A Szegedi Tudományegyetem több nemzetközi rangsorban is a világ intézményeinek felső két-három százalékában van, de a rektor szerint nem ez számít, hanem hogy Magyarország hasznára legyenek, tevékenységüknek tényleges társadalmi haszna legyen.
Mégis, ha egy intézmény rendszeresen az élmezőnyben van, azt nem lehet puszta szerencsével magyarázni. Ahhoz, hogy megértsük a rektori hitvallását és az egyetem stratégiáját, egészen Klebelsberg Kunó életéig utaztunk vissza az időben.
Amikor az egyetem elődintézménye Kolozsvárról Szegedre települt, Klebelsberg úgy gondolta, hogy a Trianon utáni nyomorúságos helyzetből egyetlen úton lehet kitörni: ha szellemi központot hozunk létre
– magyarázta a rektor. Ennek szellemében működik ma is az egyetem: mindent megadnak a kutatóknak, hogy ne adminisztrációval és forrásszerzéssel kelljen tölteniük az idejüket, hanem azzal, amihez a legjobban értenek.
„Szent-Györgyi Albert 1940-ben rektori székfoglaló beszédében megadta az irányt, és azóta is e feladatok mentén haladunk” – hangsúlyozta a rektor, majd részleteket idézett a beszédből:
„Gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást.”
„Kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik.”
„Nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével.”
„A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen.”
Az Erasmus elvétele Európának legalább annyira fáj, mint nekünk
Az alapítványi modellváltás következményeként a Szegedi Tudományegyetem – más magyar intézményekkel együtt – 2022 óta nem vehet részt az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban. Az Európai Bizottság a kuratóriumok összetételét kifogásolta. Rovó László ezt nehezen érthetőnek tartja.
Szerinte helyes lett volna, ha ezt a kérdést intézményenként, egyedileg vizsgálják meg, nem pedig „fűnyíróelv alapján” hoznak döntést mindenkiről.
„Nemrég voltam Portóban kilenc egyetemi partnerünkkel, és láttam az arcukon: ők sem értik, mi történt itt, hiszen ez feldolgozhatatlan számukra is.”
A rektor úgy véli, amikor Emmanuel Macron európai egyetemi szövetségeket hozott létre, az volt a célja, hogy akkora egyetemi komplexumok jöjjenek létre Európa-szerte, amelyek fel tudják venni a versenyt az amerikai és távol-keleti intézményekkel.
Amikor megpróbálják kizárni a magyar egyetemeket ebből, az legalább akkora vérvesztés az európai tudomány számára, mint nekünk
– fogalmazott. Rovó László szerint számukra az jelenti az előnyt, hogy más irányokban is tudnak tájékozódni.
Kapcsolatban vagyunk Távol-Kelettel, Kínával, olyan egyetemekkel, amelyek szintén az első százban vannak – nagyon komoly együttműködéseket hozunk létre.
Megjegyezte: számos olyan kutatási infrastruktúrájuk van, amellyel Japántól az Egyesült Államokig világszínvonalon tudnak együttműködni, és itt működik Szegeden az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet, amely a stratégiai európai kutatási infrastruktúra-hálózat része és a Science Park meghatározó központi műszerplatformja.
Egyetemünk működése, az oktatás-kutatás-gyógyítás missziója nem függhet a napi politikától
– figyelmeztetett –, ugyanakkor a körülöttünk lévő dinamikusan változó folyamatokra érzékenynek kell lennünk, tudnunk kell rá reagálnunk. Az Erasmus-források kiesésének hatását relativizálta. „Nyugodtan kijelenthetem: az Erasmus-pénz elenyésző az egyetem teljes költségvetéséhez képest.”
Minden olyan hallgatót támogatnak a külföldi tanulmányokban, aki arra érdemes, a kormányzati programok segítségével. A modellváltás előnyei már látszanak az egyetemen: a források két és félszeresére nőttek.
Milliárdok a jövő technológiáira, itt a szuperszámítógép
A modellváltás utáni új forrásokból olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
Olyan eszközöket vásároltunk saját forrásból, mint például egy hatalmas, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógép.
Rovó László szerint az egyik legnagyobb kihívás ma az, hogy senki sem tudja pontosan, mi is a mesterséges intelligencia, és merre tart a fejlődés. Éppen ezért tartja fontosnak, hogy saját rendszerrel rendelkezzenek, ahol a kutatók önállóan vizsgálhatják a folyamatokat, nem csak egy felhőalapú szolgáltatás korlátozott felületén keresztül.
A rektor elmondta, hogy hamarosan átadják a világ egyik legmodernebb krio-elektronmikroszkópiás központját, amely molekuláris, sőt akár atomi szinten teszi láthatóvá a biológiai-fizikai-kémiai folyamatokat.
A technológia felfedezése öt-hat évvel ezelőtt Nobel-díjat ért, most pedig a legújabb generációját vettük meg
– árulta el, nem kevesebbet állítva, mint hogy az eszközpark alapjaiban írhatja át az orvostudományt, a gyógyszerésztudományt, a biológiát és az anyagtudományt.
„Az egyetem nagy gesztusa volt, hogy bár saját forrásból szereztük be, országos hálózatként nyitjuk meg” – tette hozzá, jelezve: egy ekkora beruházást egyetlen intézmény nem tud egyedül kihasználni, ezért a hálózatosodás volt az alapkoncepció, azaz hogy mások is hozzáférjenek.
A technológiai ugrás országos szintjéről pozitívan nyilatkozott, szerinte elég csak elolvasni az Index Palkovics Lászlóval készült nagyinterjúját, hogy erről meggyőződjünk.
Prof. dr. Rovó László az első okos cochleáris implantátumot ülteti be
Fotó: Szegedi Tudományegyetem
Indul a BYD, mindenki erre vár Szegeden
A BYD és a Rheinmetall szegedi megjelenése kapcsán Rovó László kiemelte: az egyetem egyik alapvető feladata, hogy magas szinten képzett szakembereket adjon a régiónak. „Nem elvárható, hogy mindenkiből Nobel-díjas kutató váljon – az egyetem feladata viszont az, hogy a lehető legmagasabb szinten képzett szakembereket bocsásson a helyi ipar rendelkezésére” – fogalmazott, visszautalva a Szent-Györgyi Albert által megfogalmazott vezérfonalra.
Vannak olyan hallgatók, akik már most kínaiul tanulnak Szegeden.
„Amikor bejön egy olyan cég, amely Magyarországon rengeteg ember számára az életmódját vagy a jövőjét biztosítja, természetes, hogy meg kell tanulni kínaiul – ugyanúgy, ahogy korábban angolul vagy németül tanultak, amikor angol vagy német cégek jöttek” – világított rá. Habár szerinte hamarosan kevésbé lesz szükség nyelvtanulásra, mert már itt vannak a valós időben fordító eszközök.
A rektor szerint az oktatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy gyorsan reagálni tudjon a változó igényekre. „Nemzetközi színvonalú oktatási platformokkal dolgozunk, mint például a Coursera, amellyel be tudjuk építeni a képzésünkbe azt a tudást és módszertant, amit a világ legnagyobb egyetemei alkalmaznak.”
Hangsúlyozta: a jövő nem az öt-hat éves, zárt képzési modellekben rejlik. „Ebben a rendkívül gyorsan változó világban az élethosszig tartó tanulás az egyetlen megoldás.”
A Nobel-díj következmény, nem cél
A Szegedi Tudományegyetemhez legalább három Nobel-díjas tudós is kötődik: Szent-Györgyi Albert, Karikó Katalin és Krasznahorkai László.
Ma már nem a polihisztorok korát éljük – a sikeres kutatás hálózati munka
– hangsúlyozta. Úgy véli, az egyetem feladata, hogy a legjobb szakembereket összekösse, és biztosítsa számukra azt a teret, amiben kommunikálhatnak és előreléphetnek.
Teller Ede mondta egyszer, hogy a legfontosabb tanszék a Princetonon a kávézó, mert ott ülnek le a kutatók, és mindenre megoldás születik a beszélgetésekben
– idézte. A rektor szerint az egyetem olyan hálózatot épít, amely országos és nemzetközi szinten is működik. „Ha három élvonalbeli technológiát egymás mellé helyezünk, az automatikusan létrehozza a negyediket – ez a kávéházi effektus.”
Szerinte a cél nem az, hogy bármi áron Nobel-díjasokat „termeljenek”, hanem hogy olyan valós értékeket állítsanak elő, amelyekből később üzlet is születhet, de már önmagukban is kézzelfoghatóak és hasznosak.
Jövőkép: űrkutatás, intelligens anyagok, hosszabb élet
Rovó László szerint a sebészet szerepe hosszú távon csökkenni fog.
„Olyan élettani, orvostechnológiai, biotechnológiai kutatások folynak, amelyek teljes mértékben újraírják a jövőt, nagyon rövid időn belül”
– mondta. Példaként említette, hogy az onkológiai kezelések egyre inkább biológiai megoldások felé tolódnak el a sebészeti beavatkozások helyett.
Az egyetem már most is dolgozik intelligens nanotechnológiai anyagok fejlesztésén.
„Olyan nem invazív megoldások, amelyek lokálisan, testüregekben alkalmazható gyógyszerkészítményként megelőznek olyan krónikus állapotokat, amelyeket jelenleg csak műtéti úton lehet kezelni.”
Ezek a fejlesztések már készen vannak, kézzelfogható eredményekről van szó, viszont elterjedésüket korlátozza, hogy méregdrágák – még.
A rektor beszélt arról is, hogy az egyetem az űrkutatás irányába is elindul. „Olyan biológiai kutatásaink vannak, amelyek azzal foglalkoznak, hogy az izomsorvadást miként lehet megoldani alacsony gravitációs környezetben, vagy milyen vizsgálatokat kell végezni a sugárterheléssel kapcsolatban.” Megjegyezte: pontosan azokat a területeket kell meglátni, amelyek a jövő központi kérdései lesznek.
„Tíz évet kell túlélnünk, aztán száz évig élhetünk”
– mondta félig viccesen, de komolyan is, mivel olyan orvostechnológiai fejlődés zajlik, amely elképesztő mértékben növeli az átlagéletkort. Ezt a jóslatát Kínában egy partneri megbeszélésen is elmondta, azóta is emlegetik.
Rovó László – a sebész, aki rakétaként lövi ki a kutatókat
Rovó László 1989-ben végzett orvosként a Szegedi Tudományegyetemen, matematikatagozatos gimnáziumi háttérrel. A speciális matematikai képzés – ahol hetente tizenkét matematikaórája volt – meghatározó lett számára: „Megtanultam, hogy a legfontosabb a kérdés feltevése. Ha az ember tudja a kérdést, akkor már félig megvan a válasz.”
Rektori munkája mellett fül-orr-gégész fej-nyak sebészként dolgozik, és saját bevallása szerint több mint húszezer műtétet vagy beavatkozást hajtott végre pályafutása során. Nemzetközi szinten is elismert szakember lett, neves kongresszusokra hívták előadónak, és hosszabb időt töltött a Stanford Egyetemen is.
Ma már ritkábban operál, inkább akkor száll be műtétekbe, amikor valódi kihívást jelentenek. „Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a kollégáim oldják meg ezeket a dolgokat – mi lesz akkor, ha elmegyek nyugdíjba?” Egy harvardi professzor előadása inspirálta ebben: az mondta egykor, hogy hatvan év felett már nem operálni kell, hanem a következő generációt végigvinni és a szakma jövőjét összerakni.
Rovó László 2017 óta a Szegedi Tudományegyetem rektora. Vezetői filozófiáját egy pekingi technológiai egyetem vezetőjétől tanulta: „Egy vezetőnek nem az a feladata, hogy projekteket fejezzen be, hanem hogy a projekteket olyan állapotba hozza és tartsa, amely lehetővé teszi a következő vezetőnek a folytatást.” Saját magát az egyetem első szolgájának tartja, akinek az a feladata, hogy az intézményt előrevigye.
Szívesen utazik, rendszeresen jár Kínába, ahonnan szerinte sokat lehet tanulni. Szabadidejében síel – addig tartja magát fiatalnak, amíg nem gondolkodik azon, melyik pályán siklik le. „Felveszem a hátizsákomat, és akkor azzal bárhova elmegyünk.” Szeretné kibírni a következő tíz évet, mert meggyőződése, hogy azok, akik ezt túlélik, már megláthatják a nagy áttörést – amikor az átlagéletkor eléri a száz évet.
(Borítókép: Prof. dr. Rovó László 2026. február 25-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!