szóló hírek inkább a piaci hangulat egyik lenyomata, mintsem biztos előjele a fordulatnak.
A szerző Nagy Attila Zoltán, Elemzésközpont.hu, PTE KTK ESG kutatócsoport
JOGI NYILATKOZAT
A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.